A hírhedt Bokros-csomag eltörpül amellett, ami most készül a magyarok pénztárcája ellen – a Tisza-tervről jelent meg elemzés a Mandineren

Mint írtuk, az Index birtokába került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete, amely a lap szerint egy markánsan baloldali fordulatot készít elő – és radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedben. A dokumentum a társadalmi egyenlőségre és az állami újraelosztásra helyezi a hangsúlyt, miközben az adó- és járulékemelések olyan széles körét sorolja fel, amely a lakosság és a vállalkozások túlnyomó többségét érintené: a progresszív szja-kulcsok bevezetésétől kezdve, a családi kedvezmények jelentős megvágásán, a tőkejövedelmekre, a vállalkozásokra és a fogyasztási cikkekre kivetett új terheken át egészen a tb-rendszer privatizálásáig és a háziállattartás megadóztatásáig.

A szakértői becslések szerint a csomag nagysága megközelíti az 1300 milliárd forintot, ami meghaladja „a magyar gazdaságtörténet legnagyobb megszorítócsomagjának”, a Bokros-csomag összegét, amely 1995-ben 130 milliárd forint volt, jelenlegi értéken körülbelül 877 milliárdnak felel meg.

A most ismertetett terv a társadalom valamennyi csoportjára hatással lenne: gyermekesekre és gyermektelenekre, özvegyekre, nyugdíjasokra, fiatalokra, idősekre, munkavállalókra, vállalkozókra, lakástulajdonosokra, lakáscélra megtakarítókra, pénzügyi megtakarítással rendelkezőkre, sőt a háziállatot tartó emberekre is.

Szalai Piroska történelmi példákat is megemlít az összehasonlításában: A jelentős életminőség-változást okozó Bokros-csomag idején két év alatt 17 százalékkal csökkent a keresetek vásárlóereje: 1995-ben 12,2 százalékkal, 1996-ban további 5 százalékkal esett vissza a nettó átlagkereset reálértéke, egészen az 1967-es szintre. A nyugdíjak reálértéke 18 százalékkal csökkent. Az infláció 1995-ben 28,2, 1996-ban 23,6 százalék volt, tehát két év alatt összesen 58,5 százalékkal emelkedtek az árak. Ekkor nőtt jelentősen a szegénység, és visszaesett a termékenységi ráta is.

A Bokros-csomag több intézkedést tartalmazott, köztük a bérek befagyasztását, a gyermekgondozási segélyhez, családi pótlékhoz, gyermeknevelési támogatáshoz való hozzáférés szűkítését, a GYED megszüntetését, a nyugdíjkorhatár emelését, a gyógyszertámogatások csökkentését, valamint egyes egészségügyi szolgáltatások – például a fogászat – fizetőssé tételét – írja a Mandiner.

A miniszterelnöki főtanácsadó emlékeztet, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején is születtek olyan döntések, amelyek érintették a családtámogatási rendszert és a közszolgáltatásokat. Akkor eltörölték az 1–2 gyermek után járó családi adókedvezményt, a háromgyerekesek kedvezményét jelentősen csökkentették, egy évvel rövidítették a gyes időtartamát, és megszüntették a támogatott forinthitelezést lakáscélokra.

Emelkedtek a tankönyvárak, két év alatt több mint 14 000 pedagógust bocsátottak el, több mint 100 iskolát zártak be, további 748 intézményt összevontak másokkal, így mintegy 1000 település veszítette el helyi iskoláját. Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvodai dolgozót küldtek el.

A diákok utazási kedvezménye 17,7 százalékkal csökkent, 28 vasúti mellékvonal szűnt meg 942 km-en. Fizetőssé vált a bölcsődei és óvodai étkeztetés, bevezették az egyetemi tandíjat, amelyet a 2008-as népszavazás később eltörölt. Emellett több tucat kórház bezárása, 3000 orvos és 6000 egészségügyi szakdolgozó elbocsátása történt, miközben a kórházak adósságállománya jelentősen nőtt.

A miniszterelnöki főtanácsadó emiatt úgy véli nem csoda, hogy sokan hasonlóságokat látnak a mostani Tisza-tervekkel.

„Újra aktivizálódtak a baloldal régi szakértői, akik már többször bizonyították, hogy valóban értenek valamihez – mégpedig a lakosság megsarcolásához”

– fogalmazott.

A kiszivárgott dokumentum alapján – Szalai Piroska elemzése szerint – az alábbi intézkedések várhatók a Tisza Párt részéről:

Gyed megszüntetése

A gyed-et ( gyermekgondozási díj) még 1985-ben vezették be, majd tíz évre rá Bokros idején megszüntették, azonban 2000-ben az első Orbán-kormány idején visszaállították. Jelenleg 102 445 ember részesül benne a KSH adatai szerint (2024. augusztus), átlagosan közel havi 300 ezer forint összegben.

A megszüntetés legfeljebb évi 400 milliárd forintos megtakarítást jelentene a költségvetésnek. Szalai Piroska értékelése szerint ugyanakkor a termékenységi ráta jelentősen visszaesne.

Ha a mutató a 2011-es 1,23-as értékre csökkenne, évente körülbelül 65 ezer gyermek születne. Ha pedig az EU 2023-as legalacsonyabb szintjére, Málta 1,06-os értékére esne vissza, akkor évente alig valamivel több mint 50 ezer születés lenne várható. A szülőképes korú, 20–40 éves nők száma közben jelentősen visszaesett; ebbe a korosztályba tartoznak azok a kis létszámú generációk is, amelyek a Bokros-csomag idején születtek. Ilyen születésszám mellett néhány évtized múlva komoly munkaerőhiány alakulna ki, ami a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek fenntarthatóságát is veszélyeztetné.

Az ingyenes egészségügyi ellátás megszüntetése – akár gyermekeknél is

2010 óta Magyarországon az EU-ban a második legnagyobb mértékben nőtt az egészségben várható élettartam, és az ország már meghaladja az uniós átlagot. A legújabb adatok szerint nálunk a harmadik legmagasabb a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya. 2010 óta 100 élveszülöttre vetítve 42 százalékkal csökkent az abortuszok száma, 9 százalékkal a magzati halálozás, és 6 százalékkal a 2500 gramm alatti születések aránya, melyek mind mutatják, hogy egészségügyi rendszerünk összehasonlíthatatlanul jobb, mint tizenöt évvel ezelőtt. Ha azonban a családok számára anyagi kérdéssé válik, hogy szükség esetén el tudják-e vinni a gyermeküket orvoshoz, annak beláthatatlan következményei lesznek – figyelmeztet Szalai Piroska, aki példaként emlékeztetett a 2010 előtti fogászati rombolásra.

A tőkejövedelmek adóztatása (babakötvény, állampapír-megtakarítások)

2023-ban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság pénzügyi vagyona az EU-ban: 12,6 százalékkal, míg az uniós átlag 5,6 százalék volt. Jelenleg több mint egymillió ember rendelkezik állampapír-megtakarítással, ami a teljes állomány közel ötöde, és több mint 400 ezer gyermeknek van babakötvénye. Ezek hozama most adómentes, azonban amennyiben a Tisza Párt megadóztatnák őket, a belföldi megtakarítás kevésbé lenne vonzó, ami az állam számára is kihívást okozna, hiszen több külföldi finanszírozásra lenne szükség. Ennek hatásai között megjelenhet az árfolyamkockázat, a devizában fizetendő kamat, valamint a cserearány-romlás és a forint leértékelődése, amelyek a korábbi kiigazító csomagok idején is tapasztalhatók voltak.

Progresszív szja, családi adókedvezmények csökkentése, új járulékok bevezetése

A munkavállalók adó- és járulékterheinek átalakítása különösen jelentősen érintené a gyermekes családokat. 2010 előtt Magyarországon volt a legnagyobb különbség Európában a gyermeket nevelő és a gyermektelen háztartások szegénységi kockázata között. Az elmúlt másfél évtizedben ez a különbség szinte teljesen eltűnt, részben a családi adókedvezményeknek és a munkavállalási lehetőségek javulásának köszönhetően. Az átlagkereset reálértéke ma mintegy 80 százalékkal magasabb, mint 2010-ben. Magyar Péterék tervezete ezen eredményeket fordíthatná vissza, és növelhetné a gyermekvállalás anyagi terheit.

Vagyonadó, az ingatlanok bérbeadásának és eladásának adóztatása

A dokumentum vagyonadó bevezetését is tartalmazza, valamint az ingatlanok értékesítésének és bérbeadásának szigorúbb adóztatását. Ezek az intézkedések különösen a gyermekes vagy gyermekvállalás előtt álló családok számára jelentenének többletterheket. A lakáspiacra gyakorolt hatás várhatóan jelentős lenne, és akár csődhullámot is eredményezhetne az építőiparban és a kapcsolódó szektorokban, ami a gazdaság egészét érinthetné.

„Ha a Tisza programalkotói ezzel nincsenek tisztában, akkor javaslom, adják vissza a diplomájukat!”

– fogalmazott Szalai Piroska.

A Tisza-csomag várható hatásai

Összegzésként a főtanácsadó közölte, hogy a tervezet megvalósulása több évtizedre kiható társadalmi és gazdasági következményekkel járhatna, hasonlóan a korábbi kiigazító csomagokhoz. A dokumentum szerint a javasolt intézkedések mind rövid, mind hosszú távon jelentős terheket rónának a családokra és a gazdaság különböző szereplőire. A lehetséges hatások között szerepel a gyermekvállalási kedv csökkenése, a lakossági megtakarítási hajlandóság visszaesése, valamint az ingatlanpiac és munkaerőpiac átalakulása. Kijelentette: „a terveik nem fenntarthatók; később még Magyar Péternek és a táborának sem lenne nyugdíja, sőt lehet, hogy munkája sem”.

hirado.hu

Kiemelt képen: Magyar Péter és gazdája, Manfred Weber Fotó: MTI/Bodnár Boglárka