Morvai: Sargentininek a valóságról
Sargentini asszony, nézzen körül: üres a terem, senkit nem érdekelnek a szerencsétlen próbálkozásai! – Morvai Krisztina felszólalása a brüsszeli „Magyarország vitában” – videóval
Morvai Krisztina arra biztatta Sargentini asszonyt, hogy inkább a tömeges rendőri brutalitások jelenségével foglalkozzon, mert a Magyarország megrendszabályozásával kapcsolatos elképzelése látványosan megbukott. A 751 európai parlamenti képviselőből alig több mint egy tucatnyian voltak kíváncsiak a magyarországi helyzettel kapcsolatos kritikákra.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Mementó 2006 emlékmű
Hát, így nem kezdünk mondatot.
De, hát, már réges – régen, ahol a kurta farkú kis malac túrt, ott is tudták, hogy színház az egész világ…..mondták, mondják a világ nagyjai.
Attila
„színház az egész világ….”
És benne az ember a legnagyobb bohóc! Mert semmi más nem érdekli,csak,hogy gyüjtögessen maga köré tárgyakat,és azt mondhassa rájuk,hogy „az enyém”. Hogy néhány pillanatig,vagy napig, örömét lelhesse benne,aztán keres megint valami újabbat,hogy fenntarsa magának azt a hamis látszatot, ő is vitte valamire. Az élet értelmét többnyire a szerzésben éli meg, nehogy lemaradjon a barátai,rokonai,ismerősei mögött. Nem veszi észre,hogy ők is ugyanazért robotolnak éjt nappallá téve . Nem a saját életét éli, ahogy szeretné, hanem úgy él,hogy a barátai,ismerősei mit szólnak,hozzá, irigykedjenek rá. Így soha nem él,csak élni készülődik. Fittyet hányva arra,hogy a holnap,vagy a következő élet jön el. Az élet valóban fontos dolgai, nem érintik meg, hogy miért van itt,mit ígért amikor eljött ide ,hogy olyan dolgokat valósítson meg,amihez a mostani cselekedeteinek semmi köze. De a látszatot fenn kell tartani. Hogy ő is valaki. Nem is sejti,hogy már akkor Valaki volt ,amikor megérkezett ide,és semmivé nem kell válnia,mert készen érkezett. A szülei,tanárai,rokonai legnagyobb igyekezete, szeretete ellenére is,de eltérítették a valódi feladatától,céljától felruházva egy hamis énnel, személyiséggé változtatva az egyént. Az egyénből ,egyéniből,ami egyszeri és megismételhetetlen volt, tömegemberré alacsonyították le. A mai ember nem ismeri fel valódi énjét és helyét ebben a világban. Nem is nagyon akarja. Ő köszöni szépen el van,hiszen amiről nem tud,az nem is hiányzik neki. Menthetelen! Elfogadja a készen kapott megoldásokat,helyzeteket. Nincs igénye,és kedve se nagyon,hogy saját, és szerettei élete,jövője felől gondolkodjon,gondoskodjon. Inkább rábízza olyan tehetségtelen haszonlesőkre, akik ezt kihasználva tovább züllesztik egy alacsonyabb létforma irányába. Teljesen elvesztve az Emberi méltóságot, szabadságot,a Teremtő képmására teremtett ,de maga is Teremtésre képes Ember minden lehetőségével,képességével együtt. Ezt a világot,és benne az embert már megrenoválni nem lehet! Egy új Emberi fajnak kell megszületnie. Az embert felülmúló embernek.
„Az embert a saját bolondsága viszi a veszendőbe,mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.”