Kölni erőszak: mélyen hallgat az arab világ
Ezrével támadtak nőkre szilveszter éjszakáján Kölnben és más városokban közel-keleti vagy észak-afrikai arab származású elkövetők; részegen fogdosták a nőket, többet kiraboltak és meg is erőszakoltak. Az európai média felbolydult a botrányos eseten, ugyanakkor úgy tűnik, a máskor a muzulmán vonatkozású ügyekre olyannyira érzékeny arab média mély hallgatásba burkolózik.
Mintha meg sem történt volna
Több, a menekültkrízisben leginkább érintett ország és térség angol nyelvű sajtóját átnézve csütörtökön azt tapasztaltuk, hogy a kölni események általában még említés szinten sem jelentek meg. Kéttucatnyi – az összességében arab világgal foglalkozó oldalak mellett egyiptomi, szír, pakisztáni, afgán és török – honlap átböngészése után arra jutottunk, hogy alig néhány portálon olvasható bármi a témában. Ráadásul ezek is megelégedtek a többnyire rövid átvett anyagok közzétételével, saját anyag megírására semelyik orgánum nem vette a fáradságot, és a véleményformálók sem hallatták a hangjukat.
Mivel a legtöbb elkövető, (és legalább négy feltételezett erőszakoló) szíriai volt – ráadásul nemrég Németországba érkezett menedékkérők –, különösen szembeszökő, hogy az általunk talált, már említett kivételek egy iraki kurd és egy török portálon kívül mind Pakisztánhoz kötődtek (elérhető ide, ide és ide kattintva), a szír média angol nyelvű része hallgatott a szilveszter éjszakai történtekről.
„Mindezt úgy, hogy közben a közel-keleti média a migránskérdést vagy az európaiak muszlimellenes radikalizálódását kiemelt témaként kezeli.”
Csicsmann László Közel-Kelet szakértő hasonlóképpen vélekedett: mint az MNO-nak elmondta, nem tud róla, hogy arab politikus nyilatkozott volna a kölni erőszak ügyében, és a muszlim világ médiumai valóban vagy hallgatásba burkolóznak, vagy közléseik hírügynökségi átvételekre szorítkoztak. Ez azért is meglepő, mert a menekültkérdés vagy az erősödő európai nacionalizmus, és az a veszély, amit ez a jelenség a helyi muszlim közösségekre jelent, markánsan megjelenik a sajtójukban.
Érdemben nincs róla vita
A Budapesti Corvinus Egyetem docensének meglátása szerint ennek több oka is lehet. Egyrészt a muzulmán világ médiája eleve mással foglalkozik, a szaúdi–iráni konfliktus és a szíriai háború például kiemeltebben szerepel a híradásokban. Emellett számos arab országban erős cenzúra és öncenzúra is működik: Marokkó vagy Libanon sajtója egészen más, mint akár az egyiptomi, amely kevésbé tekinthető szabadnak. Pakisztán nem véletlenül kivétel, ott jellemzően kritikusabb a sajtó, és maga az ország sem annyira szorosan az arab világ része, mint amennyire oda szokás sorolni.
| „Ne okoljuk a migránsokat!” |
| Érdekes volt még a helybéli véleményformálók hozzáállása. Olyan markáns kiállással, mint Sayfo Omaré („Többet nem védelek meg titeket”) a németországi muzulmán bloggerek körében nem találkoztunk, bár volt, aki a szunnita-szalafita felekezeti alapon való felelősséghárítást bírálta, és olyan is akadt, aki arról írt, hogy a szilveszteri bulikon amúgy is jellemzőek a kilengések, és nem szabad minden bűncselekményért a migránsokat, a menekülteket és a muzulmánokat okolni.
A BBC ugyanakkor arról írt, az arab nyelvű közösségi média egyöntetűen elítélte a támadásokat, volt aki azt írta: a térségünk ocsmánysága Németországot is elérte, mások az ajtók bezárását javasolták a menekültek előtt. |
Az időfaktor is érdekes lehet: bár szilveszter éjszakáján történt a dolog, még Európában is csak most futott fel a téma, érthető, ha a Közel-Keleten erre esetleg később kerül sor.
Szerepet játszhat emellett az, hogy maga a téma, a nők elleni erőszak sem egy jellemző vitatéma a Közel-Keleten – foglalta össze a helyzetet a szakértő. Hozzátette: az úgynevezett arab tavasz alatt az Egyiptomban történt szexuális bűncselekményeket is igen óvatosan közölte az állami média (sőt, a nők jogaiért kiálló civil szervezeteket azóta is jellemzően betiltják, üldözik).
„Nem nálunk történt, nem mi voltunk”
Ami jobban átjött a hírekben, az a német igazságügyi miniszter azon kijelentése volt, hogy akár ki is utasíthatják az elkövetőket – mondta Csicsmann, hangsúlyozva: ezzel kapcsolatban volt, hogy nem csak cikkátvétel történt, viszont
„az írások hangneme mindenütt távolságtartó és semleges volt, a muszlim közösség morális felelősségét sehol sem vetették fel. »Ez történt a messzi Európában, nem a Közel-Keleten, nem a mi hibánk, nem nekünk kell megoldanunk«”
– nagyjából így jellemezhető a sajtó hozzáállása Csicsmann szerint, aki szintén meglepőnek nevezte, hogy a téma egyáltalán ennyire nem került elő.
Az arab vagy török nyelvű sajtó pedig még az angol nyelvű kiadásoknál is szűkmarkúbban bánik a kölni erőszak témájával, és ugyanez jellemző a nyomtatott médiumokra is az online tartalmakkal szemben – mondta a szakértő.
Kritikus tömeg
„Először azt mondták, nem frissen érkezett menekültek voltak az elkövetők, inkább pár éve itt lébecoló (mit ad Isten, munkanélküli) bevándorlók lehettek az elkövetők, de most már azt is tudjuk, legalább heten közülük tavaly érkeztek a kontinensre. Egyébként egyáltalán nem fontos, mikor érkezett Európába ez a randalírozó csőcselék. Ha évekkel ezelőtt jöttek, annál inkább bizonyítják, hogy egyáltalán nem működik az integráció, a másság nem mindig szép, hanem komoly közbiztonsági és egyéb kockázatot rejt magában. Ha frissen jöttek, elég annyit mondani, nem pont így szokták kifejezni a befogadásért érzett hálát.” Lukács Csaba csütörtöki vezércikkét az alábbi linken olvashatja.
Forrás: mno.hu
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
++++++++++++++++++++++++++++++++
| Hűvös törökök |
| A legeurópaibbnak tartott Törökország médiája kapcsán is ugyanez volt a tapasztalat. Csicsmann elmondta, az ugyan hír, hogy a migránsok továbbra is özönlenek Európa felé, és a hullám megállítását Ankarára bíznák, de a kölni eseményekkel érdemben nem foglalkoztak. Ezt erősítette meg Egeresi Zoltán Törökország-kutató, aki szintén arról beszélt: hír szinten, távolságtartóan kezelte ugyan a török média a kölni eseményeket, ugyanakkor nem kapott nagyobb visszhangot az esemény: a belpolitikai ügyek, vagy akár egy németországi kurd által elkövetett késelés jobban megütötte a média ingerküszöbét. Mint Egeresi elmondta: a szövegekben közel-keletiként és észak-afrikaiként hivatkoztak a kölni elkövetőkre, a muzulmán hátterüket nem hangsúlyozták |
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Ez az eredménye a –velcome –tábláknak , helyettük nem védhetjük meg a nőiket
Addig vendég a vendég,míg úgy viselkedik,ahogy az elvárható tőle! Ellenkező esetben repül,mint a macska,ha bepiszkít! Hatalommal,vagy anélkül. Idő kérdése.
Ideje lenne Európának felvenni a kesztyűt a migránsok ellen,az egyúttal legalább összetartó erő is lenne – nagy szűkség lesz rá.
H.B.
„Soha nem fogjuk tudni, hogyan szabadítsuk fel magunkat, ameddig nem értjük meg, hogy kik is vagyunk valójában.
Hogyan lehetsz szabad, ha azt sem tudod, hogy ki vagy ???
Hogyan lehetsz szabad, ha azt sem tudod, mi a valóság természete, amiben élsz ???