A kormány fontosnak tartja az ország honvédelmi politikáját

A honvédelmi miniszter úgy látja, „olyan szerencsés korszakban élünk”, amikor a kormány fontosnak tartja az ország védelmi, honvédelmi politikáját.

Benkő Tibor nyugállományú katonáknak és honvédségi nyugdíjasoknak tartott pénteki budapesti előadásában hangsúlyozta: minden rendelkezésre áll, csak „ügyesen, okosan, célirányosan” kell felhasználni.

Megjegyezte, a pandémiás nehéz helyzetben is biztosított volt a honvédség költségvetése, hogy tovább lehessen haladni. „Nincs megtorpanás” – jelentette ki a miniszter, hozzáfűzve: első helyen a béke és a biztonság áll.

A honvédelmi miniszter a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége és a Honvédségi Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége kezdeményezésére tart tájékoztatókat az ország hét régiójában és Budapesten a Honvédelmi Minisztérium munkájáról és a Magyar Honvédséghez kötődő aktuális kérdésekről, valamint a nyugállományúakat érintő tervekről. A 2020-ban megkezdett előadássorozat a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt, majd csütörtökön folytatódott, Veszprémben. A fővárosi rendezvény után, június 25-én Székesfehérváron tart előadást a miniszter.

Benkő Tibor kiemelte: az egyeztetések a nyugállományú katonákkal ezzel nem érnek véget.

A miniszter előadása elején arról beszélt: az országnak vannak értékei, amelyeket az elődök, köztük a jelenlegi nyugdíjasok építettek. Ezeket az értékeket óvni kell, a továbbhaladás alapját alkotják.

Kifejtette: az elmúlt 30 évben előfordult, hogy egy négyéves ciklusban – 2002 és 2006 között – egy honvédelmi miniszter hivatali idejében három vezérkari főnök teljesített szolgálatot. Benkő Tibor szerint ez összefüggött a politikai és a katonai vezetés akkori szervezeti kereteivel. Korábban ugyanis – mivel a Honvéd Vezérkar része volt a minisztériumnak -, a honvédelmi miniszter irányította és vezette a katonai szervezeteket – ismertette. Hozzátette: ezért volt miniszterként az első lépése annak kezdeményezése, hogy hozzák létre a Magyar Honvédség Parancsnokságát, amely nem része a minisztériumnak. „Politikus ne vezessen katonai szervezeteket” – jelentette ki Benkő Tibor, aki magára mutatva megjegyezte: akkor sem, ha 43 évig katona volt.

A miniszter 1990-től napjainkig egy kormányzati ciklusokra bontott táblázatot is bemutatott a létszám, a haditechnika, a katonai szervezetek, a költségvetés, valamint az illetményfejlesztés alakulásáról. 2010-ig valamennyiben csökkenés volt megfigyelhető, az egyetlen kivétel az 1998-2002-es ciklus illetményfejlesztése volt (az első Orbán-kormány idején). 2010 óta nő a honvédség létszáma, 2014 óta pedig a többi felsorolt mutató is kedvezően változott – közölte.

Benkő Tibor emlékeztetett, 2014-ben kijelentette: „nem fogunk bezárni újabb laktanyákat, nem fogunk elküldeni embereket”. Hangsúlyozta, hogy 2015 óta minden évben adtak illetményemelést a katonáknak.

Fontosnak nevezte, hogy meglegyen a szükséges politikai és anyagi támogatás. Ezért is lényeges a magyar kormány vállalása, amelyet a 2014-es walesi NATO-csúcson tett, e szerint 2024-re el kell érni, hogy a honvédelmi költségvetés a GDP 2 százaléka legyen, és a honvédelmi büdzsé legalább 20 százalékát a haderőfejlesztésre kell fordítani. Megjegyezte: ha ez korábban is így lett volna, most „nem ott tartanánk”, hogy szinte minden haditechnikai eszköz helyett újat kell vásárolni.

A miniszter a haditechnikai beszerzésekre kitérve hangsúlyozta: „nem levetett eszközöket adnak a katonák kezébe”, a vásárolt haditechnikai eszközök a legkorszerűbbek közé tartoznak.

A biztonsági környezetet ismertetve felidézte a délszláv válságot, kiemelve, hogy Magyarországnak nagyon fontos a béke és biztonság megőrzése a térségben. Szólt arról is, hogy az elmúlt években a terrorveszély és az illegális migráció is nőtt. Az illegális migráció 2015-ben Magyarországot is elérte. Újabb kihívások is megjelentek, mint a hibrid hadviselés, amelynek egyik példája az orosz-ukrán konfliktus, a Krím félsziget elcsatolása volt – mondta.

Kitért arra is, hogy a NATO keleti és déli fenyegetéssel számol. A kontinens békéjét és biztonságát közös erővel lehet fenntartani – mondta a miniszter, kiemelve, ebben Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia.

Benkő Tibor kijelentette: a honvédelmi és haderőfejlesztési program a technikai eszközök vásárlásáról, a hazai hadiipar fejlesztéséről szól, de középpontjában a katona, az ember áll. Ennek kiemelt része az életpályamodell, és ezzel összefüggésben szeretnék a társadalmat, köztük is kiemelten a fiatalokat maguknak megnyerni. A miniszter ehhez a nyugdíjasok, nagyapák és dédnagyapák segítségét is kérte.

A társadalmi kapcsolatok erősítésén túl nagyon fontos a hazafias, honvédelmi nevelés, ezzel meg tudják tanítani, hogy mit jelent többi között a haza iránti hűség, az áldozatvállalás – jegyezte meg.

Benkő Tibor leszögezte: a nyugállományú katonákra sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Fontosnak tartják, hogy segítsék és támogassák a nyugállományú szervezeteket. A miniszter megemlítette a honvédség nyugdíjasai által igénybe vehető lehetőségeket, juttatásokat tartalmazó „obsitos” és „veterán” programot.

A miniszter előadása befejezéseként hangsúlyozta, hogy a honvédelem ügyében a honvédelmi politika az elsődleges, „a pártpolitikát mellőzni kell”. Benkő Tibor ezen kijelentését tapssal fogadta a hallgatóság.

A honvédelmi miniszter a fővárosi Stefánia Palotában tartott több mint másfél órás előadása után mintegy egy órán keresztül a hallgatóság kérdéseire válaszolt.

MTI