A volt ukrán külügyminiszter potenciális „belső összeomlásra” figyelmeztet
Kuleba szerint, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök „kellemetlen” békefeltételeket támaszt az országgal szemben, az polgári zavargást okozhat az országban.
Ukrajnát polgári zavargások és akár teljes „összeomlás” is fenyegetheti, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök megváltoztatja a leköszönő kormány Kijevet feltétel nélkül támogató politikáját – figyelmeztetett Dmitrij Kuleba volt ukrán külügyminiszter.
Trump november 5-i megválasztása miatt Kijevben attól tartanak, hogy Washington megszünteti a pénzügyi és katonai támogatást, és az országot egy Oroszországgal való kedvezőtlen megegyezésre kényszeríti.
„Ha a pénz elapadna, új dinamika lépne életbe, és nem kizárólag a harctéren. Igaz, a finanszírozástól megfosztva Ukrajna teljesen elveszíthetné a mozgásterét”
– írta Kuleba a The Economist című lapban szerdán megjelent véleménycikkében.
Szerinte Ukrajna polgári válságba süllyedhet, ha az USA rákényszeríti, hogy aláírjon egy rossz békeszerződést.
„Ha a Trump-kormányzat ezután kellemetlen békefeltételeket szabna Ukrajnára, és Zelenszkij úr ebbe beleegyezne (ami valószínűtlen forgatókönyv), az ukrán társadalom egy része ellenállna. Ez belső zavargásokat okozna, ami az ország belső összeomlását kockáztatná”
– írta Kuleba.
Ez biztosítaná Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „a régóta vágyott győzelmet, Ukrajnát bukott államként feltüntetve” – vetette fel Kuleba, aki arra figyelmeztetett, hogy Trump „nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna az ő Afganisztánjává váljon”.
Trump a választási kampánya során azt állította, hogy gyorsan közvetítene egy békemegállapodás megkötésében Kijev és Moszkva között, anélkül, hogy a feltételeket pontosította volna. A Kamala Harris alelnökkel folytatott televíziós vitában nem volt hajlandó közvetlenül válaszolni arra a kérdésre, hogy akarja-e Ukrajna győzelmét. „Azt akarom, hogy a háború véget érjen” – mondta akkor.
Júniusban a Reuters arról számolt be, hogy Trump két tanácsadója tervet dolgozott ki a jelenlegi frontvonalakon alapuló tűzszünet megvalósítására. A Trump-kampány azonban elhatárolódott minden konkrét javaslattól.
Kijev régóta ragaszkodik ahhoz, hogy egy békemegállapodás csak Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezető „békeformuláján” alapulhat, amely magában foglalja az ország 1991-es határainak visszaállítását. Oroszország teljes mértékben elutasította ezeket a feltételeket, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvéseivel, és váljon semleges országgá, valamint mondjon le a Krímre és más, az Oroszországhoz való csatlakozás melletti népszavazáson elnyert régiókra vonatkozó követeléseiről.
Putyin pénteken Olaf Scholz német kancellárral telefonon beszélve megismételte, hogy a konfliktus „a NATO régóta tartó agresszív politikájának közvetlen következménye”, amely figyelmen kívül hagyja Oroszország biztonsági érdekeit.
Kiemelt képen: Dmitro Kuleba / Fotó: EFE
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
