Az EU vezetése háborút vizionál és stresszeli lakosságát
Az Európai Unió a háború, a kibertámadások, az éghajlatváltozás és a betegségek növekvő kockázatára hivatkozva azt tanácsolta 450 millió lakosának, hogy legalább 72 órára elegendő alapvető készleteket halmozzanak fel.
Hadja Lahbib válságkezelésért felelős uniós biztos szerdán kijelentette, hogy a figyelmeztetés egy szélesebb körű stratégiát tükröz, amelynek célja a polgári felkészültség javítása az egész blokkban. Bár Oroszországot konkrétan nem említette, hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus fenyegeti Európa biztonságát.
„Három éve Ukrajnában a bombák és golyók, drónok, vadászgépek, lövészárkok és tengeralattjárók csataterét látjuk, igen, ez közvetlenül fenyegeti az európai biztonságunkat”
– mondta Lahbib.
Több uniós ország következetesen Moszkvát nevezte meg a regionális biztonságot fenyegető jelentős fenyegetésként. Franciaország, Lengyelország, a balti államok és persze Finnország, mind aggodalmukat fejezték ki az állítólagos orosz kibertámadások, dezinformációs kampányok és politikai beavatkozás miatt. Az ukrajnai konfliktust is az agresszív magatartás példájaként jellemezték, amely katonai fenyegetést jelent a blokkra nézve.
Moszkva következetesen tagadta, hogy bármiféle szándékában állna megtámadni a NATO-országokat vagy az EU-t. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ilyen állításokat „ostobaságnak” minősítette, amelynek célja az európai lakosság megfélemlítése és a katonai költségvetések növelése.
„Azt akarjuk, hogy az emberek készen álljanak, ne pánikoljanak”
– mondta Lahbib.
„A felkészültség nem félelemkeltés – ez a józan ész a bizonytalanság idején”.
A stratégia keretében az EU azt tanácsolja a háztartásoknak, hogy tartsanak maguknál alapvető készleteket, köztük nem romlandó élelmiszereket, palackozott vizet, zseblámpákat, elemeket, elsősegélynyújtó felszereléseket és kulcsfontosságú okmányokat. A polgárokat arra is ösztönzik, hogy áramkimaradás vagy kommunikációs zavarok esetére rendelkezzenek rövidhullámú rádióval.
Az EU azt is tervezi, hogy stratégiai tartalékot hoz létre a legfontosabb erőforrásokból, beleértve a tűzoltó repülőgépeket, az orvosi szállítóeszközöket, a mobil kórházakat és a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris incidensek esetére szükséges védőfelszerelések készleteit.
„Az Európát fenyegető veszélyek ma összetettebbek, mint valaha, és mindezek összefüggnek egymással”
– mondta Lahbib.
„A határainkon zajló háborútól az egyre gyakoribbá váló éghajlati katasztrófákig az EU-nak készen kell állnia arra, hogy szembenézzen a váratlan eseményekkel”
– tette hozzá.
A kezdeményezés az olyan országok régóta fennálló gyakorlatát tükrözi, mint Finnország és Svédország, ahol a polgári védelmi felkészülés és a vészhelyzeti útmutatás jobban megalapozott. Svédország például nemrégiben frissítette „Ha válság vagy háború jön” című kézikönyvét, amely modern forgatókönyveket tartalmaz, többek között azt is, hogyan kell reagálni a nukleáris fenyegetésekre.
A Bizottság új tervében szerepel egy uniós szintű válságkezelő központ létrehozása a határokon átnyúló válaszlépések koordinálására és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítására, az egészségügytől az energiáig és a távközlésig.
Kiemelt képen: Hadja Lahbib, az EU felkészültségért és válságkezelésért felelős biztos / Fotó: Nicolas Tucat/AFP / Getty Images
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
