Berlin lassan kihátrálna az ukrán EU-csatlakozás mögül
Friedrich Merz leendő német kancellár meglebegtette az ukrán hadsereg számára az Oroszország elleni, mélységi csapásokat is lehetővé Taurus cirkálórakéták átadását Ukrajnának – mintegy ellensúlyozva nagy port felvert, hétvégi kijelentését, miszerint egy olyan ország, amely háborúban áll, nem lehet a NATO vagy az Európai Unió tagja.
Nem tartotta kizártnak Friedrich Merz az ukrán hadsereg számára az Oroszország elleni, mélységi csapásokat is lehetővé Taurus („bika”) nevű cirkálórakéták rakéták átadását Ukrajnának. Elődje, Olaf Scholz kancellár ezt nem tette lehetővé. Az Euronews emlékeztet: a Taurus cirkálórakéták szállítására sokáig egyértelmű „nem” volt a válasz Berlinből.
Olaf Scholz leköszönő kancellár rendre azt hangoztatta, hogy a különleges képességű fegyver átengedése olyan ellenreakciókat válthat ki a Kreml részéről, amelyek még a német nemzetbiztonságot is fenyegetik. Március 14-én a német parlamenti koalíció megállapodott arról, hogy 3 milliárd euró (mintegy 3,2 milliárd dollár) új katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának, emlékeztetett a The Kyiv Independent.
Rugalmas elszakadás Németországtól?
Amíg Kijev háborúban áll, addig kizárta Ukrajna uniós és NATO-tagságát a Németország leendő kancellárjaként emlegetett Friedrich Merz a Handelslattnak adott interjúban. „Egy olyan ország, amely háborúban áll, nem lehet a NATO vagy az Európai Unió tagja” – erről beszélt a hátvégén Merz a lapnak.
„A csatlakozás ígérete az Európai Unióhoz továbbra is érvényes, ahogy a NATO-hoz való csatlakozás perspektívája is. De ahhoz, hogy mindkettő megvalósulhasson, először a háborúnak kell véget vetni.”
– mondta Merz.
Az európai államok többsége csak a legutóbbi időszakban állt be Kijev gyors EU-integrációja mellé: az orosz–ukrán konfliktus kitörése után, 2022 májusában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök még évtizedekre tette az ukrán uniós tagságot: „Még ha holnap megadjuk is a tagjelölti státuszt, mindannyian jól tudjuk, hogy a csatlakozási folyamat valóban több évig, valószínűleg több évtizedig tart” – hangoztatta egy 2022 májusában elmondott beszédében.
Ismert: mindeddig csak Magyarország ellenezte következetesen Ukrajna uniós felvételét. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég a Kossuth Rádióban kijelentette: „Meggyőződésünk, hogy Ukrajna felvétele tönkreteszi Magyarországot, a magyar családokat és felemészti azokat a gazdasági eredményeket, amelyeket az elmúlt 15 évben sikerült elérni.”
Más szempontból is látható, hogy változik az Ukrajna-politika Németországban
Az utóbbi időszakban viszont minden jel mutatott tarra, hogy gazdaságilag egyre kevésbé megalapozott Brüsszel erőteljesen átpolitizált koncepciója Ukrajna uniós csatlakozásáról. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója korábban egy Facebook-bejegyzésében az Európai Bizottság egyik kimutatásával támasztotta alá, hogy Ukrajna nem elégíti ki az uniós tagság jogi, gazdasági és közigazgatási kritériumainak egyikét sem.
Németországban egy nemrég közzétett intézkedés is arra utalt, hogy Berlin változtatna Ukrajnával kapcsolatos politikáján: az SPD és a CDU/CSU koalíciós megállapodástervezete szerint már idén áprilistól jelentősen lecsökkentik az ukrajnai menekültek támogatását.
Kiemelt kép: Friedrich Merz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje a pártszövetség vezetőségi ülésén a CDU székházában, a berlini Konrad-Adenauer-házban 2024. február 24-én, az előrehozott parlamenti választásokat követő napon. (Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke)