Állítsunk emlékművet 2006 áldozatainak!
Az első és egyetlen 2006-os emlékműterv
Ötletgazda, alkotó: Szilágyi Ákos
Tizenhét esztendő telt el 2006 óta. Azóta felnőtt egy új nemzedék, akik közül jövőre már többen szavazó korba lépnek. Közülük sokan nem is tudják, mi történt 2006. október 23-án, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulóján. Azon a napon a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vezette hatalom rárontott saját nemzetére, terrortámadást indított az 50. évfordulón megemlékezőkkel szemben. Belelövetett a békésen ünneplők tömegébe, nem kímélve gyermekeket, családokat, idős embereket.
Több embert elhurcoltak a magukat rendőröknek álcázó terrorkommandósok, majd megkínozták, megalázták ezeket az embereket. Másoknak a szemét lőtték ki. Ketten ennek a terrorista attaknak a következtében életüket veszítették. Ha nem is akkor, hanem pár éven belül, de az akkor és ott szerzett mentális sokk, egészségügyi problémák vagy az abból adódó egzisztenciális hátrányok következtében. Egyikük, Nagy László volt, akinek a 2006-ban történt sérüléséről készült videó bejárta szinte az egész világot. Rá és a többi áldozatra emlékezve kíván emlékművet állítani Szilágyi Ákos, a Nemzet Zászlója az Andrássy Úton rendezvény ötletgazdája és szervezője.
Szilágyi Ákos az alábbiakat írta azzal kapcsolatban, miért látja szükségesnek ennek az emlékműnek a felállítását:
Véget ért egy emblematikus, 2006-os korszak. A Budaházy-féle Hunnia-per vádlottjai végül mind kegyelmet kaptak. Ezzel a feledés homálya felé indultak a 2006-os események és azok valós bűnöseinek elszámoltatása.
Szükségesnek tartottam tehát, hogy – a Hunnia-per kimenetelét már nem fenyegetve – mementót állítsunk annak, hogy 50 évvel a dicsőséges 1956-os forradalmunkat követően újra vér folyt a pesti utcán.
Az igazságszolgáltatás alapja a feledés elkerülése.
Várunk tehát minden, hasonlóan gondolkodót, akik osztják a fenti véleményt és a következőkben bemutatott emlékművet alkalmasnak tartják az emlékezés fenntartására. Kérjük, aláírasaikkal támogassák megvalósulását a Dohány utca bejáratánál.
További részleteket a felállítandó emlékművel kapcsolatban ide kattintva olvashatnak. Kérjük Önöket, minél többen osszák meg ezt az oldalt a közösségi médiában!
Aláírásukkal ide kattintva tudják támogatni a megvalósulást!
2006. október 23-a. Budapesten – 50 évvel a kommunista történetírás szerinti „októberi sajnálatos események” (azaz a XX. század világszinten is egyik legjelentősebb és legnemesebb forradalma) után – ismét folyt a vér a pesti utcán. Felhergelt és félrevezetett rendőrök brutális kegyetlenséggel verték szét az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz-KDNP békés megemlékezését az Astoria környékén. Az egyik áldozat szemét – vadállati kegyetlenséggel, szabályzat-ellenesen – a Dohány utca torkolatában gumilövedékkel lőtték ki a rendőrök. A lövést követő pillanat – ahogy az áldozathoz egy másik tüntető lehajol és karjába fogja – egy többrétegű szimbólum: mártírium, irgalom, testvériség, elnyomás, szabadság- és, igazságvágy, magyar sors. Ennek a pillanatnak, és ennek a szimbólumnak kívánunk egy emberléptékű szobor formájában emléket állítani az eredeti helyszínen. Amennyiben egyetért kezdeményezésünkkel, kérjük, aláírásával fejezze ki támogatását! [Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket. Korábban már sikerült összegyűjteni 40 ezer aláírást a megújított Benes dekrétumok ellen. Ennek eredményeként egy petíciót is beadtunk a Strasburbg-i Parlamentbe egy világdemonstráció keretében. (VIDEÓ) Ennek a sikernek fényében indítjuk útjára ezt a petíciót.] Az aláírásgyűjtést az alábbi oldalon kezdtük meg.
Kérjük, támogassa aláírásával az emlékmű megvalósulását! Kattintson ide!
Mementó 2006 emlékmű
Good luck 🙂
Hello from Sporthappy.
Good luck 🙂
Skull lover: So I was sitting at a lecture when I feel like being stared at, and in the corner of my eye I see this really handsome guy, who’s literally just staring at me. I don’t think much of it and continue to listen to the professor. After the lecture the guy comes up to me, and lays his hand on head and I’m like “eeeehm, what are you doing” and he stares me dead in the eyes and says “I’ve never seen such a gorgeous skull” and then he turns around and leaves. Funny Short Storie. More stories here https://hideuri.com/JjEJPv