A magyarok erőszakos ukránosításon estek át, Budapesten ezt jól tudják – erről beszélt Szergej Lavrov a Magyar Nemzetnek adott interjúban

Az elmúlt hetekben is erősödött az a narratíva – amelyet Donald Trump amerikai elnök is részben átvett –, miszerint Oroszország valójában nem is a békére törekszik, csak időt akar nyerni katonai stratégiájának kiigazítására. Szergej Lavrov ezzel a felvetéssel kapcsolatban kifejtette, Oroszország nyitott az ukrán konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére, a megbeszéléseknek azonban valóban „a tartós békéről kell szólnia, nem pedig a fegyverszünetről”.

Szergej Lavrov: Ukrajnának vissza kell térnie államiságának gyökereihez

Szerinte nem lehet fenntartható módon rendezni az ukrán válságot a kiváltó okok megszüntetése nélkül.

„Mindenekelőtt meg kell szüntetni az Oroszországot a NATO bővítésével és Ukrajnának a NATO-ba történő bevonásával kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket”

– fejtette ki. Kiemelte az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát, mivel elmondása szerint Ukrajna „2014 óta mindent elpusztít, ami Oroszországhoz, az oroszokhoz és az orosz ajkú emberekhez kapcsolódik – az orosz nyelvet, kultúrát, hagyományokat, a kanonikus ortodoxiát és az orosz nyelvű médiát”. Ezenfelül a rendezéshez elengedhetetlen az orosz külügyi tárca vezetője szerint a harcok középpontjában álló régiókban – vagyis a Krímben, Szevasztopolban, a Donyecki Népköztársaságban, a Luhanszki Népköztársaságban, a Zaporozsjei és a Herszoni területen – kialakult új területi realitások nemzetközi jogi elismerése.

„Ezen területek lakói népszavazáson, szabad akaratnyilvánítással határozták meg sorsukat”

– szögezte le Szergej Lavrov, aki hangsúlyozta: továbbra is napirenden szerepel „Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, az oroszellenes szankciók feloldása, az Oroszország elleni bírósági keresetek visszavonása és a Nyugaton jogtalanul lefoglalt eszközök visszaszolgáltatása”. Hasonló okokból tartja elfogadhatatlannak azt az állítást is, miszerint Oroszország ezeket a területeket elcsatolta volna Ukrajnától, mivel a szóban forgó területeken a résztvevők túlnyomó többsége, igen magas részvételi arány mellett, a történelmi hazájukkal, Oroszországgal való újraegyesítés mellett foglalt állást. „Valamilyen oknál fogva nyugaton, amikor felidézik az ENSZ Alapokmányát, szigorúan szelektív módon idézik azt, például csak a területi integritást ragadva ki belőle (az alapokmány 2. cikkének 4. pontja).”

„Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a népek önrendelkezési jogát (1. cikk 2. pontja) és azon kötelezettségüket, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat mindenki részére, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül (1. cikk 3. pontja).”

„Ez tiszta manipuláció és a kettős mérce bemutatása” – szögezte Szergej Lavrov. A kiváltó okokkal kapcsolatban hozzáfűzte, Ukrajna NATO-tagságát azért tartják veszélyesnek, mivel

„az Észak-atlanti Szerződés Szervezete már régóta nem védelmi szövetség, amint azt a NATO-országok vezetői állítják”

– jelentette ki Szergej Lavrov, ezért Moszkva Ukrajna NATO-csatlakozását elfogadhatatlannak tartja, valamint 2021 végén arra kérték az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy Ukrajna el nem kötelezett státusának megváltoztatása nélkül nyújtson biztonsági garanciákat Oroszországnak, azonban ezt elutasították.

Szerinte az elmúlt több mint egy évtized alatt Ukrajna a saját alkotmányát és az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit megsértő törvényeket fogadott el, amelyek az ukrán állam többi nemzeti kisebbségét is kedvezőtlen helyzetbe hozták.

„Más etnikai csoportok, köztük a magyarok, románok, lengyelek, bolgárok, örmények, beloruszok és görögök is erőszakos ukránosításon estek át. Budapesten jól tudják ezt.”

„Ma Oroszország és Magyarország nyíltan felemeli a szavát honfitársai védelmében. Egyesíteni tudjuk ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinket” – fejtette ki Szergej Lavrov. Említette még azt is, hogy az ukrán állam oroszellenességét Volodimir Zelenszkij 2019-es hatalombalépése sem enyhítette, sőt, emlékeztetett: „Például 2021-ben Zelenszkij nyilvánosan »lényeknek« nevezte az ország délkeleti részének lakóit, és felszólította őket, hogy »gyermekeik és unokáik jövője érdekében takarodjanak Oroszországba«.”

„Elmondhatjuk, hogy követték ennek az alaknak a tanácsát, és az Oroszországi Föderációba történő »hazatérésre« szavaztak”

– tette hozzá.

A béketárgyalások jelenlegi állásáról Szergej Lavrov kiemelte a közvetlen, előfeltételek nélküli tárgyalások kezdetét az ukrán féllel orosz kezdeményezésre, Törökország segítségével. Május 16-án és június 2-án került sor a két tárgyalási fordulóra. A harmadik forduló időpontjáról még tartanak az egyeztetések – tette hozzá. „Kaptunk egy listát 339 olyan gyermekről, akik elvesztették a kapcsolatot szüleikkel vagy törvényes képviselőikkel.”

„Ez rácáfol Kijev hamis propagandisztikus állításaira az Oroszország által állítólag »elrabolt« 19 ezer gyermekről.”

„Az ukrán listán szereplő minden egyes gyermek esetében elvégzik a szükséges ellenőrzéseket. Mindent megteszünk, hogy ismét szeretteikkel lehessenek” – jelentette ki Szergej Lavrov.

Az orosz–magyar kapcsolatokkal kapcsolatban Szergej Lavrov arról beszélt, értékelik a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban. Kiemelte a a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének megvalósítását, amelyet a kétoldalú kapcsolatok zászlóshajó projektjének nevezett.

Szóba kerültek még azok a nyugati vádak is, miszerint Oroszország Európa megszállására készülne. Szergej Lavrov ezzel kapcsolatban elmondta: az európai és észak-amerikai országok vezető körei ellenségképet próbálnak kreálni Oroszországról annak érdekében, hogy egyesítsék a társadalmi és gazdasági problémáikba belefáradt lakosságot. „Valószínű, hogy a mitikus orosz fenyegetés hangoztatásával igyekeznek elterelni a figyelmet a valós problémák kezelésének kudarcáról.”

„Amilyen például az infláció, a növekvő munkanélküliség, a polgárok reáljövedelmének csökkenése, az illegális migráció és az ehhez kapcsolódó féktelen bűnözés”

– fejtette ki Szergej Lavrov, szerinte Szomorú és riasztó, hogy az „egyesült Európa” szítja az oroszellenességet, amelyet egy olyan veszélyes tendenciának nevezett, „amely a legmesszebbmenő következményekkel járhat minden európai számára”.

hirado.hu

Kiemelt képen: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter / Fotó: embassylife.ru

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!