Az erőszak „demokráciája”
A demokrácia sohasem cél, legföljebb eszköz, hogy elérjünk vele valamit. Önmagában nem érték, csak ha általa megvalósul a megosztott hatalom s a többségi jólét. Nálunk (mint mostanában a világon mindenütt) sajnos nem tényleges, hanem csupán áldemokrácia működik. Itt nincs igazi választási lehetőség; bárkire szavazunk, ugyanaz a róka bújik elő, legföljebb más-más kotorékból. Úgy is mondhatnám, hogy ez egy formális, tervutasításos demokrácia, de leginkább ócska paródia.
Itt a választási törvényt, a pártokat, a képviselők zömét, a politika szerkezetét a nómenklatúra találta ki és etette meg a néppel. Ez a demokrácia csak egy álca, egy kiüresedett diktatúra továbbélése, legjobb esetben is egy demokratúrának nevezhető hibrid, ahol mindennek az ellenkezője érvényes. A normál demokrácia egyfajta hatalomgyakorlási technika, csak jóléti államban működhet valamilyen fokon, azaz ha vannak elosztható javak. Ha nincs elég kenyér, csupán cirkusz juthat a népnek, osztogatás helyett pedig fosztogatás.
Nálunk kultuszt, már-már vallást csinálnak a demokráciából a helyettünk is zabálók, míg nekünk minden kisemmizést, megaláztatást, jövőtlenséget el kell viselnünk miatta. Nálunk a létező demokrácia körülbelül olyan, mint a létező szocializmus: a nómenklatúra bűvészmutatványa; a bolsiból liberális demokratává, a párttitkárból menedzserré, a marxistából kozmopolitává formálódás művészete. Mivel elmulasztottuk a kommunizmus gyökeres kitépését, a pálfordulás után megint ránk köszöntött a pártállamot csődbe vivő „szakértők” paradicsoma.
Egy olyan rendszernek, ahol a népnek csak alárendelt joga van a vezetőkkel s az idegenekkel szemben, semmi köze a demokráciához; ez tán még sátánibb, mint a sztálinizmus. Az erőszak mindenkor fokozódik, ha csökken az ellenállás: ma szavazatot kényszerít ki, holnap fenyeget, holnapután megsemmisülésbe taszít (mert szétdúlja a családot, a humán kapcsolatokat, az erkölcsi normákat, állandó rettegésbe kerget, fölébreszti az állatot az emberben, és elszabadítja a poklot).
Ebben a furcsa politikai egyensúlyban, ebben a groteszk szabadságban a vezetés egyik vagy másik csoportja bírálható és támadható ugyan, de tilos a rendszer, a parlamentáris demokrácia, a paktumozás s a korrupció megkérdőjelezése, mert rögtön „szélsőségessé, antidemokratikussá”, tehát üldözhetővé, kitaszíthatóvá válunk. A korlátolt demokráciának nem lehet valódi ellenzéke, ezért egyenes folytatása a régi látszatnak; csak most államosítás helyett privatizáció (szabad rablás), tervgazdálkodás helyett piacgazdaság, köztulajdon helyett magántulajdon van. A választásokon bármi történhet, hiszen az irányító hatalmat mindig ugyanaz a monolit banda birtokolja; e szűk körbe kívülálló nem juthat be, csak ha alkalmazkodik és befogadják. A nómenklatúra fölfalta a megalkuvó értelmiséget, az áruló írástudókat. A zsarnokság réme már a lelkünkbe égett.
Az „elitnek” semmi köze a társadalomhoz; a politika csupán az egyes érdekcsoportok belső harca egymás ellen s az egész nemzettel szemben. A korábbi egypárt néhány kisebb állampárttá bomlott, s alulról építkezés nélkül, fölülről szervezett hűbéri klientúrával működik. Az állam elzárkózik a néptől, annak ellenségévé, kifosztójává, eltiprójává válik. A tömeg csak a kormányra kerülésig érdekli a pártokat, céljuk a minél eredményesebb harácsolás s a meglévő állapotok konzerválása. Nincs kiút, nincsenek igazi gazdasági és szociális programok, csupán porhintés, hazug propaganda, kettős színjáték, csak zavarosban halászás, törvényszegés és „médiaháború”. Mindenki mást mond, de egyformán gondolkodik és cselekszik. A reális problémák föl sem vetődnek, a társadalom egészséges mozgása megbénult, a valóságot abszurd modellek helyettesítik. Az áldemokrácia kiábrándító és gyűlöletes, mégis a hullamerev rendszer szinte megdönthetetlen (legalábbis „békés, alkotmányos” eszközökkel!).
Az eszmék kora lejárt: a dialektikus történelmi materializmus, az ateista proletár-internacionalizmus után sajnos a keresztény szellemiség (jórészt az egyházak közömbössége miatt!), a hazafiság, a népi-nemzeti gondolat is megtört. Fölváltotta egy zárt kasztrendszer: a szűk körű „élcsapat”, az önkiválasztottak dőzsölő demokráciája; míg velük szemben áll a rosszkedvű, nyomorgó magyar többség tompa fájdalmú, lélektelen biológiai vegetációja, a gyomor szocializmusa.
Sürgősen el kell tehát gondolkoznunk tisztelt felebarátaim, hogy akarjuk-e és hagyjuk-e tovább ezt a gyalázatos állapotot, vagy létrehozunk végre – külföldi minták szolgai másolása helyett – egy gyökeresen eltérő rendszert, egy olyan államformát (a Szent Korona értékrendjén alapuló királyságot!), ami minden tekintetben megfelel történelmi hagyományainknak s a nemzet sajátos érdekeinek.
Siklósi AndrásNemzeti InternetFigyelő (NIF)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Vajon hány ilyen okos,igaz Magyar hazafi, népi-nemzeti gondolko Személyiség, mint Siklósi András van e szűk hazánkban?
Gondolom, megérett az idő, de a társadalmunk nemzeti öntudattal rendelkező része is, aki aktiv támogatója lesz a mostanitol egy gyökeresen eltérő rendszert(izmust) , „egy olyan államformát (a Szent Korona értékrendjén alapuló királyságot!), létre hozni, ami minden tekintetben megfelel történelmi hagyományainknak s a nemzet sajátos érdekeinek”. De ehez szükséges létrehozni egy agytrösztöt, ami kidolgozza ennek a koncepcióját, és megvalósitását. Ebben a NIF hathatós szerepet válalhat, hisz az olvasó tábora zömét a társadalmunk kevésbé agymosott, gondolkodni is képes személyek képezik. Gazdag élettapasztalatomat, tehetségemet, enrgiámat, képességeimet felajánlom egy illyen szervezet működésében. MO legkeletibb városkájában, és részben Kárpátalja legnyugatibb városában lakom, aligha sikerűl aktiv részt vennem a szervezésben…
” az izmusok sorra megbuktak a világon. Lejárt az idejük! Európában a hatalmon lévők érzékelték a robbanni készülő helyzetet. Megelőzték azt terror cselekményekkel,elterelve a a figyelmet a hazai problémákról, hogy megszállhassák karhatalmi erőkkel az országokat,elfojtani az esetleg kirobbanni szándékozó zendüléseket.
Európa s a világ már SOHA nem lesz olyan,mint volt. A pusztulás,pusztítás vette kezdetét ! Kisemmizett ,egyformán koldus lesz mindenki . A harc a betevőért megy majd. Akik abban a reményben dédelgetik magukat,hogy ők kimaradnak,tévednek . Ezt a fertőt emberek(?) hozták létre,tudatosan,a még több zsákmány reményében. Amit főztek,most tálalják. Még meglehetne állítani,de nemsokára visszafordíthatatlan lesz a folyamat.
A probléma gyökere ott van,hogy a zsidók kiépítették a saját rendszerüket,melyben bárkire szavazunk zsidóra szavazunk és a zsidó mentalitásból következnek a cikkben leírtak.
H.B.
„Végül pedig mindazon magyar vagy emellett közel-keleti állampolgársággal is bíró egyedek és hazai szekértolóik, akik a magyar közélet állandó és aktív szereplőiként élvezve a státuszukkal együtt járó előjogokat, melyekkel rendre vissza is élnek, és akik minden erejük és képességük latba vetésével országunk és nemzetünk legyengítésén, népünk létszámának a lappangó népirtás alattomos módszereivel történő rohamos csökkentésén mesterkednek, előkészítve egy idegen faj tömeges térnyerését és betelepedését hazánkba, nemhogy magyaroknak nem számítanak, de esküdt ellenségeink, akik ellen minden -, ha kell erőszakos – eszköz is bevetendő, mert a jogos önvédelem nemcsak az egyes egyén, hanem minden nemzet alapjoga és kötelessége!!!”
Jó a fotó! „Az álnok és képmutató” angol parlament alsó házának képviselői.
Kösz a dicséretet. A képek kikeresése is sok időt vesz igénybe. Hozza tartozik egy cikk szerkesztéséhez!
Örvendek, hogy van vki, aki ezt a munkámat is értékeli! Köszönöm még egyszer!
” nem ! A majom soha nem álnok,képmutató ! Az csak az emberszerű képződmény lehet ! Az állatok tiszta szívűek, szeretetre,hálára képesek. A saját és utódai fenntartásához, a mindennapi betevőéért öl.
Az ember(?) kedvtelésből, élvezetből,a vér látványáért, haszonért. Az embernek(?) sokat kell még fejlődnie,hogy „majom lehessen !
Szerintem is kedves Tóth Ferenc! De figyelmedbe ajánlom az írekről szóló anyagot!!!!
” Tisztelt Siklósi András !
Minden tekintetben,ritka,példaértékű, kitűnő írás !
Köszönet érte !
Kedves Anna ! jogos a taps !
„álnok és képmutató.
Akkor mivel lehetne jellemezni a magyar(?) képviselőket? Mert minden negatív jelző dicséretnek tűnne a ténykedésük megítélése alapján.
Kedves Ferenc!
Úgy látom, hogy a hatalmat kapott, megkaparintott, vagy már a közelségét érző hölgyek, urak között ragályos betegség terjed, ami súlyos személyiség változással jár, s beszűkült tudattal egy dologra tudnak, akarnak koncentrálni, mégpedig a „kincs” örökre való megtartásával. Aki nem esik át e betegségen, az kikerül a körből az egész világon, nemcsak nálunk.
Kedves Anna!
„hatalom?
Amikor egy rózsa főlé hajolok,megérint az illata,a szépsége,”hatalmába kerít. Mennyivel másabb „hatalom ez, mint amikor valaki az akaratát akarja a másikra rákényszeríteni,uralkodni felette. Egy Normális ember megelégszik azzal, amit a szeretetével eltud érni, és nem erőszakkal akarja véghezvinni. Márpedig az utóbbira csak egy beteg ember(?) képes. Ma is, a hatalom ezt teszi. Beteg, komplexusokkal küszködő kapzsi emberszerű képződmények halmaza. Hogyan várhatnánk el egy betegtől ,hogy egészséges gondolata,cselekedete legyen,szolgálja az életet. Sehogy ! Minden cselekedetével a pusztítást, a halált szolgálja,mert csak erre képes. Rajtunk Ebereken múlik,hogy az élet,vagy a halál mellé rakjuk le a voksunkat, hogy olyanok kerüljenek a „hatalom közelébe,akik tisztában vannak azzal,hogy „Szolgálni vannak a világon. Mindenkinek szolgálnia KELL. Akinek nincs kit,az szerez egy házi kedvencet,de még Ő is szolgál.
A maga módján tegye a dolgát mindenki,hogy a hatalom(?) érzékelje,hogy ő nem más mint egy fekély,amit előbb,utóbb kivágnak !
A demokrácia ugyanolyan fából vaskarika, mint a szocializmus, a kommunizmus, vagy a szabadság-egyenlőség-testvériség frázisa. Mondja már meg nekem egy igazán bölcs ember, hogy a demokrácia hol, milyen élethelyzetben, milyen társadalmi viszonyok közt létezhet. Az imént felsoroltakból én nem ismerek egyetlen egy lehetséges helyzetet sem, kivéve a házasság intézményét. Természetesen itt kizárólag a nő és a férfi között kötött házasságra gondolok! A demokráciának a házasságban léteznie kellene, máskülönben az egyik fél zsarnokká válik, ami végső soron megrontja az életközösséget. Sajnos az esetek döntő többségében a házasság nem működik, mert valamelyik fél képtelen teljesíteni a demokrácia legalapvetőbb feltételeit. Általában egyik fél se képes erre! Vattay Szabolcs
” demokrácia?
ugyan úgy ahogy a többi maszlagot,a tömegek idomítására,hülyítésére,kezelhetőségére találták ki, azt a hamis látszatot keltve,hogy bármibe is van beleszólása. Soha nem volt,és nagyon úgy néz ki,egy darabig még várat magára. Mindig lesznek olyanok,akik magukat okosabbnak,ügyesebbnek képzelik a másiktól. Megvannak róla győződve, hogy vezetésre termettek. Legerősebb motiváció,az uralkodásra való vágy, de a szerzés sem az utolsó. A vezető pozícióba,a satnyák,ostobák,szellemi és lelki komplexusokkal küszködők törekednek, az önmagukról kialakított hamis pozitív kép alapján,amely elhiteti tulajdonosával, hogy vezetésre alkalmas képességgel,erénnyel rendelkezik. Ami a demokrácia hiányában elképzelhető lenne,de az emberi természet gátat szab neki,az a meritokrácia lehetne. A legjobbak közül kiválasztani az arra legrátermettebbeket. Ők viszont szerények. A házasságban, általában a gyengébb akar felülkerekedni,hogy leplezze kishitűségét, félelmeit,gátlásait. Egy házasságban, ha mind két fél adni akar,akkor mind a ketten kapnak. De mindketten csak kapni akarnak. Itt kezdődik. Nagyon ritka, hogy az „Emberbe szeretnek bele,és nem a testébe,vagy amije van. A megszokás, a mindig ugyan az, az önzés megteszi a magáét, és rövid időn belül borítékolható az új „csodák felé kacsingatás. Mert az ember hajlamos rá,hogy soha ne legyen elégedett,keressen,kutasson valami új után.
“A demokrácia olyan diktatúra,melyben elhitetik veled, hogy te is dönthetsz…”
H.B.