Ami a média tájékoztatásából kimaradt

„El innen rablók, – ez az én hazám!”

(Sajó Sándor)

 Az ellenzéki pártok a hét végére időzítették összejöveteleiket. Részben a jelenlegi helyzet elemzése, részben saját helyzetük problémáinak megoldása, saját céljaik megfogalmazása került terítékre. A média tolongott az SZDSZ–utód LMP összejövetelénél, bőven tudósítottak az MSZP és Gyurcsány összejövetelről is. A Jobbik évadnyitó rendezvényről azonban, ennél szerényebben számoltak be, s nyilván az sem véletlen, hogy nem igazán korrekt módon.

A Sport Max csarnok, ahol a Jobbik évadnyitója zajlott, zsúfolásig megtelt. A rendezvényen számos vezető diplomata is jelen volt. A színvonalas műsor után Vona Gábor az elmúlt esztendő eseményeit értékelte, és felvázolta az elkövetkező évek feladatait és kihívásait.

Rádió és Tv hírekben felkapottá vált egy, csak részben idézett, befejezetlen mondat. Pontosan az, hogy a Jobbik mivel, kikkel nem azonosítja magát.

Erkölcsi kötelességemnek érzem, hogyVona Gábor értékelő beszédének erről, a befejező, ám annál fontosabb részéről tájékoztassam a közvéleményt. A többiről a neten több tájékoztató is olvasható…

MiutánVona Gábor pártelnök részletesen elemezte a gazdasági, a kül- és a belpolitikai helyzetet, felvázolta az azokra adandó jobbikos megoldási javaslatokat is, beszédének – megkockáztatom – egyik legfontosabb részéhez ért.

A végzetesen tönkre tett, szakadék szélére került Magyarország sorsát illetően az Orbán-Barroso csörteVona Gáborvéleménye szerint valójában figyelemelterelés, csak egy mellékösvény. A lényeg, a valódi vízválasztó, az IMF-fel történő megegyezés kérdése, mert ez alapján dől el hazánk sorsa, mert a „Tagok legyünk vagy szabadok”, az IMF-re is érvényes.

A Jobbik válasza tömören ezekre a következő:

– A magyar társadalom sorsát az elviselhetetlenségtől legalább a normális szintig kell vinni.

– Az euro-atlanti függőséget ki kell egyensúlyozni a keletre nyitással, gazdasági, politikai, kulturális területen.

– A gazdasági mellett szellemi, eszmei fordulatra is szükség van. Ennek az a célja, hogy a magyarság visszataláljon történelmi gyökereihez, és azon egyetemes értékekhez, melyeket a nyugati világ és sajnos mi is, az elmúlt századokban materializmusra, és anyagi javakra cseréltünk.

– Napjainkra az Európai Unió eltávolodott a korábbi európai értékektől, melyekhez vissza kellene térni.

Az a gondolat is gondolkodásra késztető, miszerint valódi szabadságharcot sem lehet vívni zsoldosokkal.

A Jobbik eszmei alapjainak tisztázása Vona gondolatainak legfontosabb része:

Kifejtette: A ránk váró jövő túl fogja nőni a pártokat. A világban fennáll a háború veszélye is. Magyarországot illetően nyakunkon a csőd, és nem tudjuk, mit hoz? Azon túl, hogy szeretnénk, ha békésen rendeződne, ez a helyzet felelősséget ró ránk. Ebben a helyzetben nem az fog számítani, hogy ki melyik szervezetnek a tagja, hanem az, hogy milyen közösségnek a része.

A Jobbik feladatai:

– túl a pártpolitikai felelősségén, amely alapján az ország problémáira programot kell adnia,

– ehhez megfelelő támogatottságot kell szereznie,

– kötelessége, hogy a társadalom önvédelmi, önszerveződési, és önfenntartó képességét segítse, támogassa, kibontakoztassa.

Ez 2012-ben fontosabb, mint a párt sikerei, mert ezen keresztül tudnának segíteni az embereknek.

A tét nagysága és a helyzet súlyossága miatt az eszmei alapokat megfelelően tisztázni kell, mert sokan sokfélét gondolnak a Jobbikról. Vona Gábor a politikát nem a hatalomért folytatott rituális fegyvertelen küzdelemnek tartja, hanem eszköznek. A célja, hogy az, az eszmeiség, amit a Jobbik vall, áthassa a társadalmat. Pártja is addig marad érték számára, amíg ezt képviseli. Ezért elfogadhatatlan részéről az eszmei elhajlás, az ellenségeikkel való szellemi megalkuvás, legyen az akármilyen irányú, mert az mindenkor a bukás kezdetét jelenti.

Mit ért Vona Gábor a Jobbik eszmeiségén – szó szerinti közlés

„Nem vagyunk kommunisták, mert a mi szellemi centrumunk nem az osztályhatalom, nem vagyunk fasiszták, mert a mi szellemi centrumunk nem az államhatalom. És nem vagyunk nemzetiszocialisták, mert a mi szellemi centrumunk nem a faji hatalom. De nagyon fontos, hogy jól értse mindenki: demokraták sem vagyunk. (taps) Demokraták sem vagyunk abban az értelemben, amivé ez mára züllött. Nem vagyunk, mert a mi szellemi centrumunk nem a pénz és a tőke. Tudom, hogy ezért nagyon sok és komoly támadásokat fogok kapni.

De valakinek már végre ki kellett mondani, hogy ez a válság, amelyben élünk, ez nem csupán gazdasági válság, hanem a liberális demokráciák válsága is. Válsága azon politikáknak, melyek a manipulációkra, az egyre alacsonyabb színvonalra, az emberek butítására és anyagi függésében tartására épülnek. Ezért mondtam azt nemrég és tartom ma is, hogy engem nem az aggaszt, hogy az Orbán kormány meggyengíti a demokráciát, engem az aggaszt, hogy meggyengíti a magyar társadalom életlehetőségeit. Nem az aggaszt, hogy elhallgat a Klubrádió. Engem az aggaszt, hogy üldözik a Magyar Gárdát. Ha így haladunk tovább, abba a helyzetbe fogunk kerülni, hogy a magyar demokrácia 3 millió manipulált nyugdíjas, és 3 millió megvásárolható cigány szavazó szavazata alapján fog működni.” ( Itt utalt a Miskolcon történtekre.)

Ezt követően tisztázta, hogy mi a Jobbik szellemi centruma. 

„A magyarság organikus egységének, szimbóluma, a Szent-korona, amelyre esküt tettünk, és ami a politika mindennapi dzsungelében számunkra iránytűként szolgál.”

Céljuk nem csupán gazdasági természetű. „A mi feladatunk, – mondta – hogy a magyarság életének, a magyarság feltámadásának irányába utazó erőket szabadítsunk fel.” 

Beszédét a következőkkel zárta:

„Ezzel a nemzet-, ember-, és Isten ellenes rendszerrel” kompromisszumot nem fogunk kötni. Ha működésében részt veszünk, azt is csak azért, hogy annak végét gyorsítsuk, elősegítsük. Hogy Magyarországot visszaadjuk a magyaroknak, és egy valóban európai, valóban nemzeti társadalmat segítsünk életre. Ez a cél. Ez egy embertelenül nagy cél. Hatalmas feladat. Ebben a harcban nem szégyen elbukni. Ebben a harcban földön maradni, otthon maradni szégyen. Olyan óriási erőpróba, amelynek sikerén vagy kudarcán az ország jövője áll, vagy bukik. Könnyen megroppanhat még a legerősebb legtisztább is ezen terhek alatt, de ezért érdemes élni, ezért érdemes kitartani. Ezért volt érdemes, megszületni. Ezért kell bíznunk egymásban.  Bíznunk kell a jó Istenben is. Nem azt kérjük a Jóistentől, hogy könnyítse terheinket, hanem, hogy adjon erőt, hogy ezeket elviseljük. Mi nem kérünk kisebb keresztet, büszkén hordjuk ezt a nagyot. Attila unokái vagyunk, és nem félünk senkitől! El innen, piszkos rablók, ez a mi hazánk! – zárta értékelését a költő szavaival a politikus.

Orbán Éva 

Nemzeti InternetFigyelő