Az összeomlás szélén áll az iráni állam, Moszkvában kaphat menedéket Ali Hámenei ajatollah
Brit hírszerzési jelentésekre hivatkozva írt arról a The Times, hogy Ali Hámenei iráni ajatollah és legfelsőbb vezető vészhelyzet esetén Moszkvába menekülhet, amennyiben a biztonsági erők nem lesznek képesek leverni a december vége óta tartó tömegtüntetéseket – közölte az Euronews. A portál megjegyzi, bár a 2022-es tiltakozások kiterjedtebbek voltak a mostani tüntetéseknél, a népharag ezúttal a 2025-ös izraeli-iráni háború utóhatásaival, a súlyos gazdasági és devizaválsággal, valamint az országot kiszárító aszállyal és vízhiánnyal párosul.
Az Euronews azt is írja, a 86 éves vallási és politikai vezető kimenekítéséről szóló tervek további 20 személyt – családtagokat és politikai bizalmasokat – is érinthetnek, ezenfelül már a pontos menekülési útvonalat is megtervezték arra az esetre, ha Hámeneinek és köreinek el kellene hagynia az országot.
A 2022-ben, Mahsza Amini botrányos meggyilkolása után kirobbant tüntetések az ország nagyobb területeire terjedtek ki, az Euronews a mostani tiltakozási hullámot – amely az iráni fizetőeszköz, a riál árfolyamának december végi összeomlását követően vette kezdetét – mégis a siíta teokratikus államra leselkedő legnagyobb veszélynek nevezi az 1989-es iráni-iraki háború óta, mivel
ezúttal fennáll annak a lehetősége, hogy a hadsereg és a biztonsági erők dezertálnak, átállnak vagy megtagadják a teheráni vezetés parancsait.
Az Euronews szerint a szökési tervet akkor fogják életbe léptetni, ha Hámenei úgy érzékeli – a portál ennek a valószínűségét alacsonyra teszi –, hogy a biztonsági erők nem követik többé a parancsokat. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a teokratikus berendezkedésű állam megdöntése mellett szólnak azonban a 2025-ös izraeli-iráni háború utóhatásai:
- Ali Hámenei a 12 napos háború óta – amikor 2025. júniusának második felében előbb az izraeli, majd az amerikai légierő egységei mértek súlyos csapásokat az iráni nukleáris program létesítményeire – fizikailag is gyengébb, mint a harcok előtt volt, tehát nem biztos, hogy hosszú távon is képes lesz kormányozni az országot.
- A 12 napos háborúban nemcsak az iráni nukleáris létesítményekre mértek csapást, hanem Hámenei több kulcsfontosságú bizalmasával is végeztek, akiket azóta – véli az Euronews – nem sikerült teljes mértékben pótolni, vagy meggyőződni az új tisztviselők megbízhatóságáról.
- Az izraeli és amerikai légicsapásokat az Irán vezette „ellenállás tengelyének” nevezett szövetségi rendszer 2024-es végzetes meggyengülése is megalapozta, két évvel ezelőtt a teheráni támogatást maga mögött tudó palesztin Hamász, a libanoni Hezbollah, a jemeni húszik érzékeny veszteségeket szenvedtek el, továbbá az év végén megbukott Teherán legfőbb szövetségese, Bassár Al-Aszad elnök és rendszere Szíriában.
Az iráni szövetségi rendszer meggyengülése és a 12 napos háború miatt a teheráni vezetés ezért kénytelen volt szembesülni a rohamosan romló gazdasági és szociális helyzettel – például a már említett, feltételezések és jelentések szerint akár korrupciós okokra is visszavezethető vízhiánnyal –, amelyre azóta sem sikerült megoldást találni.
A tüntetések kirobbanása óta Hámenei gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság elől, aki a 12 napos háborút is egy bunkerben töltötte, ismeretlen helyen. Ezt a stratégiát személyes meggyőződése is alátámasztja, amely egy 1981-es merénylet túlélése után alakult ki nála, amelyben jobb keze mozgásképtelenné vált.
Óriási tüntetések Iránban – a Sah visszatérését követeli a tömeg – Trump kész segíteni
„Egyrészt ideológiailag nagyon motivált, másrészt pragmatikus abban, amit lát. Magas életkora ellenére is hosszú távon gondolkodik”
– idézi az Euronews az Ali Hámenei pszichológiai profilját feltérképező elemzést.
A szóban forgó elemzésben azt is írják, a merénylet túlélését isteni csodaként fogta fel, ezért feljogosítva érzi magát Irán vezetésére Izraellel és az Egyesült Államok vezette nyugattal szemben. Hámenei a siíta iszlám híveinek vezetőjének tartja magát annak ellenére, hogy – az elemzés szerint – nem rendelkezett a szükséges liturgikus képességekkel, ezenfelül sem vallási tudása, sem hitgyakorlati tapasztalata nem felelt meg azoknak az elvárásoknak, hogy Ruhollah Homeini 1989-es halála után átvegye az iszlám köztársaság irányítását – írja az Euronews.
A The Times brit titkosszolgálati forrásai szerint Hámenei és körei – beleértve a fiát és kijelölt örökösét, Mojtabát – Moszkvába menekülhetnek az 1979 óta fennálló Iráni Iszlám Köztársaság összeomlása esetén, az Euronews az izraeli hírszerzés egyik veteránjára hivatkozva számos okot felsorol ennek a forgatókönyvnek az alátámasztására:
- 2024 decemberében Irán legfontosabb szövetségese, a korábban már említett Bassár Al-Aszad szír elnök is Moszkvában talált menedéket, aki eleinte Teherán felé akarta venni az irányt, azonban a szíriai légtérben tartózkodó izraeli vadászgépek jelenléte miatt az utolsó pillanatban megváltoztatták a menetirányt.
- Ali Hámenei rokonszenvez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és az orosz néppel, többször vont párhuzamot a perzsa és az orosz kultúra között, izraeli források szerint „betéve ismeri Lev Tolsztoj műveit”.
Ezen felül – ezt már csak mi tesszük hozzá – az 1979-es iszlám forradalom sikerében jelentős szerepet játszott a Szovjetunió támogatása. A The Times és az Euronews által említett menekülési terv a pontos útvonal és a kimenekítendő személyek névsorának meghatározása mellett rendelkezik az otthon és külföldön lévő vagyontárgyak és készpénz összegyűjtéséről is – írja a portál.
Idézik a Reuters 2013-as vizsgálatát, miszerint
az iráni elit teljes vagyona 95 milliárd dollárra tehető, beleértve a Hámenei által birtokolt és ellenőrzött ingatlanokat és vállalatokat is.
Ugyanakkor, egy gyors menekülés során utóbbiakat már nem lehetne értékesíteni – teszik hozzá. Az Euronews említést tesz arról is, hogy Hámenei legközelebbi munkatársai családjaikkal együtt már elhagyták a perzsa államot és külföldön – az Egyesült Államokban, Kanadában és Dubajban – élnek, példaként említik Ali Lardzsánit, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárát.
Irán – a három évezredes Perzsa Birodalom története
Az európai ember számára a Közel-Kelet meglehetősen távoli, nehezen áttekinthető világ. Sokan éppen ezért hajlamosak egy kalap alá venni a térséget, és egységesen muszlim arab világként tekinteni rá. Pedig valójában óriási különbségek figyelhetők meg az egyes tájak, országok között.
Az Iránban élő perzsák egy háromezer éves múltra visszatekintő hatalmas kultúra és hagyomány képviselői.
Éppen ezért a Fakultáció következő adásában az Iráni-medence földrajzi viszonyait és a perzsa birodalmak történetét követjük végig. A hirado.hu történelmi podcastjának műsorvezetője Nánay Mihály történelemtanár, történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati docense, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.
hirado.hu
Kiemelt képen: Ali Khamenei, iráni legfelsőbb vezető egy teheráni ünnepségen 2025. június 4-én. / Fotó: © Iráni Legfelsőbb Sajtóiroda / Anadolu / Getty Image
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű












