Bild: Titkos tárgyalások az Északi-Áramlat elindításáról

Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Richard Grenell többször is Svájcba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson az Északi Áramlat-2 gázvezeték helyreállításáról és újraindításáról – jelentette vasárnap a Bild című lap az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.

Az Északi-Áramlat 2, amelyet a már működő Északi-Áramlat 1 kiegészítésére szántak, 2021-ben készült el, de soha nem lett üzembe helyezve. A csővezetékeket 2022 szeptemberében víz alatti robbanások sorozata érte, amelyek súlyos szivárgásokat okoztak. Tavaly augusztusban a Wall Street Journal felvetette, hogy egy ukrán csapat szabotálta a vezetékeket.

Grennell, aki Trump első ciklusa alatt berlini nagykövetként szolgált, most a „különleges küldetésekért” felelős megbízottja az elnöknek. A Bild szerint Grennel többször tett nem hivatalos utat a Nord Streamet (Északi-Áramlat) üzemeltető cégek svájci Zug kantonban lévő központjába, hogy tárgyalásokat folytasson az egyezség megkötéséről.

Első hivatali ideje alatt Trump kritikusan nyilatkozott az Északi Áramlat 2 kapcsán, szankciókkal célozva meg azt. Egy októberi interjúban még azzal is dicsekedett, hogy intézkedései „megölték” a projektet. Második hivatali idejének kezdete óta azonban Trump az amerikai-orosz kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazza, utalva a kereskedelmi korlátozások lehetséges feloldására. A vezeték egyik szála érintetlenül megmaradt és tele van gázzal, de Németország politikai megfontolások miatt nem hajlandó használni.

Az állítólagos üzlet a hírek szerint azt jelentené, hogy amerikai befektetők a vállalatban való részesedés megszerzésével megakadályoznák az Északi Áramlat 2 csődjét. A jelentés szerint az amerikai befektetők közvetítőként közreműködnének az orosz gáz Németországba és Közép-Európába történő szállításában a vezetéken keresztül.

Az ügylet lehetővé tenné az USA számára, hogy profitáljon, ha a vezeték egy esetleges ukrajnai tűzszünet és a nyugati szankciók feloldása után működésbe lép. Emellett jelentős befolyást biztosítana Washingtonnak Németország energiaellátása felett – áll a cikkben.

A jelentés megjegyezte, hogy bár az amerikai kormány közvetlenül nem lenne érintett, amerikai pénzügyi befektetők azonban részt kívánnak venni a lehetséges gázüzletben.

A hírportál alternatív terveket is idézett az Északi-Áramlat-1 két vezetékének megjavítását követően. Egy átalakítási fázis után újra lehetne őket hasznosítani a Finnországból származó zöld hidrogén szállítására.

A német kormány nem vett részt a bejelentett tárgyalásokban, berlini források azt állították, hogy nem tudtak Grenell svájci találkozóiról.

A Financial Times azonban vasárnap azt állította, hogy a tárgyalásokat Matthias Warnig, a svájci székhelyű Északi-Áramlat 2 üzemeltetőjének korábbi ügyvezető igazgatója kezdeményezte.

A lap azt állította, hogy az egyik, az Egyesült Államok által vezetett konzorcium már kidolgozott egy tervet az orosz energiaipari óriáscéggel, a Gazprommal kötendő üzletről, amelyet a Moszkva elleni szankciók feloldása után lehet tető alá hozni.