Az új védelmi biztos szerint az EU-nak fel kell készülnie az Oroszország elleni háborúra
Az EU és Oroszország kevesebb mint egy évtizeden belül szembenézhet egymással a hadszíntéren – jelentette ki a héten Andrius Kubilius európai parlamenti képviselő, az EU újonnan kinevezett védelmi és űrkutatási biztosa. A volt litván miniszterelnök a Moszkvával szembeni keményvonalas álláspontjáról ismert.
A blokknak fel kell gyorsítania védelmi termelését és tartalékokat kell felhalmoznia, hogy képes legyen „megvédenie magát” – mondta Kubilius, aki jelenleg az Európai Néppárt frakciójának tagja az Európai Parlamentben, amely szerdán mutatta be a védelemről szóló stratégiai dokumentumát.
„Ha békét akarsz, készülj fel a háborúra” – mondta az EP-képviselő, kommentálva képviselőcsoportja kezdeményezését, amely egy »Európai Védelmi Uniót« szorgalmaz, és a »jövő védelmi technológiájába« történő beruházásokat ösztönzi.
„Készen kell állnunk arra, hogy hat-nyolc éven belül katonailag szembeszálljunk Oroszországgal”
– állította Kubilius.
„Az EU-nak a NATO-t kiegészítve és a tagállamaival együtt fel kell lendítenie a védelmi célú termelést, fel kell töltenie a tartalékokat, és továbbra is segítenie kell Ukrajnát”
– tette hozzá.
Az EP-képviselő szerint Brüsszel ellenfelei „feszülten figyelik …”, hogy a blokk „sikerrel jár-e vagy sem” ebben a törekvésében.
Kubilius kétszer vezette Litvánia kormányát: 1999 és 2000 között, valamint 2008 és 2012 között. 2019 óta európai parlamenti képviselő és az Európai Néppárt frakciójának tagja volt. A politikus többször felszólította Brüsszelt, hogy keményebb álláspontot képviseljen a Moszkvával való kapcsolatokban, és további szankciókkal sújtsa Oroszországot.
Még a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kirobbanása előtt, 2021-ben jelentést készített az Oroszországgal való kapcsolatokról, amelyben szankciókat, a kereskedelem csökkentését és egyéb intézkedéseket sürgetett, és egészen odáig ment, hogy nem ismerte el az abban az évben megválasztott orosz parlamentet. Moszkva a jelentést az orosz belügyekbe való beavatkozási kísérletnek minősítette, hozzátéve, hogy a dokumentum elfogult és tényszerűen téves.
2023-ban Kubilius egy másik dokumentumot is írt, amelyben azt javasolta, hogy az EU fogadjon el egy új, átfogó stratégiát az „oroszországi hatalomváltás” érdekében, mondván, hogy az EU együttműködik az országon belüli és kívüli „demokratikus erőkkel” a jelenlegi vezetés megbuktatása és egy „átmeneti kormány” létrehozása érdekében. A jelentés egy új „demokráciaútlevél” kibocsátását és „különleges vízumszabályozást” is javasolt az EU-ban tartózkodó orosz ellenzéki aktivisták számára.
Moszkva a különleges útlevélkezdeményezést a második világháborúból származó náci gyakorlatra emlékeztető lépésnek minősítette. Akkoriban a megszálló erőkkel együttműködni hajlandó személyek különleges okmányokat kaptak, amelyek útlevélként szolgáltak.
Nem Kubilius volt azonban az egyetlen uniós politikus, aki azt állította, hogy az EU az elkövetkező években háborús helyzetbe kerülhet Oroszországgal. Februárban Boris Pistorius német védelmi miniszter a Bloombergnek adott interjújában nyilatkozta, hogy Oroszország „öt-nyolc éven belül” megtámadhatja a NATO-t.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy Oroszországnak soha nem voltak tervei a NATO megtámadására.
Kiemelt képen: Az EU védelmi biztosa, Andrius Kubilius © Global Look Press / Philipp von Ditfurth