KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

A NATO nem támogat egy török provokációval indított háborút

isis-oil-1024x575Ahogy a feszültség növekszik Törökország és Oroszország között, a NATO figyelmeztette Ankarát, hogy nem fog részese lenni egy háborúnak, amit a török kormány provokál ki. – közölte a sputniknews.

Múlt év novemberében Törökország lelőtt egy orosz katonai repülőgépet, amely a szíriai légtérben repült, emiatt sokan attól tartottak, hogy az incidens háborúba rántja a két országot. A konfliktust elkerülték, habár Moszkva és Ankara között fagyos maradt a viszony.

Ahogy Törökország hajlik arra, hogy szárazföldi csapatokat telepítsen a határain túlra és eltávolítsa Bashar Al-Assad szíriai elnök törvényes kormányát, ezzel újra háborúval fenyegeti a világot.

“A két állam fegyveres erői aktívak a heves harcokban a török-szíriai határ mentén, egyes esetekben csak néhány kilométerre egymástól.” – közölte a NATO egyik tisztségviselője a Der Spiegel német hetilapnak.

Ankara agressziója részben azon a feltevésen alapul, hogy ha konfliktus törne ki, akkor Törökországot a NATO szövetségesei támogatni fogják. Az Észak-Atlanti Szerződés 5. cikkelye értelmében a kollektív védelemre vonatkozó rész lépne életbe, amint bármely tagállamot támadás éri.

Ugyanakkor európai politikai vezetők számtalan alkalommal értésre adták, hogy nem érdekük részt venni egy Törökország által okozott háborúban.

“A NATO nem engedheti meg magának, hogy bevonják egy katonai konfliktusba a Törökország és Oroszország között meglévő mostani ellentétek miatt.” – mondta Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Der Spiegelnek nyilatkozva.

Az 5. cikkellyel kapcsolatban Asselborn kiemelte, hogy “a garancia csak akkor érvényes, ha egy tagállamot nyilvánvalóan (külső) támadás ér.”

Úgy tűnik, ezzel Németország is egyetért.

“Nem fogjuk megfizetni annak a háborúnak az árát, amelyet Törökország provokál ki.” – mondta egy névtelenül nyilatkozó német diplomata.

A NATO vezetése hasonló figyelmeztetéseket tett közzé, miután Törökország tavaly lelőtt egy orosz katonai repülőgépet.

“El kell kerülnünk, hogy a helyzetek, incidensek és balesetek kicsússzanak az ellenőrzésünk alól.” – mondta ekkor Jens Stoltenberg a NATO főtitkára. “Úgy gondolom, világosan kifejeztük, hogy nyugalomra és a feszültség csökkentésére van szükség. Ez egy nagyon komoly helyzet.”

Ez is érdekelheti:  A demokraták már egymást eszik

Pénteken Francois Hollande francia elnök kifejezte annak szükségességét, hogy meg kell előzni a Moszkva és Ankara közötti konfliktust.

“Megvan a kockázata a Törökország és Oroszország közötti háborúnak” mondta a France Inter rádiónak adott interjúban.

Ahogy Törökország az erőszak kiterjesztésével fenyeget Szíriában, Oroszország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, hogy kifejezze aggodalmát a növekvő szembenállás miatt.

“A helyzet sokkal feszültebbé válik a szíriai-török határon megnövekedett szembenállás miatt, valamint Törökország azt tervezi, hogy szárazföldi csapatokat küld Észak-Szíriába”– olvasható az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának nyilatkozatában.

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Orientalista.hu – Szíriai Arab Hadsereg
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “A NATO nem támogat egy török provokációval indított háborút

  1. Én viszont támogatok!
    „Azerbajdzsán” valójában ugyanazon oguz-türk nép területe – és az Ottomán Birodalom része volt – lakói törökül beszélnek, mint az Iráni Tebriz tartomány 9 millió lakosa.
    A türkmének pedig egy archaikusabb oguz.-törököt beszélnek, de ugyanaz a nép (MINT hozzánk képest a moldvai csángók.)
    Szíria maradt meg leginkább török életstílusú, kevésbé sivatagi barbár és világias mediterrán FRANCIA érdekből elszakított quasi „országnak” az 1878, majd 1912, majd 1920 utáni Törökország területéből.
    A ruszkik erősek, de sohasem mertek a Boszporusz és Istanbul felé törni: az világháború lenne. Hisz már a Krímet sem hagyták az európai országok csak úgy lerohanni: kellett hozzá egy nagy háború.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük