A diktatúra sem tudta megtörni a hajlíthatatlan szerzetest, ezt nem mérte fel Hadházy Ákos
Akik ismerik a keddi Hadházy-féle tüntetés résztvevői által vegzált 83 esztendős Reisz Pál atya életútját, azok számára még megbotránkoztatóbbnak hatnak a Ferenciek terénél történtek. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Facebook-oldalán idézte fel, hogy az idős ferences papnak, szerzetesnek milyen üldöztetésben volt része a kommunista egypártrendszer időszakában.
Szerdán kora este, a vértanúhalált halt Szent Gellért püspök napján Máthé Zsuzsának, a Szent István Intézet igazgatójának kezdeményezésére, a Misszió Keresztény Polgári Kör felhívása szerint, felekezeti hovatartozástól független szentmisét tartottak Budapesten a Ferenciek terén található Alcantarai Szent Péter ferences templomban.
A közös imádkozás részvevői egyúttal közösséget vállaltak azzal a Reisz Pál atyával, akit a keddi Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő által szervezett tüntetés résztvevői vegzáltak.
Deák Dániel a Facebook-oldalán azt írta:
megható és felemelő a kiállás Pál atya mellett, szentmisén is szolidaritást vállaltak vele.
A történtek kapcsán a XXI. Század Intézet vezető elemzője méltatta az atrocitást elszenvedő 83 esztendős ferences pap, szerzetes életútját. Reisz Pál atya 1942. február 17-én született Gyöngyösön. Idősebb testvéreit osztályidegennek minősítve nem vették fel a helyi gimnáziumba, így két bátyja végül Esztergomban, a ferenceseknél érettségizett 1954-ben és 1956-ban. Reisz Pál az érettségi után maga is belépett a ferences rendbe.
Élete szorosan összekapcsolódik az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziummal, hiszen két testvérét 1956-ban ő is követte oda, majd esztergomi érettségijét követően belépett a ferences rendbe.
Az atya 1971-től 26 éven keresztül dolgozott a „Frankában”, – ahogy a ferences gimnáziumot becézték – az első 13 évben mint tanár, kollégiumi nevelő, kollégiumvezető, a második 13 évben pedig mint igazgató.
Reisz Pál volt az az ember, aki, ha arra volt szükség, „felgyűrte habitusa ujját, és nekiállt” az eldugult csatornarendszer megjavításának; aki „tiszta, stabil iránymutatással, tőmondatokkal, erős és tekintélyes vezetőként egyenesen kommunikált”; szavának mindig súlya volt; aki „figyelmes, mindig felebaráti tisztelettel és érdeklődéssel” fordult az emberhez, „belenézett a szemébe, és mindig észrevette” a másikat.
Amikor az esztergomi kollégium egy szinttel bővülhetett, Pál atya maga hordta a téglát, cementzsákokat, sőt falazott is a kőművesek helyett.
Ez volt az az időszak, amikor a kommunista egypártrendszer titkosszolgálata a társadalom valamennyi területére, így az egyházakba is beépült és folyamatos megfigyelés alatt tartott mindenkit, akit a rendszer ellenségének tartott.
Reisz Pál egy 2013-as dokumentumfilmben festette le azt az akkori félelemteljes légkört, melyben rendtársai közül többeket ismeretlen helyre űztek, de sokan elmenekültek vagy öngyilkosságot követtek el.
A ferences szerzetes elmondta azt is, hogy igazgatóságának első évében a megfigyelések okozta stressz miatt egyik napról a másikra megőszült.
A dokumentumfilm érdekessége volt, hogy abban szólalt meg először arcát és nevét vállalva egy egykori állambiztonsági tiszt, akinek fő szakterülete az „egyházi reakció” elleni harc volt. A volt rendőrtiszt szembesült egykori megfigyelésének áldozataival – köztük Reisz Pál atyával is, aki épp abban az időszakban volt igazgató az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban.
A XXI. Század intézet vezető elemzője szerint a film legemlékezetesebb jelenete, amikor az egykori rendőrtiszt és a ferences szerzetes szemtől szemben ül egymással.
A volt tartótiszt figyelmesen végighallgatta, ugyanakkor a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy ő csak a munkáját végezte és egyszer sem kért bocsánatot. Ennek ellenére Reisz Pál atya kezet fogott megfigyelőjével, és közölte, hogy bármikor szívesen áll mind az ő, mind annak családja rendelkezésére.
Deák Dániel bejegyzésében azt hangsúlyozta, hogy
„mindezek ismeretében még megbotránkoztatóbb az, amit Hadházy Ákos és csürhéje megengedett magának vele szemben”
„Kiállunk Pál atya mellett!” – írta a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Reisz Pál esztergomi évtizedeit a kárpátaljai ferences misszió követte; majd Szombathely, ahol észlelve a felsőoktatási hallgatók lakhatási nehézségeit, ferences kollégiumot alapított és vezetett, ezt követően pedig a sümegi ferences rendház következett, ahol elöljáróként Barsi Balázs atyával együtt lelkigyakorlatos központtá fejlesztették a rendházat és a templomot.
Idén februárban Reisz Pál atya munkásságát, életútját a Szeged-Csanádi Egyházmegye és annak Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézetének díjával ismerték el. Hegyi László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) főtanácsadója laudációjában úgy fogalmazott: „a Gelsey-díjjal mondunk köszönetet Reisz Pál atyának kitartásáért, hajlíthatatlanságáért, sokaknak erőt adó életpéldájáért”.
Reisz Pál atya jelenleg a Pesti Ferencesek közösségében szolgál, ahol katolikus papként természetesen hivatásának szerves részét képezi a gyóntatás is. Arcával népszerűsítik a ferences atyák a „Gyere haza! Gyónj meg!” kampányt, a templomban pedig jelentősen kibővítették a gyóntatási időt.
A Ferenciek terei Alcantarai Szent Péter-templom Budapest egyik legjelentősebb gyóntatási központja, ahol kilenc pap és több külső segítő szolgál.
Különös fordulat, hogy kedden egy olyan ember ellen fordult a tömeg, aki életét a nevelésnek és a lelkipásztori szolgálatnak szentelte, és aki még egykori üldözőjének is megbocsátott. Na nem azért, mert ő annyira tökéletes, hanem mert Krisztust követi. Talán, ha a tüntetés joga alapvető demokratikus érték, a vallási helyek tisztelete lehet ugyanilyen fontos társadalmi elvárás, hiszen minden vallási hagyományban súlyos szabálysértésnek számít a szent helyekkel szembeni tiszteletlenség – olvasható az Index beszámolójában.
Idős szerzetesre rontottak Hadházyék, mert szólt a miseharang a tüntetésükön – még a templomba is behatoltak
Mint arról a közmédia is beszámolt, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tüntetéssorozatának keddi állomásán, az ellenzéki politikus beszéde alatt megszólalt a Ferenciek terén álló templom harangja, amelyről politikus úgy vélte, hogy ezzel szándékosan próbálták megzavarni a felszólalását. Ezért a résztvevők közül néhányan – köztük egy zebra jelmezbe öltözött személy – behatoltak a templomba, majd később számonkérték az ott szolgáló, kezében egy zsolozsmáskönyvet tartó ferences szerzetest, Reisz Pált. Az Index korábbi tudósítása szerint a tüntetők nem fogadták barátságosan az atyát, többször is azt kiáltották felé, hogy „szégyelld magad”, emellett pedig egyházellenes rigmusokat is skandáltak, és többször, rövid ideig a „Mocskos Fidesz” rigmus is felhangzott.
Kőrösi Koppány fejlesztéspolitikai szakértő a közösségi oldalán az esetre reagálva arra szólította fel a rendőrséget, hogy az ilyen jellegű – véleménye szerint a szólásszabadság határain már túlmenő – attrocitások esetén lépjen fel a jog és az emberi méltóság védelmében.
hirado.hu
Kiemelt kép forrása: Facebook/Kőrösi Koppány
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
