A lengyel elnök újból követeli a második világháborús német jóvátételt

Az államfő hétfő hajnalban a hitleri Németország által 1939. szeptember 1-jén megtámadott, a második világháború első európai ütközete helyszíneként számon tartott, Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten rendezett ceremónián szólalt fel.

Beszédében Karol Nawrocki hangsúlyozta, hogy „a feltámadó orosz nagybirodalmi törekvések korában” fejleszteni kell a lengyel hadsereget, és erős szövetségeket kell építeni.

Egyúttal Lengyelországnak „mint a NATO keleti szárnya legfontosabb államának szüksége van igazságosságra, igazságra és rendezett kapcsolatokra Németországgal” – tette hozzá.

A jó kapcsolatok érdekében „végre rendezni kell a német állam által fizetendő jóvátétel kérdését” – jelentette ki Nawrocki, aláhúzva ezt ő „Lengyelország elnökeként, a közjó érdekében egyértelműen követeli”.

Az ünnepségen részt vevő Donald Tusk miniszterelnökhöz fordulva az elnök azt szorgalmazta, hogy a témát a kormány is vesse fel a nemzetközi tárgyalásokon. A második világháborús német jóvátétel az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején vált a lengyel-német kapcsolatok egyik fontos témájává.

Az akkori kormány egy jelentésében 6,2 ezer milliárd zlotyra (576 ezer milliárd forintra) becsülte a kár összegét.

Jóvátételi igényei kapcsán Varsó 2022 őszén küldött diplomáciai jegyzéket Berlinnek. A jóvátétel szükségességét hangsúlyozta folyamatosan Andrzej Duda előző elnök is. Berlin azonban visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést. Donald Tusk jelenlegi lengyel kormányfő tavaly februárban úgy ítélte meg: „formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor”.

Az augusztus elején államfői posztra beiktatott Nawrocki az elnökválasztási kampányban márciusban kijelentette: ha megválasztják elnöknek, akkor visszatér a kártérítési követeléshez.

Donald Tusk hétfőn a Westerplattén aláhúzta: a lengyeleknek meg kell érteniük, hogy ma „ki az ellenség és ki a szövetséges”, honnan éri őket jelenleg fenyegetés, és kivel kell szövetséget fenntartani Lengyelország és a nyugati civilizáció védelmében.

Az utóbbival összefüggésben Tusk „az egyesült Európát” és a NATO-t említette.

Kiemelt képen: német repülőgépek Lengyelország ege felett

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!