Mi a jó a CIGÁNYSÁGNAK?

Miközben arabul tudó emberek szerint, arról beszélnek egymás közt a migránsok, hogy mennyire leveszik, becsapják őket azok a segítés ürügyén jelentkező „magyarok” akik egy kicsit barnábbak, Horváth Aladár a Roma Parlament elnöke a következőket írta a Facebookon: “a magyar miniszterelnök az idegenellenes gyűlöletkeltésébe beemelte a hazai cigányságot. Idegennek bélyegezte és kizárta a nemzetből az ország 10%-át kitevő roma magyarokat”, sőt ehhez még azt is hozzátette, hogy szerinte OV alkalmatlanná vált, hogy 10 millió magyar közös jogait és érdekeit képviselje.

Horváth Aladár szavai nem leptek meg, mert sem ő, sem a hazai pártpolitikai osztály nincs tisztában a Nemzet fogalmával, s nem tudják, hogy abból csak önmagát zárhatja ki bárki, aki nem a magyar erkölcs, értékrend szerint él és cselekszik. Ezt a Nemzettel kapcsolatos tudáshiányt már akkor is érzékeltem, amikor elbeszélgettem vele, még 1988 környékén a Jurta színházban.

Az alábbi interjú, amit régebben, még a Magyarországi Cigány Párt megalakulása kapcsán készítettek vele, még inkább meggyőzött erről. Szerinte ugyanis utolsó lehetőségként hoztak létre nemzetiségi alapon szerveződő pártot.

Nézzük az interjú részleteit, amelyben kék színnel szerepelnek megjegyzéseim:

Akna van abban, hogy származási alapon szerveződő cigánypárt próbál gyökeret verni a magyar közéletben.

HA: Akna abban van, hogy származási alapon elkülönítettek minket, egy olyan népcsoportot, amely magát magyarként fogalmazta meg, ám megvonták tőle a lehetőséget, hogy magyarként élhessen. (A magyarság nem megfogalmazás kérdése, hanem a tudat és a lélek ügye. Karácsony Sándor szerint: „…az, hogy „magyar”, nem faj, nem vér, hanem a lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezőleg, a magyar lélek hatott a vérre, s most és minden időben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben él a magyar lélek ereje és hat rajta keresztül…”) Abban viszont nincs akna, ha származási alapon vissza akarunk jutni a normális társadalmi létezésbe. (Nem akarom gyanúsítani a pártvezért, de az interjú végén maga mondja, hogy az állami támogatásban bízik a pártja finanszírozása kapcsán. Tehát a pártalakítást a pénz motiválhatta? Hiszen mi magyarok eddig is befogadtunk és megbecsültünk mindenkit, aki elfogadva a magyar értékrendet és erkölcsöket, beilleszkedett és értékteremtő munkát végezve lett: hasznos és tanult tagja a magyar társadalomnak. Pl. az én városomban áll Európában egyedül szobor egy cigányprímásról, s ez is azt bizonyítja, hogy mi mennyire „rasszisták” vagyunk) Addig mondták nekünk, hogy cigányok vagyunk, s nem lehetünk magyarok, míg tudomásul vettük.

Kik mondták ezt önöknek?

HA: Önök.

Én nem.

HA: Mindenki. Pontosabban: a társadalom több mint fele rosszindulattal, ellenségesen viseltetik irántunk.

Mire válasz a Magyarországi Cigány Párt létrejötte? A Jobbikra? Vagy a nagypártok szegénységügyi tehetetlenségére?

HA: A Magyarországi Cigány Párt elsősorban a kirekesztettségre adott válasz. Arra a kirekesztettségre, ami egyrészt a gazdasági lecsúszásból, másrészt az elmúlt huszonöt év politikai közömbösségéből, felelőtlenségéből fakad – ezek együttes következménye a szélsőjobb megerősödése. Azt mondjuk: ha a Jobbiknak lehet parlamenti frakciója, akkor az antifasiszta erőknek is ott a helyük a törvényhozásban. (Ez az antifasizmus egy sztálinista szólam, amit azért talált ki a bolsevista nagyvezér, hogy ne derüljön ki a hasonlóság a nemzeti szocializmus és nemzetellenes szocializmus között. Az előbbit a németek, az utóbbit az oroszországi „kiválasztottsági mítosz fertőzöttjei” valósították meg! Sajnálatos, hogy ezekkel nincs tisztában sok pártpolitikus és újságíró!)

A Magyarországi Cigány Párt lenne a magyar antifasiszta erő?

HA: A mi szemünkben a cigányság nemcsak egy etnikum. A mi szemünkben cigány az, akit a hatalom mélyszegénységben tart. A cigány az én szememben metafora is.

A cigány az ön pártjában is cigány. A honlapjukon olvasom: „A Magyarországon élő, több mint egymillió cigányember jólétének, életvitelének és felemelkedésének elősegítését tűztük ki célul.” Ebben nincs szó úgy általában a szegényekről. A cigányokról van szó, a legkevésbé sem metaforikusan.

HA: De ami jó a cigánynak, az duplán jó a nem cigány szegénynek, és triplán jó a többi nemzetiségnek. Pártunkban a saját bőrünkön érezzük az elmúlt két évtized baját – amit persze a társadalom egyéb vesztes rétegei is éreznek -, s van tervünk rá, hogyan segíthetnénk cigányokon, akiktől a hatalom megvonta a nemzetiségük és állampolgári jogaik csomó attribútumát.

A cigányság mely jogait vette el a hatalom?

HA: Például a munkához és a szabad választáshoz fűződő jogot.

Munkához épp annyi joguk van, mint a nem romáknak, más kérdés, hogy szinte mindenütt előbb vesznek fel egy nem romát, mint egy romát. (Esetleg nem azon kellene gondolkodni, hogy ennek mi lehet az oka? Hátha kiderül, hogy nem csak a csúnya fehér ember tehet erről!) Választani pedig végképp van joguk: romák, nem romák arra ikszelnek, akire akarnak.

HA: A cigányságnak eddig kizárólag az Országos Cigányönkormányzat Lungo Dromos listája révén lehetett parlamenti képviselete. Mi csak Farkas Flórián és a Farkas Flórián között választhatunk. (Ebből az is következik, hogy maga a rendszer a hibás! A demokrácia ugyanis nem az aminek gondolta a társadalom, hanem már Arisztotelész korában is egy elfajzott népuralom volt, amely nem a közjót szolgálta leginkább!)

Szavazhatnak bármely, a választáson induló pártra.

HA: De cigánypártra nem szavazhattunk.

Az nem jog, hanem lehetőség. Mostanáig senki sem szavazhatott romapártra, ugyanis nem volt romapárt, hiszen a romák nem alapítottak származási alapon nyugvó pártot.

HA: Nincs lehetőségünk tisztességes jobboldali, vagy tisztességes baloldali pártra szavazni, hát fel kell mutatnunk egy pártot, amely nem ideológiákkal játszik, hanem értelmes megoldásokat tesz le a nyomor, a kirekesztettség, a megkülönböztetés ellen, az egészséges társadalom kialakításáért.

Hadd idézzek egy egészen biztosan nem rasszista, integrációpárti politikustól, Pokorni Zoltántól. „Rendkívül fontos, hogy a magyar politikában nem jött létre egy protest, származási alapon elkülönülő cigánypárt, hanem elsőként a Fidesz, majd a többiek is integrálták kisebb-nagyobb sikerrel a hozzájuk kötődő romákat. Létfontosságú, hogy a meglévő feszültségek ne politikai metszetben kerüljenek felszínre.” Két hete nyilatkozta ezt nekünk a Fidesz alelnöke.

HA: Mi lett az eredménye ennek az integrációnak?

Mi?

HA: Gyarmatosítás. A Fideszen belül működő Lungo Drom vajdarendszert, kápórendszert hozott létre a cigányságon és a saját intézményrendszerén keresztül, ahol elsősorban a lojalitás számít. Mondom: kápók irányítanak. Durván hangzik, tudom, de az élet durva. Ötven éve nem látott nyomor tombol ebben az országban, és olyan félelmetes feszültség vibrál, amit csak a vak nem vesz észre. (Ha vajdarendszer lenne, az bizony tökéletesen képviselné a cigányság érdekeit úgy, hogy a nem lenne összeütközés a többségi néppel, hiszen a vajdák rendet tartottak, ma pedig rendetlenség van ez ügyben)

A Jobbik cigányozásával szemben mostanáig az volt a fő ellenérv, hogy nem cigánykérdés van Magyarországon, hanem mélyszegény kérdés. Nem azért megy lopni a roma, mert a génjeiben van, hanem mert éhes. Nem azért nem dolgozik, mert „olyan”, hanem mert nincs meg még a nyolc általánosa sem, és ha meglátják a gyárnál, azt mondják neki, „betelt az állás”. A züllésről sem a „vér” tehet, hanem ez a rettenetes nyomorspirál. Nem „magyar” van és „cigány”, hanem „nem cigány magyar” és „cigány magyar”. Ön viszont a cigánypártjával épp azt sugallja, hogy van cigánykérdés. Van?

HA: Van cigánykérdés.

Komolyan?

HA: Van. Azok számára, akik kérdést csinálnak a cigányok létezéséből.

Kik?

HA: A Jobbik és mindazok, akik követik a faji politikát. (Bocsánat, de kik azok, akik faji alapon politizálnak ma hazánkban? Mert a Karácsony Sándortól vett idézet szerint a magyarság nem faji kérdés, hanem értékrendi!Azt pedig nem lehet elvitatni, hogy annak kell az értékrendet betartani, akit – vagy akinek az őseit – nem rabszolgaként hurcolták be hazánkba, hanem önként jött a jobb élet reményében. Ám a jobb élethez bizony munkamorál, alkalmazkodás, teljesítmény is kell, s nem vádaskodás, vagy pártalapítás!)

Vona Gábor „minden tisztességes cigányt a testvérének tekint”.

HA: Persze. A német náci pártban is – amely ugye baloldali volt és szocialista– tevékenykedtek olyanok, akiknek voltak zsidó barátaik. Aztán némelyiket gázkamrába küldték.

Cigánypártot alapítani nem az országot „cigányokra” és „magyarokra” osztó gondolkodásmód elismerése, átvétele? Nem tart attól, hogy ez is egy lépés a fogat fogért harc felé? Fáklya száll a putrira a cigánysoron, hogy aztán bicskát kapjon a gárdista a lépcsőházban – ha ez egyszer berobban, mindkét oldalnak lesznek mártírjai, és sosem lesz vége. Nem ennek ágyaz meg akaratlanul az MCP?

HA: Butaság.

Ez nem válasz.

HA: A faji pszichózis, a faji gyűlölet veszélybe sodort minket. Új vészkorszak jelei mutatkoznak, s nekünk jogunk van az önvédelemre. (Máig is működik a Cigány Gárda, amely nem szúrja a szemét a hatalomnak!)Megmutatjuk magunkat. Itt vagyunk. Nem félünk. Megvédjük magunkat a Jobbikkal és a fasiszta támadásokkal szemben. (Miféle támadásokról beszél ez az ember? S szegény miért nem tudhatja, hogy mi a fasizmus és a nemzeti szocializmus közti különbség? Bár ezt a különbséget sajnos az újságírók, pártpolitikusok nagy százaléka sem képes átlátni, ezért meg kell jegyezzem, hogy a fasizmusra egyáltalán nem volt jellemző a rasszizmus!)

Jaj. Jogállamban a rendőrség dolga megvédeni polgárait.

HA: Célunkat természetesen politikai síkon kívánjuk elérni, a civil lehetőségek bezárultak.

Ennek lehet a vége a pofozkodás. A csóva meg a bökő.

HA: Az erőszakmentes polgárjogi küzdelem eszközeivel kívánunk élni.

Én sem attól tartok, hogy ön rántja elő a pillangókést, és attól sem, hogy személyesen Vona vet fáklyát a palatetőre.

HA: Nem hagyjuk, hogy ismét megtámadják a családjainkat. Ez teljesen normális vágy, az emberi élni akarásból, az önvédelem parancsából fakad.(No és most, hogy ellepi a közös országunkat az idegenből beáramló iszlám áradat, hol látható az önvédelmi parancs a cigányságnál? Hiszen az embercsempészek között láthatjuk őket inkább!) Nem tőlünk kell félnie a társadalomnak, hanem attól, hogy van egy Jobbik, ami szembe megy azzal, hogy a cigányoknak is joguk van a létezéshez. (Nem tisztem a Jobbikot védeni, de soha nem vonták kétségbe a cigányság létezését, még az egyes bűnöző cigányok kapcsán se!)

Az imént már véleményezte a Fideszben lévő romapolitikusokat. Mit gondol a szocik romáiról?

HA: A pártok a maguk képére formálták a saját cigánypolitikusaikat: ezek csöndben elüldögélő bólogatójánosok. (Ez igaz, mert a pártok pénzpórázra fűzték őket is.)

Ön 2002 és 2005 között tanácsadója volt két miniszterelnöknek is, Medgyessy Péternek és Gyurcsány Ferencnek. Akkor nem tűnt fel a romapolitikusok opportunizmusa?

HA: Többször is nyílt vitákban támadtam az akkori cigányügyi intézkedéseket is, és amikor a „segély helyett munkával” programmal hiszterizálták a társadalmat a cigányok ellen, leköszöntem a tanácsadásról. Ne fedjük: jobbikos nyomásra elsőként a szocialisták vezettek be szegényellenes intézkedéseket, amelyek a társadalmi elégedetlenség csillapítását remélve céltáblául használták a cigányokat. (Így csak a Jobbiknak köszönheti gyakorlatilag a cigányság, ezeket halvány szociális intézkedéseket? Akkor nem hálásnak kellene lenniük ezért nekik? Ahelyett, hogy primitív módon fasisztázzák-nácizzák őket?)

Miért nem Medgyessy vagy Gyurcsány miniszterelnöksége idején alapított cigánypártot?

HA: Két és fél évtizedig abban bíztam, hogy a cigányembereknek be kell menniük a demokratikus pártokba, és ott elfogadtatni a szempontjaikat, de csalódtam. Egyetlen párt sem érzi úgy, hogy a cigányokra a választási kampányokon kívül is szükség lenne.(Valószínűleg azért, mert a párt szó részt jelent magyarul. Így a pártok a részérdek képviselői, s ezért kellene végre a pártok helyett az értékrendi Nemzetet visszaépíteni!)

Ön a rendszerváltás után SZDSZ-es parlamenti képviselő volt. Ha létezne még a Szabad Demokraták Szövetsége, most megalapította volna az MCP-t?

HA: Történelmietlen kérdés.

Sebaj.

HA: Ma nincs SZDSZ és nincs semmiféle erős liberális párt. Egyébként a liberális gazdaságpolitikának és a liberális önkormányzati politikának is megittuk a levét. (Köszönöm az őszinte megnyilatkozást, mert ebben töklétesen egyetértünk! Hisz éppen a liberális agymenés hozta magával az önzés szabadságát, s számolta fel a cigányság munkahelyeit és lehetőségét a saját szintjükről induló cigányiskoláknak. Ez utóbbit az integrációval indokolták, s a kulturális különbséget végre felszámolni hivatott pozitív szegregációt éppen az SZDSZ bélyegezte meg, hirdetőit rasszistaként ítélte el! Pedig a leszakadt rétegek – s elsősorban a cigányság – részére másként nincs felzárkóztatás!)

Hány százalékot remél 2014-re az önök által egymilliós létszámúnak ítélt cigányságra alapozó MCP?

HA: A cél a parlamentbe jutás.

Irreális.

HA: A bejutásnál is fontosabb, hogy nyomást gyakoroljunk a hatalomra, és tárgyalási pozícióba kerüljünk. Célunk továbbá programot tenni az asztalra, melynek nyomán rövid időn belül százhúszezer cigánymunkahely jön létre az országban, és lehetnek végre cigány parasztok, cigány munkások, cigány közalkalmazottak. (Már bocsánat, de eddig nem voltak ilyenek? És ha nem, akkor mi akadályoztuk meg mindezt?)

Százhúszezer? Hogyan?

HA: Mondjuk úgy, hogy álljon fel egy megavállalat, lehetőséget teremtve arra, hogy kiképezzük és foglakoztassuk az embereinket. (Nem speciális iskolákban kellene az oktatást vagy képzést kezdeni? Esetleg a gazdag cigányréteg felállíthatna újabb és újabb Gandhi gimnáziumokat? Vagy a cigány szolidaritás ezt már nem engedi?)

Kizárólag romákkal foglalkozó állami céget képzel? És abban a faluban, ahol nincstelen mindenki, csak a cigányt alkalmaznák, a nem cigány meg nem?

HA: Természetesen a nem cigány szegényeket is alkalmaznánk, szem előtt tartva, hogy a leszakadó rétegek felét a cigányok teszik ki.

Vagyis nem cigányprogramot, hanem szegénységellenes programot indítanának. Pont, mint az eddigi kormányok. Meglehet, „elég” lenne jól csinálni azokat a programokat, cigányozás nélkül.

HA: Mostanáig minden egyes szegénységellenes programból kimaradtak a cigányok, még azokból is, amelyeket eredetileg számukra indítottak. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy 1996 és 2006 között százhúszmilliárdot költött az állam cigányprogramokra, de az összeg tíz százaléka sem jutott el a romákhoz. Nem közmunka és segély kell, mert az konzerválja a nyomort, hanem képzés és értékteremtő munka. (Milyen érdekes, hogy én is ugyanezt gondolom már az állítólagos rendszerváltás óta! Hiszen a korrupció és az állami pénzekkel való „pártpolitikusi játszadozás” sajnos nemcsak a cigányvezetőknél van meg, hanem szinte minden közpénzeket igénylő helyen, tessenek csak megnézni az ÁSZ jelentéseket!)És ha a cigány dolgozik, azzal kihúzzuk a talajt a szélsőjobb lába alól, Magyarország fejlődik, csökken az államadósság, nőnek a bevételek… (ha ilyen egyszerű lenne, akkor mint tanácsadó miért nem tudta elérni a balos kormányoknál a teljes sikert?)

Ehhez nem cigánypárt kell, hanem potens, tisztességes, szociálisan érzékeny kormány.

HA: Kell a cigánypárt. Nincs más, aki rákényszerítené a hatalmat, hogy helyén kezelje a cigányok ügyét. (Ha elfogadom az érvelését, akkor viszont szükséges lenne egy etnikailag magyar párt is, ám a magyar nemzet nem csak etnikai alapokon nyugszik, de sokkal inkább az értékrend a meghatározó! Mert a NEMZET a legmagasabb szintű lelki, tudati összetartozás cselekvő közössége, ahol a nemzeti értékrendet etnikai hovatartozás vizsgálata nélkül is szolgálhatja bárki, aki a közjót akarja elérni!)

Tud olyan kevés szavazatot szerezni az MCP, hogy ön azt mondja, Magyarországon nincs értelme cigánypártot működtetni?

HA: Adjunk bizalmat ennek a gondolatnak. És meg fogja látni: legalább annyi nem cigány szavazatot kapunk, mint cigányt.

Kétségbe esnék.

HA: Miért?

Mert a magyar választójog titkos, így aztán normál esetben nem tudni, ki merre szavaz.

HA: Vannak legális szociológiai kutatások, eljárások.

Mennyi pénz kell tavaszig az MCP működtetésére, a kampányra?

HA: Nem tudom.

Mennyivel kalkulált?

HA: Az iroda működési költsége egymillió forint per hó. (Nem kispályás ez kicsit?)

Abból nincs kampány, szórólap, lakossági fórum.

HA: Szegénypárt vagyunk, most indultunk, meglátjuk, a támogatóink mennyivel segítenek.

Most mennyi van a kaszában?

HA: Még nincs benne semmi.

Olvasom, hogy Amerikában tanult és oktatott a közelmúltban. Onnan nincs pénz? És az EU-ból?

HA: Civil jogvédelemre se adnak, pártpolitizálásra pedig végképp nem. Reméljük, sikerül jelölteket állítanunk, arra jár némi állami támogatás is. A sikerhez nincs szükségünk milliárdokra. (Tudomásom szerint van olyan hazai párt, amelyet éppen Amerikából finanszíroztak és nem is rosszul. Lehet, hogy ez a törekvés nem szimpatikus annak a körnek, akik pedig a magyar-cigány szembenállást szerették volna a gyakorlatban még jobban, még szervezettebben megvalósítani?

Csak annyit kérek a cigányság vezetőtől, hogy azt nézzék: ami jó a cigányságnak, mert az lesz jó a magyarságnak is! Ám addig, amíg egymás rovására próbálunk meg előnyhöz jutni, mind két népcsoport csak távolabb kerül a nemzeti értékrendtől, s együtt leszünk Európa cselédei, ha szép lassan ki nem irtanak minket a lakosságcsere céljából ideérkező muszlim milliók! Én szóltam!)

Bene Gábor

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)