A Bloomberg bemutatta egy a NATO és Oroszország közötti katonai összecsapás forgatókönyvét

A nyugati világ továbbra is azon fantáziál, hogy Oroszország megtámadja a NATO-t Európában. Békülékeny és közeledő hangokat úgy tűnik egyelőre csupán Donald Trump amerikai elnök hallat, azonban az európai úgynevezett NATO hatalmak vezetői továbbra is háborús forgatókönyveket készítgetnek, tologatják a bábukat a térképen és a balti országok, mint fő háborús uszítók rendszeresen arról beszélnek, hogy Oroszország célja eljutni Lisszabonig. Csakhogy a nem Oroszország terjeszkedett a NATO európai határaihoz 1990-től lépésről-lépésre. Ez bizony fordítva történt.

A Bloomberg cikkében azt írták, hogy a NATO eheti csúcstalálkozóján Donald Trump amerikai elnökkel várhatóan megerősíti az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kölcsönös védelmi záradékának betartása mellett, legalábbis a NATO-szövetségesek által a találkozót megelőzően kiadott nyilatkozattervezet szerint (ez meg is történt).

De függetlenül attól, hogy Trump mit mond, az európai vezetők nem biztosak abban, hogy számíthatnak a kötelezettségvállalásaira – tették hozzá, emlékeztetve arra, hogy Trump a NATO-találkozó előtt a G7-csúcson is békülékeny hangnemet ütött meg Oroszországot illetően.

Mindemellett elismerték: egy háború a NATO területén egyelőre továbbra sem valószínű – nem utolsósorban azért, mert Oroszországnak egyelőre nincs rá kapacitása, és valószínűleg nem is akarna kétfrontos háborút. De néhány orosz tábornok és magas rangú tisztviselő nyilvánosan kijelentette, hogy birodalmi ambícióik nem érnek véget Ukrajnával.

Mindeközben a nyugati szövetség oldalán Mark Rutte NATO-főtitkár felvetette, hogy Oroszország öt éven belül képes lehet megfontolni egy ilyen támadást a szövetség ellen, és ezzel Friedrich Merz német kancellár és több európai hírszerző ügynökség értékelését is megerősítette. Dánia szerint Oroszország hat hónapon belül helyi háborúba kezdhet egy szomszédos országgal, és két éven belül hiteles fenyegetést jelenthet egy vagy több NATO-országra. Ezek a figyelmeztetések akkor hangzottak el, amikor a NATO – Trump nyomására – arra ösztönzi a tagokat, hogy a védelmi kiadásokat az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjére emeljék.

A Bloomberg szerint

Egy ilyen forgatókönyv esetén a NATO északkeleti szárnyán fekvő Észtország, Lettország és Litvánia lenne a legvalószínűbb ütközési pont.

A három balti ország az európai gazdaság kis hányadát teszi ki, de stratégiai szempontból kritikus jelentőségűek. Mivel ezek az egyetlen NATO-tagállamok, amelyeket egykor közvetlenül a Szovjetunió irányított, és jelentős orosz kisebbségi lakosságnak adnak otthont, különleges helyet foglalnak el Putyin  történelmi nézetei közt. Emellett hosszú határaik vannak Oroszországgal és annak szatellitországával, Fehéroroszországgal. „Bármilyen támadás gyorsan próbára tenné az USA hajlandóságát a NATO-szövetségesek Oroszországgal szembeni védelmére, amely a nyugati szövetség alapköve” – írták.

Megjegyezték azt is, hogy egy ilyen háború az emberi tragédia, a halálozások mellett súlyos gazdasági áldozatokkal is járna.  A Bloomberg Economics becslése szerint

a háborús övezetben történő pusztítás közvetlen költségei, az Oroszországból érkező szállítások megszűnésével megemelkedő energiaárak és a pénzügyi piacok visszaesés az első évben 1,3%-kal, azaz 1,5 billió dollárral csökkentheti a globális GDP-t, ami majdnem akkora összeg, mint az Ukrajna elleni invázió hatása.

De a veszteségek ennél sokkal nagyobbak lennének, ha a konfliktus más európai országokra is átterjedne – fűzték hozzá. A Bloomberg szerint az Egyesült Államok azonnali válasza nélkül a háború eszkalálódhatnak, mivel Oroszország a NATO válaszként intézett rakétacsapásaira európai városok elleni támadásokkal válaszolhatna, és több erőforrást vethetne be a harcba, növelve annak esélyét, hogy a háború a Baltikumon túlra is kiterjedjen.