A Russia Today Orbán Viktor georgiai látogatásáról: „Orbán letöri a Nyugat hisztijét a grúz választással kapcsolatban”

Az EU és a Nyugat megfenyegette Georgiát a választási eredmények miatt

Orbán Viktor magyar miniszterelnök óva intett attól, hogy „kioktassa” Grúziát, miután a volt szovjet köztársaságban tartott parlamenti választások eredménye éles bírálatokat váltott ki az EU és az Egyesült Államok részéről.

Orbán hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Tbiliszibe. Az útra azt követően került sor, hogy a szombati választásokon a szavazatok 54%-át szerezte meg a kormányzó Grúz Álom párt, amely pragmatikus kapcsolatokat kíván kiépíteni Oroszországgal. A győzelemmel a Grúz Álom várhatóan legalább 90 mandátumot szerez a 150 fős nemzeti parlamentben, így megalakíthatja az ország következő kormányát.

A különböző ellenzéki erők a Központi Választási Bizottság szerint egyenként 11% és 3% közötti eredményt értek el.

„A hétvégi választásokkal kapcsolatban egy dolog egyértelmű: Grúzia népe a békére és a jólétre szavazott a szabad és demokratikus választásokon. Azért vagyunk itt, hogy támogassuk Grúzia európai integrációs erőfeszítéseit és erősítsük a kapcsolatokat”

– írta Orbán kedden az X-en (korábban Twitter).

Official visit to #Georgia. One thing is clear about this weekend’s elections: the people of Georgia voted for peace and prosperity in free and democratic elections. We are here to support Georgia’s European integration efforts and to strengthen 🇭🇺🇬🇪 relations.

Thank you for… pic.twitter.com/JuaW7yZN8A

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) October 29, 2024

A Nyugat-barát ellenzéki pártok nem hajlandóak elismerni az eredményt, „alkotmányos puccsnak” bélyegezve a szavazást. Hétfőn több ezer ellenzéki támogató gyűlt össze Tbilisziben. Grúzia elnöke, a francia származású Salome Zourabichvili, aki az ellenzék oldalára állt, korábban a parlament előtt tartott gyűlésre szólított fel.

Moszkva „teljesen példátlan beavatkozási kísérletekkel” vádolta a Nyugatot a grúziai szavazás során.

Hétfőn az Egyesült Államok azt állította, hogy a választás során „szavazatvásárlásra és a választók megfélemlítésére” került sor, és „következményekkel” fenyegette meg Grúziát.

„Arra bátorítjuk Grúzia kormányzó tisztségviselőit, hogy fontolják meg, milyen kapcsolatot szeretnének az euroatlanti közösséggel, ahelyett, hogy olyan politikát erősítenének, amelyet az autoritáriusok üdvözölnek”

– mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Vasárnap az EU Bizottsága nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmának adott hangot a „feszült környezet” és a választások „szabálytalanságai” miatt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ragaszkodott ahhoz, hogy Grúzia „bizonyítsa elkötelezettségét” a blokkhoz való csatlakozás iránt.

Grúzia az ukrajnai konfliktus eszkalálódása után, 2022 márciusában nyújtotta be uniós tagsági kérelmét, és 2023 decemberében kapta meg a tagjelölti státuszt.

A nyugati kormányok azóta demokratikus visszalépéssel vádolták Grúziát a közelmúltbeli politikája miatt, például a nem kormányzati szervezetek „külföldi ügynököknek” való minősítése és a kiskorúaknak szóló LMBTQ „propaganda” betiltása miatt.

„Grúzia konzervatív, keresztény és Európa-párti állam. A haszontalan kioktatás helyett a mi támogatásunkra van szükségük az európai útjukhoz”

– érvelt Orbán.

A magyar miniszterelnök olyan kérdésekben, mint az ukrajnai konfliktus és az Oroszországhoz fűződő viszony, a brüsszeli nézetekkel ellentétes véleményt fogalmazott meg. Kormánya elutasította, hogy fegyvereket küldjön Kijevnek, és tárgyalásos megoldást sürgetett. Orbánt a Nyugat azzal vádolja, hogy oroszbarát, miközben többször is hangsúlyozta, hogy politikájának célja a magyar nép érdekeinek védelme – emlékeztetett a Russia Today cikkírója.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt képen: Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök köszönti Tbilisziben, 2024. október 29-én. © Davit Kachkachishvili / Anadolu via Getty Images