A kormány bénultan nézi, ahogy a Malév romjain marakodnak
A Jobbik szerint megdöbbentő, hogy bár régóta sejteni lehetett a Malév csődjét, a kormányt mégis teljesen felkészületlenül érte a nemzeti légitársaság múlt pénteki leállása és azóta is „bénultan szemléli, ahogy külföldi üzleti érdekeltségek marakodnak a romokon és kiszervezik a nyereséges járatokat” – jelentette ki szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Volner János.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint hosszú ideje tudni lehetett, hogy az Euópai Unió jogellenesnek fogja minősíteni a Malévnak adott állami tőkeinjekciót és ez a légitársaság végéhez vezet. Szerinte éppen ezért a kormánynak fel kellett volna készülnie egy új légitársaság beindítására, vagy a Malév támogatására az uniós jognak megfelelően, például szektoriális adókedvezményekkel. Azonban ehelyett jelenleg „az EU-nak köszönhetően” megszűnt egy nemzeti vállalat, amely pedig éves szinten 70 milliárd forintos bevételt termelt az állam számára – mondta Volner János.
MTI – 2012. február 8.
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
Legalább megdöglünk, és vége lesz! Mire várjunk? A kormánynak diktáló Illuminátus prominens képviselője, így ír rólunk, magyarokról, Magyarországról: Dr. Regős Péter, a Magyar Zsidók Világszövetsége szóvivőjének verse, rólunk!
Hangosak a fasz magyarok,
Fajtiszták, mint az olaszok.
Buták, mint az oroszok
S úgy végzik, mint a karthágó’k.
Lesózzák a földjeiket,
Felszámolják történelmüket,
Eltünnek majd nem sokára,
Elmennek a bús picsába.
Úgy rühelem minnyájukat,
mocskos, gyilkos falkáikat,
s mikor himnuszukat hallom,
felfordul a teli gyomrom.
Panaszkodnak, nyavalyognak,
Ők sehová sem tartoznak,
Mindenki az ellenségük,
Nincsen nekik kistestvérük.
Mindenki utálja őket,
Magyar férfiakat, s nőket,
Mindegyiküket megvetik,
De egyiküket sem szeretik.
Elveszett tekintélyüket féltik,
De mások a nyelvüket sem értik,
Nem tartoznak nyelvcsaládba,
Csak a tetves, bús picsába.
Európába keveredtek,
Emberekké nem vedlettek,
Ázsiai majmok még ők,
Zsivány Trianon-védık.
Levél melyet Regős Péter a Magyar Zsidók Világszövetségének elnöke írt, Lipták Bélának, egy New Yorkban élő zsidónak.
Nézd Béla!
A gyengémre tapintottál, s mivel a hangvétel baráti volt a részedről, hát én sem mehetek el amellett, hogy őszintén bevalljam (I have to plead guilty), hogy nekem eszembe sincs megbékélni azokkal, akik a népem gyilkosai, mészárosai voltak. Ez nem egy pitiáner jogvita két pereskedő fél között néhány krajcárról, amin lehet vitatkozni, aztán később lehiggadva megegyezni peren kívül.
Magyarországnak meg kellene újulnia erkölcsileg, szellemileg, kultúrájában, stb, de a magyar nép erre képtelen. Én tudom, hogy miért, de kérlek ne kényszeríts arra, hogy ezt most megmagyarázzam. Csak nem azt várod el tőlünk zsidóktól, hogy egyik napról a másikra csak úgy felébredjünk, s megbocsássunk szeretteink elvesztéséért. Ez nem az az eset, amikor valaki véletlenül rálép a lábadra, és bocsánatot kér érte. Életet visszaadni sohasem lehet. Én például 1951-ben születtem, de a génjeimben hordozom a holokausztot.
Te meg két félről beszélsz, akik nem akarnak megbékélni? Csak egy oldalon kérheted ezt számon, a gyilkos magyar nép oldalán. Véreim vére a kezeteken. Nekem ne próbáld eladni a nagy zsidó mentő magyarok hosszú sorának hamis történetét, mert az nem hogy nem igaz, de még cinikus is 600 000 mártír teteme felett.” Az igazság az, hogy a gazság méreteihez képest alig voltak. Egy szégyen erre egyáltalán hivatkozni is. Én bátran kimondom – mert én nem egy lehorgasztott fejű, gyáva, szar zsidó vagyok, nekem van vér a pucámban – hogy én úgy utálom a magyar népet, hogy azt csak egy költő tudná megfelelıen szavakba foglalni. Aztán ezért csak nyugodtan húzzátok le rólam a vizes lepedőt. Nem érdekel.
Tehát nem Magyarországot utálom, hiszen a fák, az erdők, a mezők, a virágok, a folyók, a hegyek, s a völgyek nekem cseppet sem ártottak. Én ennek a népnek a kultúráját, karakterét, minden alapot nélkülöző nevetséges magabiztosságát utálom. Azt, hogy annak ellenére, hogy a térképen alig található meg ez a gyűszű mérető ország még nagyítóval is, minden nagyhatalmi vezetőt és nemzetet kioktat, lásd azt a barom Antallt és a még nagyobb állat Orbánt. Nem is fogadták őt Washingtonban, mármint Orbánt, s elárulom: közvetve ehhez nekem is van kissé közöm. Ezért nagyon is büszke vagyok. Majd egyszer elmesélem személyesen, hogy miért is van közöm hozzá.
Ezt az istenverte népet azonban nemcsak a holokauszt miatt utálom, hanem azért az erkölcsi fertőért is, ami ebben a kis szar országban uralkodik , mindegy hogy a komcsi vagy a náci oldalon vizsgálódunk. „Engem ez az ország már apámban meglopott” – írta a költő. Hát engem is. Egyelőre ennyit erről.”
Tisztelettel, dr. Regös Péter
Sokan hazánkban antiszemitizmusról röfögnek. A zsidó faj szent és sérthetetlen ugye???? ANTISZEMITA AZ, AKIT A ZSIDÓK GYÜLÖL-
NEK ILLETVE ILYEN DEFINÍCIÓVAL CIMKÉZNEK. Politikusaink lega-
lább 80%-a éjt nappallá téve hajbókol és bokázik a zsidó tőke előtt.
Vae victis!!!!!!
Tudatmódositás
Drábik János „sikerének” titkai.
http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Drabik-II/Drabik-II.htm
„Aki nem most jött le a falvédöröl, az már Drábik életrajzából is tökéletesen kiolvashatja, hogy kivel állunk szemben. Drábik 1979-ben távozott Magyarországról az Egyesült Államokba. Minden jel szerint útlevéllel. Ott rögtön jól fizetö állásokat kapott, miközben – saját
elmondása szerint – „reformátusként kiváncsiságból” a zsinagógákat látogatta, vagy zsidó barátai meghívására különbözö Magyarországról elszármazott zsidók összejövetelein tátotta a száját. Valószínüleg ezek hatása alatt alakult ki mérhetetlen tisztelete és csodálata a zsidó nép iránt, ami aztán végül ezen könyve megírásához vezetett. Az sem véletlen, hogy pont öt választották ki 1983-ban a szintén zsidó gócpontnak nevezhetö és Münchenben székelö Szabad Európa Rádió egyik szerkesztöi posztjára. Drábik a nyolcvanas években többek között azzal tünt ki, hogy amerikai zsoldban állva hüségesen kiszolgálta gazdáját, orrrba-szájba dicsérte azt az Amerikát, amelyet most olyan vehemenciával kritizál. Szolgálataiért késöbb Clinton elnöktöl személyes köszönö levélben részesült, amire mindmáig nagyon büszke. Attól a Clinton elnöktöl, aki elnöksége idején végig a zsidó maffia feltétel nélküli kiszolgálója volt, és elnökségének utolsó napján elnöki kegyelemben részesítette a zsidó alvilág számtalan prominens képviselöjét. De Drábik doktornak arra is futotta idejéböl a nyolcvanas években, hogy egy memorandumot írjon az Egyesült Államok kongresszusához és kormányához, amelyben a Ceausescu Romániájában élö zsidók és magyarok ellen elkövetett genocidiumra hívja fel a figyelmet, összemosva a jogos magyar sérelmeket az ott élö jelentéktelen zsidóság problémáival. A memorandum könyv formájában is megjelent 1982-ben – s mit ad Isten – véletlenül éppen Tel Aviv-ban. Közben pedig abban is szorgalmasan közremüködött a SZER szerkesztöjeként, hogy munkatársaival együtt felfuttassa és reklámozza az otthon Demokratikus Ellenzék fedönév alatt szervezkedö vegytiszta zsidó mozgalmat, amiböl aztán a késöbbiekben az SZDSZ nevü nyíltan magyargyülölö pártformáció kifejlödött. Tüzetes kutatások után sem találni semmi olyan nyomot, amely azt igazolná, hogy Drábik János „emigrációja” alatt bármiféle kapcsolatban állt volna az akkor még létezö magyar nemzeti emigrációval. Tevékenysége már akkor is csak az általa csodált „kiválasztottak” ajnározására korlátozódott.
Drábik jelenleg a Töke Péter nevével fémjelzett „Leleplezö” címü könyvújság föszerkesztö-helyettese. Töke önként tárta fel, hogy a pártállamban III/III-as besúgóként tevékenykedett, méghozzá meggyözödésböl. A zsák megtalálta foltját. Most már csak az a költöi kérdés, hogy egy ilyen múlttal (és jelennel) rendelkezö személy – mint Drábik – hogyan válhatott a nemzeti oldal megkérdöjelezhetetlen szaktekintélyévé, továbbá, hogy bizonyos, magukat nemzeti elkötelezettségünek valló újságok, televíziós csatornák, vagy internetes portálok mindezek ismeretében miért falaznak nyilvánvaló szélhámosságaihoz? Dobszay Károly” 12.hsz …es a tobbi..hsz..