Brüsszel megüzente: aki nem akarja lefoglalni az oroszok vagyonát, az fizessen helyettük

A brüsszeli lap szerint az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy B-tervük – a közös hitelfelvétel  – még kevésbé lenne elfogadható a Kijevnek nyújtandó 140 milliárd eurós jóvátételi hitel finanszírozásához, mint az a terv, hogy befagyasztott orosz állami vagyont használjanak fel. A nagy kiadásokkal szemben hagyományosan ellenséges, takarékosságot szorgalmazó kormányok – különösen Németország és Hollandia – ellenzik a gondolatot, hogy még nagyobb adósságot rakjanak a adófizetők nyakába. A „pazarló” nemzetek, különösen Franciaország és Olaszország, pedig túlzottan eladósodottak ahhoz, hogy további terheket vállaljanak a hitel formájában.

A múlt héten azonban az orosz vagyonra vonatkozó terv is megakadt.

Az európai kormányok és az Európai Központi Bank az utóbbi hetekben szép lassan rászánták magukat arra, hogy a lefoglalt orosz vagyontárgyakat felhasználják a 140 milliárd eurónyi ukrán hitelhez.  A múlt heti EU-csúcstalálkozón azonban Bart De Wever belga kormányfő nem volt hajlandó belemenni a tervbe, amelyhez mind a 27 kormány támogatására szükség van, így nem született döntés. Legközelebb pedig decemberben, a karácsony előtti uniós csúcstalálkozón lehet ismét nekifutni az ügynek.

Belgium kormánya azért tiltakozik a döntés ellen, mert az európai orosz pénzeszközök legjelentősebb része az ő országukban található, és attól tartanak, hogy őket érné a legnagyobb retorzió is egy ilyen lépés esetén. A Politico szerint azonban az Európai Bizottságot nagyon szorítja a idő: egyrészt, mert Ukrajnának március végére elfogy a pénze, másrészt pedig azért, mert attól tartanak, hogy a döntéshozatal még nehezebbé válik akkor, ha a magyar kormány Csehországgal és Szlovákiával létrehozza azt az Ukrajna-ellenes szövetséget, amelyről már kedden is szó esett.

A kisebbik rossz?

Brüsszel viszont továbbra is úgy véli, hogy

ha a közös hitelfelvételt állítják be alternatívaként az orosz vagyona felhasználása helyett, akkor a kisebbik rossz elve alapján sikerülhet meggyőzni a tiltakozókat.

Három, a Politicónak nyilatkozó uniós diplomata szerint a Bizottság tisztségviselői most azon dolgoznak, hogy mindenkivel elfogadtassák a tervet. „Ez a diplomácia. Olyasmit kínálsz az embereknek, amit nem akarnak, így elfogadják a kisebbik rosszat” – vázolta egyikük.

Vagyis, noha Bart De Wever a múlt heti EU-csúcstalálkozón azt mondta kollégáinak, hogy szerinte az Európai Bizottság alábecsülte az orosz eszközök felhasználásának bonyolultságát és a Belgiumra gyakorolható jogi hatásokat, ezzel szemben a bizottság nem hiszi, hogy decemberre ne változna meg a belga kormányfő álláspontja. Az orosz eszközökkel fedezett hitel meg fog valósulni, „nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor” – mondta magabiztosan a Politico egyik diplomáciai forrása.

Az orosz eszközök túlnyomó többsége egy Euroclear nevű belgiumi pénzügyi intézmény felügyelete alatt áll, ami jelentős pénzügyi és jogi kockázatot jelent az ország számára. A Bizottság e kockázatokat lekicsinyelte, mondván: a 140 milliárd eurót amúgy is csak akkor fizetik vissza Oroszországnak, ha a Kreml befejezi a háborút és utána még kártérítést is fizet Ukrajnának (amire reálisan nem sok esély van). Belgium azonban attól tart, hogy Moszkva ügyvédeket küld rájuk, figyelembe véve azt, hogy 1989-ben, Luxemburggal karöltve háromoldalú befektetési szerződést írtak alá az oroszok jogelődjének számító Szovjetunióval, amely mind a mai napig érvényben maradt.

hirado.hu

Kiemelt kép: REUTERS/Yves Herman