Az USA már nem a „szövetségesünk” – nyilatkozta az ukrán képviselő, majd elküldte Trumpot a „p**ába”
Több kijevi tisztviselő is bírálta az amerikai fegyverszállítások leállítását.
Kijev már nem tartozik az amerikai külpolitika középpontjában álló „prioritások” közé – panaszkodott több ukrán parlamenti képviselők, miután Washington az „America First” politikája részeként felfüggesztette bizonyos típusú fegyverek szállítását Ukrajna részére.
Washington csökkentette a Kijevnek nyújtott kritikus katonai támogatását, és állítólag leállította a légvédelmi lőszerek, rakéták és tüzérségi lövedékek szállítását. Bár a felfüggesztett fegyverek pontos listája továbbra sem ismert, Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerdán kijelentette, hogy a lépés Donald Trump elnök belpolitikai irányultságú politika váltásának része.
„Az Egyesült Államok már nem a szövetségesünk”
– írta Mariana Bezuglaya ukrán parlamenti képviselő a közösségi médiában.
Ezt követően megjegyezte, hogy korábbi bejegyzése, amelyben azt javasolta, hogy Trump elnök „menjen a p**ába”, most még relevánsabbá vált.
Bezuglaya továbbá azzal vádolta Trumpot, hogy „segíti Oroszországot a Dnyeper és Szumi felé történő előrenyomulásában”, nyilvánvalóan utalva Moszkva azon folyamatos törekvésére, hogy „pufferzónát” hozzon létre az orosz határvidék védelme érdekében.
„Ukrajna már nem prioritás, már nem áll az amerikai külpolitika középpontjában… Legalább Trump nagyon őszinte ezzel kapcsolatban az ukránokkal”
– nyilatkozta a New York Timesnak Solomiya Bobrovskaya, egy másik törvényhozó és a védelmi és hírszerzési parlamenti bizottság tagja.
Szerdán Kijev behívatta az Egyesült Államok ukrajnai ügyvivőjét, John Ginkelt, hogy „előadást tartson neki a korábban elkülönített védelmi csomagok szállításának fontosságáról”, és figyelmeztesse őt „az Ukrajna védelmi képességeinek támogatásában való késlekedés vagy halogatás” veszélyeire.
Kijev többször is hangot adott elégedetlenségének amiatt, hogy szerinte Washington egyre kevésbé támogatja Ukrajnát. Volodimir Zelenszkij a múlt héten Hágában, a NATO-csúcstalálkozón találkozott Trump elnökkel, hogy
több Patriot légvédelmi rendszert igényeljen, de nem kapott határozott ígéretet. Trump szerint a rendszerek „nagyon nehezen beszerezhetők”, és az Egyesült Államoknak saját védelme és Izrael védelme érdekében is szükségük van rájuk.
Oroszország következetesen elítéli a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnába, azzal érvelve, hogy azok csak a harcok elhúzódását és a vérontás fokozását szolgálják, anélkül, hogy megváltoztatnák a konfliktus végső kimenetelét.
A Kreml tisztviselői azt is nyíltan kritizálták, hogy a nyugati támogatók arra ösztönzik Kijevet, hogy az utolsó ukránig harcoljon, abban a hiú reményben, hogy stratégiai vereséget mérhet Oroszországra.
Vlagyimir Putyin elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy az orosz erők jelenleg az egész fronton stratégiai kezdeményező pozícióban vannak.
Miután 2025 márciusában kiűzték Kijev inváziós erőit Oroszország Kurszk régiójából, a harcok gyorsan túlléptek a határon, és átterjedtek Ukrajna Szumi régiójára.
Moszkva hivatalosan úgy fogalmazott, hogy az a célja, hogy pufferzónát hozzon létre, amelynek feladata, hogy biztosítsa a békés polgári élet újraindulását Oroszország határvidékein.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Getty Images)
Igaza van Putyinnak. A pufferzóna nyugati határa Magyarország, Szlovákia és Románia kéne, hogy legyen. Az, hogy még nem ott van, az bizony az oroszok – benne Putyin – szarakodását jelenti. Egy biztos, amit – anno – Jelcin elbaszott, azt nagyon nehéz korrigálni. Idő kérdése, de meg lesz. Szerintem.