Elfogadható a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíció
„A felvetett probléma az eljárási szabályzat szerint elfogadható, mivel az Európai Unió tevékenységi körébe tartozik”
Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának elnöke közel két év után írásban értesítette a Beneš-dekrétumok ellen még 2014-ben benyújtott petíció szerzőit. „A felvetett probléma az eljárási szabályzat szerint elfogadható, mivel az Európai Unió tevékenységi körébe tartozik” – ez derül ki Cecília Wikström 2016. április 18-án kelt, a petíció szerzőihez intézett leveléből.
Dr. Práznovszky Miklós, a Nobilitas Carpathiae, magyar nemesi családok felvidéki civil szervezetének országos elnöke és Tajnay Mária, a brüsszeli székhelyű Közép-Európai Emberi Jogi Bizottság főtitkára közös petíciót dolgoztak ki, majd a dokumentumot 2014. szeptember 6-án Érsekújváron megtartott, a Beneš-dekrétumokkal foglalkozó IV. Közép-Európai Emberi Jogi Konferencia elé terjesztették. A tanácskozás résztvevői mellett további bel- és külföldi személyek is csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez.
A petíció főleg azt sérelmezi, hogy a Beneš-dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeleteinek zöme mindmáig hatályos, amelyek – a szlovák kormány állítása ellenére – ma is új jogokat képesek megalapozni, tájékoztatta a Felvidék.Mát Dr. Práznovszky Miklós.
„A petícióban felsorolt konkrét példák azt igazolják, hogy a szlovák államhatalom él is ezzel a lehetőségével, ezért a dekrétumokat korántsem lehet elfelejtettnek tekinteni. A petíció szorgalmazza, hogy a szlovák állam hetven év után végre kezdettől fogva érvénytelennek nyilvánítsa a jogfosztó jogszabályokat és a károsultaknak, illetve azok leszármazottainak megfelelő erkölcsi és anyagi elégtételt szolgáltasson” – mondta el az érsekújvári székhelyű Nobilitas Carpathiae elnöke, aki szerint a petíció elfogadhatónak nyilvánítása még korántsem jelent végleges döntést.
„A továbbiakban szélesebb körben kerül megtárgyalásra és elbírálásra más bizottságok bevonásával, és ha ott is eredményesnek bizonyul, az Európai Parlament elnöke a plénum napirendjére tűzi. A petíció végső eredménye nagyrészt attól is függ majd, milyen támogatásban részesül a magyar EP-képviselők részéről. Ennek érdekében az volna kívánatos, hogy ha az érdekelt képviselők folyamatosan tájékoztatnák az EP többi, más országbeli képviselőtársaikat a Beneš-dekrétumok tartalmáról, azok jellegéről, hogy minél tárgyilagosabban tudjanak állást foglalni a petíció plénumban való végleges elbírálásakor” – fejtette ki Práznovszky.
A petíció érsekújvári elindítója szerint, amennyiben az Európai Parlament megalapozottnak találja beadványukat, az Európai Unió alapítószerződései értelmében kötelezheti a Szlovák Köztársaságot, hogy szüntesse meg a jelenlegi, emberi jogokat sértő állapotot és hatásos intézkedéseket vezessen be a dekrétumok károsultjai kiengesztelése érdekében, ellenkező esetben Szlovákia ellen szankciókat foganatosíthat.
„Bízunk benne, hogy erre az ultima ratio megoldásra nem kerül sor, és hogy az Európai Parlamentnek – a petíció végső sikeressége esetén – módjában lesz enyhébb intézkedések árán is jobb belátásra bírni a Szlovák Köztársaságot” – mondta Práznovszky Miklós.
Beneš 1945 májusa és az Ideiglenes Nemzetgyűlés október végi megalakulása között elnöki dekrétumokkal kormányozta Csehszlovákiát. A 143 rendeletet 1946 márciusában utólag, visszamenőleges hatállyal emelték törvényerőre, s többségük még ma is hatályos. A dekrétumok nagyobb része az ország újjáépítésével foglalkozott, de 33 közvetlenül vagy közvetve a nem szláv nemzetiségek ellen irányult, korlátozva az alapvető jogokat is.
A dekrétumok rendelkeztek többek között a németek, a magyarok, valamint az állam egyéb „ellenségei” vagyonának kártalanítás nélküli elkobzásáról, mezőgazdasági ingatlanjaik cseh és szlovák földművesekkel való betelepítéséről. A tetőpontot az 1945. augusztus 2-án kelt 33. rendelet jelentette, amely augusztus 10-i hatállyal megfosztotta a magyarokat és a németeket állampolgárságuktól, büntetlenséget csak a lojális, 1938 előtt is csehszlovák állampolgárok kaptak. A hontalanná vált németeket és magyarokat ezután közmunkára kötelezték, lehetségessé vált vállalkozásaik kártalanítás nélküli kisajátítása, egy újabb alkotmányrendelet pedig lehetővé tette a hatóságok által megbízhatatlannak minősített személyek őrizetbe vételét is.
A dekrétumok nyomán lehetővé vált továbbá a magyar közalkalmazottak elbocsátása, a nyugdíj, szociális segély, egészségügyi ellátás megvonása, a magyar nyelvhasználat betiltása a közhivatalokban és az egyházi szertartásokon, a magyar hallgatók kizárása az egyetemekről, a magyar kulturális és társadalmi egyesületek feloszlatása, a magyar nyelvű könyvek, újságok kiadásának megtiltása. Magyar nemzetiségű személy még polgári pert sem indíthatott.
(Felvidék.Ma/Práznovszky Miklós/mult-kor.hu)
Tehát, még arra is van esély, hogy megfelelő számú szavazat esetében az EU Parlamentje demokratikusnak, követendőnek, összességében Európai Alapértéknek fogja minősíteni a Benesi-dekrétumokat. Úgy tűnik, nincsen 1 db alkotmányjogász Európában, aki a dekrétumokat objektíven értékelné. Hiszen a jogi értékelése objektív kritériumokon kell, hogy alapuljon, s nem a dilettáns képviselők szubjektív véleményén.
Ebbe az EU-ba még belépni sem szabadott volna. Nem értem a zsidó vezetőinket, amikor a holokauszt máig nem bizonyított történtére adva kárpótlásokat fizet nem létező túlélőknek, akkor a milliós nagyságrendben kisemmizett, vagy a Szovjetunió táboraiban százezer számra meghalt magyarnak még szóbeli elégtétel sem jár. Ráadásul ezeket a vezetőket ,mi” választjuk rendre újra.
Nem szabad beérni a szóbeli elégtétellel.Ha a zsidók az istent perelhetik meséikkel, akkor nekünk a tények után is van jogunk anyagi elégtételt követelni.
A benes-dekrétumok (benes KGB-ügynök volt) ugyanúgy emberek kirablását törvényesítette,mint hazánkban az államosításnak nevezett folytatólagosan elkövetett rablás – mind a kettő zsidók által elkövetett bűncselekmény.
A németek már régen kezdeményezték volna a visszavonását,ha nem zsidó lenne a vezetőjük!!!
H.B.
* Goldwin Smith az Oxford Egyetem történelem tanára, 1881. októberében:
“Fajunkat emberiség-feletti ténynek tekintjük. Végső célunk nem a más népfajokkal való egyesülés, hanem a felettük való hódító győzelem.”
T. Romek Úr!
Mostani írása előtt, meghajolok!!
Tisztelt H.B!
„fajunkat emberiség-feletti ténynek tekintjük.Végső célunk nem a más népfajokkal való egyesülés,hanem a felettük való hódító győzelem.”
Lehet ehhez a fertőhöz csatlakozni,azonosulni, a másik felett uralkodni akaró beteg agyszüleményhez? Még a kérdés is felháborító!! És mégis,ehhez a lelki,szellemi nyomorúsághoz tartoznak az „itteni megválasztott vezetők is. Akkor mire lehet számítani tőlük??
Kedves szellemi fogyatékos fideSS szavazók!!
Úgy emlékszem,hogy az iskolában nem mi tanulók osztályoztuk magunkat – az élet iskolájában a zsidók viszont magukat osztályozzák,csak attól az osztályzattól nem lesz nagyobb a tudás.
„Edvard Beneš, a sátán fattyú, rendeleteinek többsége még ma is hatályos (Fotó: mult-kor.hu)”
Nem kérdés,hogy milyen származású a dzsuvás.
H.B.
Még 2 évünk van ahhoz, hogy valamilyen eredményt elérhessünk, 100
év után – sajnos van olyan törvény – hogy maguknak vindikálhatják
mindazt, – tehát ősi földjükként – amit „ajándékba” kaptak. Minden
„követ” meg kell mozgatni, hogy kártérítésre kötelezzék őket.
Nagyhatalom lehetne Magyarország, ha nem darabolták volna föl, és jobban élhetnének a körülöttünk lévő országok is.