Oroszország és Kína sikeres együttműködése az olaj és a gáz területén

Oroszország részesedést ajánlott fel Kínának a Rosznyeft legnagyobb bányászati aktívájában, a vankori olaj- és gázmezőben. Ezt szeptember 1-én Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be a ”Szibéria ereje” orosz-kínai gázvezeték megépítésének ünnepélyes megnyitóján.

A projektet az Oroszország és a Kína közötti magas szintű együttműködés teszi lehetővé. Ennek kapcsán szeretném hálámat kifejezni a kínai vezetés és Xi Jinping elnök képviselője számára a közös erőfeszítéseink közvetlen támogatásáért.

Az új gázvezeték hossza mintegy 4000 km lesz, teljesítménye pedig évi 61 milliárd köbméter gáz. Az útvonala a jelenlegi fő olajvezeték, a ”Kelet-Szibéria – Csendes-óceán” mentén fog haladni, ami optimalizálja az infrastruktúra és az energiahasználat költségeit. A ”Szibéria erejének” becsült költsége 770 milliárd rubel.

Alekszander Paszecsnyik nagyon ígéretesnek tartja a projektet mindkét fél számára:

A befektetők szemszögéből a projekt nagyon terjedelmes, jövedelmező. A Gazprom és a kínai partnerek is befektetnek. Amikor pedig az útvonal tovább fog haladni keleten, nem kizárt, hogy japán és koreai partnerek is megjelennek majd. Minden a további fejlesztésektől fog függeni 2018-19-ben, amikor kiderül, hogy milyen forrásokat fektetnek be és hogy részt fognak-e venni a projektben.

A kínai CNPC állami vállalat 10%-ot szerezhet az orosz Vankornyefty vállalatból mintegy egy milliárd dollárért. A Vankor lesz a Kínába szállítandó olaj forrásbázisa. A kínaiak számára fontos volt, hogy részesedésük legyen a termelésből, mivel őket nem érdekli csupán az importálás. Oroszország pedig belement ebbe, hangsúlyozva a Kínával történő kizárólagos együttműködését. Oroszország és Kína kormányközi megállapodást köthet a gáz keleti útvonalon történő szállítására vonatkozóan 2014 októberében.

Nem véletlen, hogy az orosz-kínai olaj- és gázipari szerződések egybeesnek Oroszország népszerűségének a növekedésével. Egyből 11 ponttal növekedett a globális versenyképesség rangsorának 53. helyéről, amelyet a World Economic Forum készített.