A liberális lap szakértője már csak egy megoldást lát: az európai hadseregek közvetlen beavatkozását Ukrajnában

Az orosz stratégiai légierő ellen június 1-jén végrehajtott ukrán dróntámadás ugyan történelmi sikert jelentett, de aligha változtatja meg a háború menetét. Hiába növekszik Ukrajna hadiipari kapacitása, a frontokon egyre érezhetőbb a katonai emberhiány, és egyre többen puhítják a közvéleményt: valódi fordulatot már csak európai hadseregek beavatkozása hozhatna. Ezúttal a Hospodárske Noviny szólaltatott meg egy olyan szakértőt, aki szerint már csak egy dolog segíthet Ukrajnán – számol be a Körkép.sk.

Morális győzelmek, de stratégiai patthelyzet

A „Pókháló” fedőnevű művelet során az ukrán titkosszolgálat drónjai legalább 12 orosz katonai repülőgépet semmisítettek meg egy mélyen az orosz hátországban végrehajtott támadás során. Bár az első jelentések még 41 gépről szóltak, a pontosabb becslések szerint így is jelentős kárt okoztak a Kremlnek. Volodimir Zelenszkij elnök szerint „történelmi siker” született, amelyet további akciók, például a Kercsi híd elleni támadás követett.

A szakértők szerint azonban ezek az akciók inkább morális lendületet adnak, semmint stratégiai előnyt. Libor Dvořák, a Cseh Rádió posztszovjet térségre specializálódott elemzője úgy véli, Ukrajna egyre inkább a szabotázsra és a rajtaütésekre támaszkodik, mivel a klasszikus frontális hadviselésben egyre kevésbé képes felvenni a versenyt a jóval nagyobb ember- és fegyverállománnyal rendelkező Oroszországgal.

Emberhiány a frontokon

Ukrajna legnagyobb kihívása nem is a fegyverhiány – bár ebből sincs elég a sikeres ellentámadáshoz –, hanem a harcoló katonák hiánya. A háború kitörése óta milliók hagyták el az országot, köztük sok férfi is. A mozgósítási kísérletek – akár kényszerrel, akár anyagi ösztönzőkkel – eddig csekély eredménnyel jártak. Az új programok, például a „Szerződés 18–24”, amely több mint 40 ezer eurós támogatást ígér a belépőknek, eddig csak néhány száz embert vonzott be a hadseregbe (és a majdnem biztos halált jelentő frontszolgálatba – a szerk.).

A frontvonalakon a gyalogos egységek létszáma sok helyen csupán a 20–30 százalékát teszi ki a hivatalos állománynak. A kiképzés hiányos, az újoncokat gyakran megfelelő kiképzés nélkül küldik az első vonalba. A morál romlását csak fokozzák a katonai korrupciós ügyek és egyes parancsnokok alkalmatlansága.

Dvořák szerint Ukrajna hadserege hosszú távon ebben a formában nem tartható fenn. A korábbi, jól kiképzett veteránok száma egyre csökken, helyüket pedig gyakran olyanok veszik át, akik nem motiváltak vagy nem felkészültek.

A dróntechnológiában Ukrajna valóban világszintű szereplővé vált. A hazai fejlesztésű, mesterséges intelligenciával vezérelt drónok egyedül ebben a szegmensben képesek némileg ellensúlyozni az orosz légi fölényt. Azonban az ország hadiipari kapacitása még így is csak az igények harmadát képes fedezni, bár év végére ezt az arányt 50 százalékra emelnék.

Ugyanakkor a fegyverszállítmányok volumene még mindig csak arra elég, hogy Ukrajna tartani tudja a jelenlegi pozícióit. Egy valódi ellentámadáshoz – a megszállt területek visszafoglalásához – ennél lényegesen több emberre, technikára és logisztikai háttérre lenne szükség.

A politikai és stratégiai bizonytalanság

Donald Trump amerikai elnök korábban magára vállalta a béketeremtés szerepét, de az ukrán–orosz isztambuli tárgyalásokon eddig semmilyen kézzelfogható eredmény nem született. Az ukrán társadalom és politikai elit egyre fáradtabb, az orosz propaganda és légi csapások pedig próbálják megtörni a maradék ellenállást is.

Dvořák szerint a Nyugat részéről sem látszik egységes fellépés: míg az Egyesült Államok kiszámíthatatlanná vált, Európa sokszor túlságosan óvatos. Úgy látja: a jelenlegi tendenciák mellett Ukrajna még egy-két évig képes ellenállni, utána viszont ma még elképzelhetetlen kompromisszumokra is rákényszerülhet.

„Csak európai beavatkozás segíthet”

 

„Jelen állás szerint az egyetlen valóban hatásos segítség Ukrajna számára az lenne, ha európai országok – vagy a NATO – katonai erővel lépnének be a konfliktusba” – fogalmaz Dvořák. Szerinte puszta fegyverszállításokkal nem lehet megváltoztatni a háború menetét.

Emlékeztet arra is, hogy az európai hatalmak már egyszer elkövették azt a hibát, hogy vonakodtak beavatkozni: a második világháború előtt éveken át engedményeket tettek Hitlernek, remélve, hogy ezzel megőrizhetik a békét. Végül azonban be kellett látniuk, hogy a diktatúrákkal szemben nem működik a megbékítés politikája.

Körkép-vélemény:

A fenti elemzés a Hospodárske Noviny cikke alapján készült. A megszólaltatott elemző pedig ahhoz a nyugati narratívához igazítja mondanivalóját, amely már egy esetleges jövőbeli háború gondolatát próbálja elfogadtatni a közvéleményt. Ugyanakkor ettől még a megállapítása igaz: Ukrajna ezt a háború csak akkor nyerheti meg, ha világháborúvá eszkalálódik a helyzet. Ezzel Kijev is tisztában van, és 2023 óta megragad minden lehetőséget a háború kiszélesítése érdekében. A kérdés az, amit az Hospodárske Noviny elemzője nem tett fel, hogy Európa lakossága hajlandó-e vesztébe rohanni Ukrajna szabadságáért és néhány európai oligarcha gazdasági érdekeiért?

 

Körkép.sk

 

Kiemelt kép: Orosz harckocsival tüzelnek ukrán állásokat egy meg nem nevezett helyszínen az ukrán fronton 2024. április 7-én (Fotó: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium).