A megalkuvás minta esete – Martonyi Párizsban: lezártnak tekinthető a magyar-francia diplomáciai konfliktus

„Teljes mértékben lezártnak” tekinthető Magyarország és Franciaország között az új alaptörvény kapcsán nyilatkozatok formájában korábban kialakult konfliktus – mondta az MTI-nek Párizsban Martonyi János külügyminiszter francia kollegájával folytatott megbeszélését követően.

    „Abszolút jó és baráti viszonyban vagyunk Franciaországgal, Alain Juppé külügyminiszterrel különösen. Semmi probléma nincsen” – hangsúlyozta az MTI kérdésére a magyar diplomácia vezetője. Elmondta azt is, hogy a nézeteltérés már korábban megoldódott levelezés útján. Elismerte, hogy „nagy a nyomás a (francia) sajtó részéről”, ugyanakkor jelezte: azt tartja elsősorban fontosnak, amit a francia kormány képviselői mondanak…

    Martonyi azt is elmondta: Magyarország és Franciaország sem tartaná szerencsésnek, hogyha az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács el kezdene foglalkozni az elmúlt időszak magyar törvényalkotási folyamata nyomán kialakult vitás kérdésekkel.

    A három Benelux-ország kezdeményezte, hogy az Általános Ügyek Tanácsa vegye napirendre a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket. Ezt a soros dán elnökség elhárította, de az egyéb kérdések sorában mégiscsak fel fogják vetni – hívta fel a figyelmet Martonyi. Hozzátette, hogy ezt sem ő, sem Franciaország nem tartja „szerencsésnek”, miután az Európai Unióban a politikai viták színtere az Európai Parlament. „Az ideológiai és politikai értékvitákat az Európai Parlamentben kell lefolytatni, ahogy az a Magyarországgal kapcsolatos viták esetében is történt” – fogalmazott.

    „Nem jó, hogy a tagállamok közti megosztottságot ilyen típusú politikai kérdésekkel erősítjük, mert a Tanács nem erre van” – jelentette ki a külügyminiszter. Ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben a vitára sor kerül, abban Magyarország természetesen részt vesz.

    A külügyminiszter „veszélyes dolognak” tartja, ha egy tagállamban az ellenzék a belpolitikai vitáit az európai intézmények, s azon belül is a Tanács elé viszi. Jelezte, hogy nem kizárólag Magyarországról beszél, a kérdés ugyanis már felmerült Romániában és Bulgáriában is. Szerinte el kéne kerülni egy ilyen, politikai vonalak mentén folytatott „általános európai vitát”, függetlenül a politikai hovatartozástól. „Fontos, hogy ebben a francia diplomácia is egyetért velünk” – tette hozzá.

    Az uniós közösségi joggal való megfelelés témaköre és az esetleges jogsértések kérdése pedig – mint utalt rá – az Európai Bizottsághoz tartozik. Arra is emlékezetett, hogy három ügyben meg is indult az eljárás Magyarország ellen, s azon kívül is vannak még „további kérdések az igazságszolgáltatás kapcsán”, amelyről a magyar kormány jelenleg tárgyalásokat folytat és „kész megállapodni egy sor kérdésben”.

    Szólt arról is, hogy a délutáni Barroso-Orbán találkozón Magyarország nyitottnak fog mutatkozni, és „egy sor ügyben már tud megoldást mondani, illetve el tudja fogadni a Bizottság javaslatait, más kérdésekben pedig további egyeztetésekre van szükség”. „Keressük a megoldást, mi meg akarunk állapodni” – hangsúlyozta. A magyar kormány célja, hogy a lehető legtöbb ügyben megtalálja a megegyezést”. Mint utalt rá, a tagállamomnak, köztük első helyen Franciaországnak is ez a legfőbb szempont.

    Martonyi azt is jelezte francia kollegájának, hogy a magyar kormány támogatja a készülő új kormányközi szerződést, s amennyiben a parlament felhatalmazást ad rá, a magyar miniszterelnök azt alá fogja írni.

Venczel Katalin, MTI

NIF

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!