Az Echo Tv becsülete… vagy nevezzük egyszerűen plágiumnak?

„Itt a hatályos törvények maximális tiszteletben tartásával a véleménynyilvánításnak szabad tere van.” (részlet az ECHO TV Éjjeli Menedék c. műsorának bemutatkozó szövegéből.)

ECHO HUNGARIA TV

„Éjjeli menedék” c. műsor
főszerkesztője,
Siklósi Beatrix  úrhölgy részére

Tárgy: nevezzük egyszerűen plágiumnak…

NYÍLT LEVÉL

(amely azért született ebben a formában, mert Önök bizony, hogy magasról defekálnak nemcsak etikára, „nemzeti”nek hazudott tisztességre, de hivatalos, tértivevénnyel kézbesített levelekre is…)

A történet eléggé ismert, aminek okán most írok Önnek. Jómagam is írtam erről pár gondolatot, aztán más internetes fórum is felvette a témát, mivel tetszik vagy nem, egy nem kifejezetten etikus  húzásról,  ha jobban utánanézünk, akár a vonatkozó törvények megsértéséről is van szó. Azt hogy „gátlástalan” most nem teszem jelzőként hozzá, hiszen egyáltalán nem célom most az öncélú poénkodás, sértegetés.

Ha már nyílt levél, akkor azért tartozom a gyanútlan és tanácstalan olvasóknak némi rövid vázlattal:

Készült egy film, szeptember 23-án egy, a metróban történt randalírozásról. Az anyagot szinte az esemény után feltettem a youtube videómegosztó portálra.
(Csak nagyon halkan jegyzem meg, hogy azért nem kis kockázattal néz szembe ilyenkor egy alkalmi operatőr vagy fotós, aki kívülállóként az érintett szubkultúrához nem tartozóan, nekiáll ott dokumentálgatni. Ez úgy általában később esik le az embernek, mint pl. a 2006-os októberi utcáról hazatérve, vetkőzés közben gurult ki pár gumigolyó a mellény alól… Persze ez Önöket, vagy azokat akik hasukon malmozva nassolgatnak más kínlódásából, általában nem szokta meghatni .)
De vissza a témához: ennek a videómegosztó portálnak egyik fő sajátossága az, hogy fel is kínálja a megosztás, videó-átvétel  lehetőségét, akár weblapokba legálisan beilleszthető („embed„) módon. Azzal nincs is semmi baj, nem is lenne, ha az átvevő a saját honlapjára, vagy saját anyagába szúrja be ezeket a filmeket.  Persze, a szerző megjelölésével, és ha szabadna, talán érintetlenül, eredeti koncepcióját meghagyva a mondanivalónak, a szerkesztésnek.
Van ugyan olyan szemlélet (vagy inkább talán urban legend) amely szerint pl. zeneszámoknál 10-15-30 másodperces anyaggal szabadon lehet randalírozni saját célra is akár.  Azért ez nem így van, mert kíváncsi lennék, David Gilmour mit lépne rá,  ha akármelyik ütős számát a Pink Floydnak valaki egy pornófilm, vagy vagy netán egy agyament performance anyagába „építené be”….

A lényeg az, hogy Ön, vagy az egyik munkatársa úgy gondolta, hogy „jé, itt egy kis színes inzertnek való” és kapásból már be is tette a film egy részletét a szeptember 25.-i (két nappal későbbi) Éjjeli menedék bevezető képsorai  közé.  Öncélúan, mivel az aktuális műsor témája, anyaga még köszönő viszonyban sincs ennek a videónak a mondanivalójával. Egyszerű hatásvadász beszúrásként, és ráadásul gondosan ügyelve arra, hogy a szerző neve nehogy látszódjon… Az a műsor egyébként a cigányok vs. Magyar Gárda problémáról szólt, majd dr. Grespik épületes gondolatmenetéről, az oszlatások kapcsán.  Tehát semmi kötődése nem volt a kiragadott filmrészletnek  a műsorhoz, amelynek internetes változatát a mai napig el lehet érni az archívumból, az eredeti „megnyirbált” változatban.  Ez egyébként a nézőben nemcsak azt a képzetet kelti, hogy az Echo TV önálló anyagáról van szó, hanem akik ismerik az alkotót, joggal feltételezik azt, hogy Önöknek dolgozik.  Ami bizony a szerzői jog megsértésén kívül durva hitelrontás is egyben, hogy miért, arra majd még kitérek…

Én e miatt egy tértivevényes levelet írtam (külön mail-t is Önnek) a TV „nemzeti milliárdosként” is aposztrofált vezetőjének, illetve egy példány másolattal Önnek közvetlenül. Önök átvették, de a mai napig nem méltóztattak válaszolni.  Ez, a valljuk be szinte undorító közöny még abban is kiegészült, hogy valamelyik következő műsorukban csakazértis berakták még egyszer a klipet, itt már ugyan a szignálást igazi jeruzsálemi módszerrel megoldva: ugyanis én a reklamáló levelemben a korrektség és a válaszcím miatt feltüntettem a polgári nevemet és a lakcímemet, de mint (a nemzeti oldalon főleg) megszokott, a sajtómunkások, szerkesztők általában ún. felvett névvel szoktak publikálni, ilyen-amolyan megfontolás miatt; ezt én is így szoktam. Ön ezt persze jól tudja, ezért még inkább felháborító az, hogy (főleg az inkriminált téma kapcsán) akár a „célzott terület” képviselői számára, beleegyezésem és engedélyem nélkül közkinccsé tette személyes adataim egy részét.

Mondjuk ennek erejét persze elveszi az, hogy a kiragadott részlet felhasználásához sem kérték beleegyezésemet, vagy engedélyemet.

Jogállamban (persze a valódi jelzőt is hozzá értve) ez úgy szokás, hogy ha pusztán „tévedésről” vagy „hanyagságról” is lenne szó, minimum elnézést kérnek ilyen esetben. Sőt: mivel a nézettséghez, a TV ezen műsorának imázsához a szerző munkája is hozzájárult, akkor akár utólagos szerződéssel vagy alkalmi megbízással pl. tiszteletdíjjal is megtoldják az említett gesztust. Főleg, ha a törvényes oldalát nézve a dolognak, a szerzői és szomszédos jogok is sérültek. És még nem beszélve arról, amire utaltam: a jó hírnév csorbulásáról…

Hogy ezt hogy értem? Én bizony, hogy nemzetileg elkötelezett sajtósnak tartom magam, a környezetem, ismerőseim úgyszintén. Önöket viszont, egyre inkább nem… Mert át lehet ugyan venni díjakat,. elismeréseket a nemzeti újságírás kapcsán, ha a valóság mást mutat. Mint az óvodában, amikor a lurkók játszanak: „most katona vagyok… most orvos vagyok..” körülbelül ez a helyzet az Önök TV-jének „nemzeti irányultsága kapcsán. Aki(k) arra vetemednek, hogy egy (ugyan vitatott, de mégis) pozitív indíttatású és szándékú megmozdulás, mint a Magyarok Szövetsége videójának lejátszását megtagadják; és pont olyankor amikor talán az egyik feltétele lett volna a hatékony informálódásnak… Hát az minden, csak nem nemzeti… Egyébként is… Lehet a Romantikus Erőszakot meghívni, vagy álproblémákat taglaló „nemzeti” önjelölteket beszélgetésekre, ha a nagymama szőrös lába kilóg a takaró alól… És ezt most nem az indulat mondatja velem: elég sokan ezen a véleményen vannak. Én személy szerint nem akarok a FIDESZ vagy a JOBBIK uszájába takarózni, így is ismer a környezetem. Így egy kissé dehonesztáló számomra még a látszata is annak, hogy az én anyagommal „közreműködnék” az Önök műsoraiban.

( a mai napon kelt beírás is bizonyítja az elmondottakat: a videó ma is elérhető volt még…)
Összegezve:

– van egy film,aminek a szerzője én vagyok;

-Önök ilyen- amolyan okból ennek a filmnek egy részletét „lenyúlták” saját céljukra;

-ehhez a művelethez a szerző nevét is letakarították az eredeti, jelenleg is a nagyközönség számára hozzáférhető snittről;

-mivel több mint egy hónapja ez folyamatosan megtekinthető, az egyben kimeríti a nagy nyilvánosság, illetve a folyamatos közzététel fogalmát;

-a szerző jogos reklamációját, észrevételét nem hajlandók figyelembe venni, sőt még válaszra sem vesznek fáradságot..

Őszintén: ha kivülállóként szemlélné akár Ön ezeket a felsorolt pontokat: MINEK NEVEZNÉ tömören, egyetlen szóval?

*.*

-Én a tudomásra jutáskor azonnal észrevétellel éltem Önök felé, a törvényes határidőn belül.

-Önök nem válaszolnak, (a perrendtartás szerint is akár) nekem meg kell várni a 30 napot, ami a határidő ilyenkor. (Az más kérdés, hogy aki tisztességes, az azért igyekszik válaszolni legalább, rövid időn belül)

-Úgy tűnik számomra, hogy nem lesz majd más megoldás, hogy ezt a határidőt kivárva, a további lépésekhez segítséget kérjek, ez ügyben már tájékozódtam is.

Azt az otromba gőgöt, fölényes „szóba nem állunk akárkivel” stílust pedig ugye nem baj, ha a kezdő kép mondanivalójával azonosítom?

Ennyi.

(egyáltalán nem) tisztelettel:

Oskar
Napifotó

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

– Nemzeti InternetFigyelő