Adó 2012: fájni fog

A vállalkozási szférától is jelentős forrásokat von el a pénteken benyújtott adócsomag. A hiánycél tartása érdekében a kormányzat a forgalom erősebb adóztatása mellett immár a legváltozatosabb formában vezet be adózási szigorításokat, mutat rá a BDO Magyarország. A megszorítások jelentősen korlátozzák a növekedés beindulásának lehetőségét is, különösen most, amikor még a bérkompenzáció rendszere is hiányzik a tervezetből.

A lakossági szegmensben két ellentétes hatású intézkedés, az adójóváírás teljes, illetve a szuperbruttó félig történő kivezetése a személyi jövedelemadón belül jelentős jövedelemátcsoportosítást eredményez. Tovább bonyolítja a képet egy, a BDO szerint a világban is egyedülálló megoldás: formailag megmarad az egykulcsos adó, ugyanakkor az adóalap lesz sávos: a 202 ezer forint feletti havi jövedelmet kell majd 1,27-es szorzóval megnövelni. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy 202 ezer forintig 16 százalék az szja kulcsa, míg e felett 20,32 százalék mutat rá az RSM DTM partnere is az anomáliára.

Mivel ezzel párhuzamosan egy százalékponttal, 8,5 százalékosra nő a munkavállalókat sújtó egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék is, összességében jelentős körben számíthatunk a nettó jövedelmek csökkenésével 2012-ben.

– Különösen az egyedülálló minimálbéresek járnának rosszul, akik havonta mintegy tízezer forinttal kevesebbet vihetnek majd haza, mint eddig – hangsúlyozza Szolnoki Béla, a BDO Magyarország adópartnere. – Ennek ellensúlyozására emelné a kormány a minimálbért az idei havi 78 ezerről 92 ezer forintra. Ahhoz azonban, hogy abból a jelenlegihez hasonló (hatvanezer forint körüli) összeg maradjon, a munkaadóknak kell 18 ezer forintos többletköltséget bevállalniuk.

Az előző hatások legalább részbeni ellensúlyozására az eddigi nyilatkozatok szerint állam kétféle kompenzációt vállalna. Egyrészt az alacsonyabb keresetű munkavállalóknál jelentkező nettó jövedelem-kiesést, másrészt a munkáltatókra hárított béremelés miatti költség növekedés ellentételezését. Ennek megvalósítási módjáról, illetve az erre szánt összegről azonban még nincs információ.

Komoly szigorítások a vállalkozói szférában is

A vállalkozói szférában még sokszínűbb módon szigorodnak az elvonások. Az egészségbiztosítási és munka-erőpiaci járulék alapja a társas vállalkozásoknál a minimálbér másfélszeresére nő, ami 29 milliárd forintos plusz terhet jelent az érintett vállalkozásoknak összesen.

A cégautó adója a teljesítménytől és környezetvédelmi besorolástól függően majd akár a háromszorosára is nőhet, egyes cégeket arra is késztetve, hogy eladják a járműveket. Ráadásul a befizetés ütemezése is negatívan változik: a jelenlegi negyedéves ütemezés helyett január 20-ig kellene teljesíteni az egész évi befizetést. Ez 20 milliárd forintot valamint fél milliárd forint kamatot von el a gazdaság szereplőitől.

Szűkül a veszteségelhatárolás lehetősége is: csak a folyó évi adóalap feléig lesz érvényesíthető, illetve szervezeti és tulajdoni váltásnál újabb korlátozások lépnek be. Ez 31 milliárd forintos elvonás.

Adókötelessé válik a reprezentáció és az üzleti ajándékok juttatása: a juttatás értékének 1,19 szeresét az általános 16 százalékos kifizetői személyi jövedelemadó is terhelné, sőt, ezen felül további 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell majd fizetni. Ez 15 milliárd forintba kerül az érintetteknek.

Ugyanakkor kedvező hatás, hogy a lízingelt autók esetében az Európai Bizottság felszólítását figyelembe véve levonható lesz ezek forgalmi adója, ami akár 30-40 milliárdos kiesést is jelenthet a költségvetésnek a visszamenő hatás miatt.

A vállalkozók helyzetét jelentősen befolyásolja majd, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékok változása miatt az állam milyen, a munkavállalókat kompenzáló intézkedéseket kíván bevezetni. Eddig kiszivárgott hírek szerint 5 százalékos béremelést kell a munkáltatónak vállalnia. A nyáron elfogadott törvény szerint, amely cég a dolgozói 75 százalékának nem kompenzálja a bérkiesést, nem indulhat pályázaton, és a közbeszerzési tenderekből is kiszorul.

Jelentős adóterhek hibernálják a gazdaság egészét

A gazdaság egészére alapvető hatást gyakorol az uniós csúcsra, 27 százalékra emelt általános ÁFA-kulcs (+150 milliárd forint). Jelentős, 42 milliárdos hatása lesz a jövedéki adók emelésének, valamint a speciális különadóként alkalmazandó baleseti adó alkalmazásának is (+27 milliárd forint). Kisebb mértékű, de érzékelhető tehernövekedést jelent az illetékek emelkedése és a népegészségügyi adó további kiterjesztése is. Egyelőre nehezen belátható, hogy az önkormányzatok számára kiszélesített adózási lehetőségekkel (az eddigieknél több fajta települési adó kivetésére nyílik majd lehetőség), milyen mértékben tudnak és akarnak élni az önkormányzatok.

Az adózási és járulék-hatásokból összességében 445,5 milliárd forint plusz bevételre számít a kormányzat, miközben további 350 milliárdot a költségvetési kiadások csökkentésével remél megtakarítani. A bérkompenzáció ígért rendszere és hatásai ugyanakkor még nem ismertek.

– A fentiekből arra lehet következtetni, hogy mind a lakosság, mind a vállalkozói szféra jövedelmeinek egy jelentősebb része a költségvetés felé csoportosul át, akár közvetlenül, akár közvetetten – ad összefoglalást Szolnoki Béla. – Változatlan nemzetközi környezetet feltételezve egyértelmű, hogy a forgalmi és fogyasztási adók emelése az infláció, illetve a környező országokba átszivárgó fogyasztás miatt érezhetően visszafogja majd a növekedést, főként, mivel ezzel párhuzamosan a fogyasztók jelentős részénél jövedelemcsökkenést is fogunk tapasztalni. Így a növekedés alapvetően a külső tényezőktől, az exporttól és ennek termelésre gyakorolt hatásától függ majd.

Forrás: Piac és profit