A relativizálás nagy művészei – avagy Amikor korrepetálás céljából Einstein is visszaülhetne az iskolapadba
Darab idővel ezelőtt arról eresztettem meg egy rövidke kis eszmefuttatást e helyütt, hogy a reformok, a változások meg még a jó ég tudja miféle, a társadalomra felülről ráerőltetett erőszakos alakítgatási kísérletek ellenére vannak bizonyos dolgok, melyek a baga úristennek se változnak. Példának okáért az egyes embertípusokhoz köthető viselkedésminták, melyek olyannyira rögzültek a társadalomban, s annak kollektív emlékezetében (már ha beszélhetünk ilyenről), hogy mára a sztereotípia vagy a sablon határát súrolják.
Azon keseregtem, hogy a kommunista erőn felül való urizálása – mai divatos szóhasználattal élve: vetítés –, hogy ő mán pedig akkó’ is leviteti a Balcsira az újságot a hivatali kocsin a sáfjórral, mer’ hogy az neki jár, ha két sarokra tőle ott van az újságos bódé. Régen vadászni jártak, mer’ akkó’ az vót a sikk, ma meg (némi kulturális, vagy közművelődési jelleggel?) leviteti magának az újságot a pártüdülőbe. Hiába no, változnak az idők.
Emellett megemlékeztem a gój pénztárcájából a benzinkúton valami gyenge 1600 eurót elemelő zsidó vallási fő hallja kendről is néhány mondat erejéig. Azonkívül, vettem magamnak a bátorságot, hogy végkövetkeztetést is levonjak, felvállalván ezzel az antiszemitizmus összes létező ódiumát, mivel arra a kijelentésre ragadtattam magamat, hogy végeredményben a zsidó kommunista a legveszélyesebb – és asszem, erre a történelem ékes bizonyítékokkal szolgál – , merthogy ez halálos kombinációnak bizonyul a demokratikus társadalom és a jóléti állam számára.
No, mármost az ember úgy van vele, hogy bizonyos idő elteltével kénytelen magáévá tenni a Bayer-féle relativitáselmélet tézisét, ha akarja, ha nem. Azaz „Mindig van lejjebb!” Akkor is, amikor már azt hinnéd, hogy nincs! Fel is teszed magadnak a kérdést szép magyarsággal: Lehet ezt még überelni? Felül lehet múlni még ezt is? Rá lehet tenni még néhány lapáttal? Hát persze, hogy rá lehet!
De ne is szaporítsuk tovább a szót, pattintsuk ide azt a hírt, amit az MTI tett közzé a minap:
Nagyüzemben lopnak a Lada-gyárban
Cáfolta az orosz AvtoVAZ autógyártó 20 ezres létszámleépítési szándékát Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes hivatala, ugyanakkor az elbocsátandók számáról közölt adatok folyamatosan változnak, eközben kedden 1,2 millió rubel értékű alkatrészlopást lepleztek le a konszernnél. Néhány napja a sajtó arról írt, hogy az értékesítési hálózatból 14 ezer kocsi hiányzik, de a gyár azt közölte, hogy „mindössze” 7500 autónak veszett nyoma.
Igor Suvalov Vlagyimir Putyin kormányfő megbízásából foglalkozik az AvtoVAZ helyzetével: a Ladákat gyártó konszern az illetékes minisztérium szerint de facto csődbe jutott, mert hatalmas adósságait piaci viszonyok között átütemezni lehetetlen.
A konszern eredetileg több mint 30 ezer embert akart elküldeni a 120 ezerből, de Suvalov a szamarai régióbeli Togliattiba látogatva azt mondta, hogy nem lesznek nagyarányú elbocsátások, s a konszern ennek nyomán terveit 5000 főre mérsékelte.
Most Suvalov hivatala közölte: a kormány hamarosan elkészül az AvtoVAZ szociális támogatásának tervével. „A kormány tudja, mit csinál, húszezer fős leépítés nem lesz” – mondták Suvalov titkárságán. A terv az, hogy a munkahelyeket átszervezik, és a leépítendőknek más munkát kínálnak fel a gyárban, de legalább Togliatti városban, a nyugdíjkorhatáron túl lévők, illetve nem sokkal előtte járók pedig akkor is kapnak szerződéses munkát a gyárban, ha nyugdíjba mennek. Mindez pedig csak akkor kezdődik, amikor létrejöttek az új munkahelyek.
Az AvtoVAZnál sajtóhírek szerint több mint 14 ezer kocsi eltűnt az értékesítési hálózatból, a konszern cáfolata szerint azonban mindössze 7500 autó „tűnt el”. Az AvtoVAZ közölte, hogy 4530 kocsi az Eleksz-Poljusz értékesítő cégnél már jóval korábban kimutatott hiány.
További 564 kocsi esetében késedelmes fizetésről van szó. „Újonnan csak 2365 kocsi hiányát mutatták ki, s nem 14 ezerét” – mondta a sajtóosztály képviselője. Hozzátette, hogy a hiány mindössze 10 értékesítő cégnél mutatkozik, vagyis nem lehet az értékesítő hálózat – mintegy 440 dealer-központ – teljes egészének rossz működéséről beszélni. A leltár azonban még tart, s az AvtoVAZ decemberben tárja annak eredményét a nyilvánosság elé.
A szamarai rendőrség még kedden azt közölte, hogy feltartóztattak négy férfit, akik gumicsónakokon, a szennyvíz-csatornarendszeren át próbáltak a múlt vasárnap kivinni a gyárból 105 zsáknyi alkatrészt, összesen 1,2 millió rubel értékben.
Forrás: MTI
Túl egyszerű lenne aszondani erre a hírre, hogy „no comment”. Nem is mondom. Nem is azért idéztem. Azért idéztem, mert ez egy nagyon tanulságos hír. Több vonatkozásában is.
Egyrészt rámutat a méretek és az arányok különbözőségére, és annak megfelelő, valamint módszeres és szakszerű kommunikálására. Ne feledkezzünk el a közelgő (egyesek szerint máris zajló) kampányról! Mint tudjuk, a kommunista akkor is hazudik, ha kérdez!
Másrészről a dolgok megideologizálása az, amiben a kommunista embertípus különösen élenjár.
„Nem, az nem úgy volt, rosszul értetted, majd én elmagyarázom, megmagyarázom, hogyan is kell érteni valójában azt, amit a saját szemeddel láttál, és a saját füleddel hallottál, mer’ az azér’ nem egészen úgy van ám, abban a formában nem teljesen igaz!”
Mink is baromira rosszul állunk, de van még egy, aki nálunk is rosszabbul áll, mink csak a másodikok vagyunk a listán, úgyhogy ne csúsztassá’, mer’ az, hogy mink állunk a legrosszabbul, az tényszerűen nem igaz!!!
Az éppen jelenlévő riporter ilyenkor felejti el mindig feltenni a kérdést: Na és a többiek, akik mind jobban állnak mind mi, akik homlokegyenest az ellenkezőjét csinálják, mint mi, na azokkal mi van?
A fentebb idézett MTI hírben az a legszebb, hogy iskolapéldája a posztkommunista világnak, azaz le lehet, sőt, le kell fordítanunk hazai viszonyainkra, mert így nyerhetünk némi betekintést abba, hogy mi vár majd ránk kampány címén.
És akkor lássuk a metodikát, hatoljunk a módszertan legmélyére:
„Cáfolta az orosz AvtoVAZ autógyártó 20 ezres létszámleépítési szándékát Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes hivatala, ugyanakkor az elbocsátandók számáról közölt adatok folyamatosan változnak, eközben kedden 1,2 millió rubel értékű alkatrészlopást lepleztek le a konszernnél. Néhány napja a sajtó arról írt, hogy az értékesítési hálózatból 14 ezer kocsi hiányzik, de a gyár azt közölte, hogy „mindössze” 7500 autónak veszett nyoma.”
A megtestesült kommunizmus. Vagy inkább pártállam? Maga az első miniszterelnök-helyettes, Suvalov eftárs nyilatkozik az ügyben. Valószínűleg az orosz közhangulat fokmérője a hatalmas ország Lada gépkocsival történő folyamatos ellátása, ezért bízták a megszólalást valamelyik fontos eftársra a magas pócról.
A nagyember rögtön cáfol, nem igazak a hírek, legalábbis ebben a formában nem teljesen igazak. Nem kerülnek utcára az emberek. Legalábbis nem egyszerre, nem annyian, nem úgy stb. Osztán beindul a módszeres relativizálás, amelyben a veszteségeket lépcsőzetesség igénybevételével fokozatosan lecsökkentjük a kommunikáció folyamán.
Mellesleg kiderül – valakik kiderítik –, hogy lopják a közöst: „az értékesítési hálózatból 14 ezer kocsi hiányzik, de a gyár azt közölte, hogy „mindössze” 7500 autónak veszett nyoma.”
Nem tudom érezzük-e a „mindössze” szócska diszkrét báját, ahogy odabiggyesztették a 7500-as szám elé? Tulajdonképpen mi az a 7500 a 14000-hez képest? Smafu. E’ mán csak a fele. És az sem mind a gyárból tűnt el, hanem az értékesítő cégnél, és ott sem eltűnt csak még nem fizették ki ésatöbbi, ésatöbbi, ésatöbbi.
Ha pedig valaki, szóvá merné tenni, na de hát a 7500 is veszettül sok ám, de még a 4530 kocsi is, azonnal megbélyegeznék. Ez egy amolyan ösztönös válasz, a mutyi országlás immunrendszerének reakciója az életszerűségre.
Ugyanezt a fokozatossági metodikát tapasztalhatjuk a kilátásba helyezett elbocsátások kommunikálásánál is.
„A kormány tudja, mit csinál, húszezer fős leépítés nem lesz” – mondták Suvalov titkárságán.”
„Na mostan a helyzet az, hogy eredetileg 20 ezer embertől akartak megválni, de mink (jó eftársak nehéz tárgyalások útján) eztet 5000-re csökkentettük! (Hopp egy nagy ugrás mindjárt az elején, innen aztán már lehet tovább kis lépésekkel, amiket már jóval könnyebben be lehet adni a népnek, hát hiszen hol van ez, az első nagy létszámcsökkentéshez képest!) Egyszóval fasza gyerekek vagyunk! Hol tudná ezt utánunk csinálni bárki más? Sőt! Mink vagyunk a legfaszábbak, ezért eztán is minket válasszatok!”
Hát eft…, akarom mondani, Hölgyeim és Uraim! Lehet, hogy most nagy szarban vagyunk, de gondoljanak bele, mi ez ahhoz képest, ha nyolc évig az állandóan rinyáló és elégedetlenkedő ellenzék, élén a Fidesszel, kormányzott volna az elmúlt nyolc évben? Hol lennénk akkor? Ott állnánk a sír körül, hol egy nemzet süllyedt el, népek vennék körül, s az ember millióinak szemében gyászkönny ülne. Hát most mondjátok meg nekem, de őszintén! Ezt akarjátok?
Nézzétek meg, hol tartunk ma! És gondoljatok bele, hol tartanánk, ha a Fidesz rontotta volna a levegőt nyóc évig a bársonyfotöjökben? Ugye nem kérdéses, hogy kire kell leadnotok a szavazatotokat?!
Most persze mondhatná azt a kedves Olvasó, hogy meglehetősen erőltetett a párhuzamot vonni a Lada-gyár hányattatott sorsáról szóló hír kommunikálása és a közelgő választási kampány között, én azonban megtanultam a sorok között olvasni és azt javaslom, aki még nem tette meg, sürgősen pótolja ebbéli hiányosságait, tegyen szert erre a képességre, mert a következő fél évben még cudar időknek nézünk elébe.
A gyengébbek és a fiatalabbak kedvéért, egy kis emlékeztető, nézzük, mit ír erről a témakörről a Wikipédia internetes lexikon:
A jereváni rádió külön viccfajtát képviselt a szocialista időkben. A legismertebb talán a következő:
– Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?
– A hír igaz – közli a jereváni rádió –, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
A „jereváni rádiót” azóta is annak kapcsán szokás emlegetni, ha egy lényegi különbséget apró módosításként tüntetnek föl.”
Forrás: Wikipédia
Nos, úgy tűnik, legalább két biztos pont van az Univerzumban. Az egyik a kommunista mindent (tudatosan) meghazudtoló mentalitása, a másik a zsidók pénz- és mammonimádata, e kettő úgy tűnik, míg világ a világ ugyanaz marad.
Sőt! Talán a dolog még fokozható is! Megindultunk a lejtőn, világszinten haladunk lefelé megalázóba, hiszen az államszocializmus idején a korabeli vicc szerint még csak a Ladákat, ma viszont már magát a Lada-gyárat fosztogatják.
Ahogyan azt annak idején Kádár-apánk oly csodálatosan tudta mondani: Előre a szocializmus útján!
De nélkülem!
Isten áldja Magyarországot!
1 öntudatos pécsi polgár
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
