Az USA és Kína lett az orosz urán fő vásárlója

2023-ban az Egyesült Államok és Kína volt az orosz urán fő vásárlója. – számol be a RIA Novosztyi a nemzeti statisztikai hivatalok adataiból közzétett számításokra hivatkozva.

Washington ugyanakkor lenyomta Pekinget a második helyre, miután 19%-kal – 702 tonnára – növelte importját. A kínaiak 32%-kal, 457 tonnára csökkentették a vásárlás mennyiségét.

Oroszország tavaly legkevesebb 1860 tonna dúsított uránt exportált, míg egy évvel korábban ez a mennyiség 1874 tonnát tett ki.

Dél-Korea a harmadik helyre lépett előre, 243 tonnányi urán importjával, ami 1,8-szorosa az egy évvel korábbinak. Az első ötbe került még Franciaország, amely 29 százalékkal 223 tonnára csökkentette behozatalát, és Kazahsztán, amely viszont 168 tonnára növelte, így megötszörözte importját.

Ezután következik Németország, amely 30 tonna orosz uránt vásárolt, és a rangsor új szereplője lett, Brazília, amely tavaly 27 tonna uránt vásárolt. Hollandia tavaly nem vásárolt dúsított uránt, bár 2022-ben 72 tonnát vásárolt Oroszországtól.

Uránhelyzet az Egyesült Államokban

Jelenleg az Egyesült Államokban az atomenergia részaránya 20%, az ország 30%-ban képes saját maga biztosítani az erőművek ellátásához az üzemanyagot, míg az Oroszországból származó szállítások mintegy 20%-át tesznek ki az USA szükségleteinek.

Ezen függőség ellenére 2023 decemberében a képviselőház elfogadta az orosz eredetű, alacsony dúsítású urán behozatalának tilalmáról szóló törvényjavaslatot, amely 2040-ig marad érvényben.

A dokumentum az Oroszországban vagy az országban bejegyzett vállalatok valamelyike által előállított üzemanyag behozatalának korlátozását irányozza elő. A kezdeményezés ugyanakkor felhatalmazza az amerikai energiaügyi minisztert a tilalom feloldására, ha más uránszállítási források nem bizonyulnak elérhetőnek, vagy ha az orosz üzemanyag behozatala az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója szerint a Washingtonból érkező politikai jelzés az orosz urán esetleges elutasításáról ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel. Ráadásul a korlátozási tilalom intenzív erőltetése a világpiaci árak emelkedéséhez vezettek.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)Kiemelt kép: illusztráció

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!