Varga Mihály és Rogán Antal a Magyar Állam uzsorára épülő gazdaságpolitika jogfolytonosságát garantálja

A devizában-nyilvántarthatóság alapjainak szakbárbarbarizmusa, megerőszakolása folyik ismételten Államérdekből. Azok, akik csak pénzintézeti felelősséget szajkózzák és értetlenül vagy szándékosan, tudatosan az Állami felelősséget nem tartják fontosnak megemlíteni, biztosítani akarják az Állam képviseletének, elkövetői rétegének büntethetetlenségét.

A fent említett két személy figyelmen kívül szándékozik hagyni a tényeket. Nem kívánja, és ezzel elődei megkezdett útját folytatja, az Európai Irányelveket és Jogokat, az Európai Bíróság 2013 évi döntését. Továbbá nem vesz arról sem tudomást, hogy a pénzintézetek a „devizahitel” szerződéseknek nevezett valójában befektetési konstrukcióikat portfóliókba („pénzügyi eszközeinek (vagyonelemeinek) összessége) „csomagolva” swap-polta. Mely csereügylet révén a tőketartozások befizetés nélkül is jelentős összegekkel csökkenni képesek, mely információt eltagadtak és mind a mai napig tagadnak a pénzintézetek.

A Magyar Állam jobban teljesít a feláldozhatóság terén, hiszen ötpárti parlamenti és parlamenten kívüli pártkonszenzus van abban a tekintetben, hogy a devizában nyilvántartott lakosságot ott is kell tartani, hiszen azonnal Államcsőd lenne a nem teljesítések miatt.

Ez egyetlen módon kerülhető el, de ezt csak akkor, ha majd a politikai gőgöt levetkőzött Államhatalom képviselete hajlandó lesz a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezettel tárgyaló asztalhoz ülni. Amíg nem a Jog és Igazság, hanem a politikai haszonszerzés, a megalkuvás, a felelősség, a megalkuvás, a pénzügyi stabilitás, a megalkuvás, az uzsorára épülő fenntárható Államháztartás, a megalkuvás a mérvadó, addig nincs miről tárgyalni. A nemzetközi eljárások , melyek megindultak el fogja töröltetni, ki fogja takarítani a politikai, gazdasági, pénzügyi szektort, nem utolsó sorban a hatósági fedezetet nyújtók, hivatal vesztései is be fognak következni.

Felhívom figyelmét a devizában nyilvántartott és Államérdekből uzsorázott lakosságnak, hogy jogtalan követeléseknek ne tegyen eleget, és tartózkodjon az árfolyamrögzítés igénybevételétől. Ismételten felhívom mindenki figyelmét, a banki kimunkált kimutatások, azok nem devizatőke-nyilvántartások, ezért nem lehet a pénzintézet által egyoldalúan közölt iratokat, aggálytalan tartalmú tényközlő okiratoknak minősíteni.

A pénzintézetek nem tudnak és nem is akarnak valós adatokat közölni, mert abban a pillanatban lelepleződnének ügyfeleik előtt.

Ha a Magyar Állam képviselete (itt a magyar Országgyűlés értendő) nem változtat álláspontján és nem hajlandó tudomásiul venni, hogy lepleződött, akkor Európa Óriásának égisze alatt levezényelt, a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség tevékenységéhez hasonló folyamatoknak lehetünk szem és fültanúi hamarosan Magyarországon.

Grell Antal

Részlet a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet Európai Unió Biróságához küldött feljelentéséből:

„Magyarországon alkalmazott devizahitel és deviza alapú hitel-termék átfogó és összetett vizsgálata szükségszerű, elengedhetetlen feladat, ahol a termék befektetési jellegével kapcsolatban felmerül elsődlegesen a 2004/39/EK uniós irányelv {MiFid} hazai megsértése, tehát az Európai Bizottság eljárása álláspontunk szerint kötelező, mivel Magyarország az Európai Unió tagállama és a tagállami felügyelet az irányelvet nem alkalmazta. A pénzügyi fogyasztók védelmében megalkotott irányelv alkalmazása, vitathatatlanul megakadályozza és megakadályozhatta volna a hasonló típusú problémákat.”

„A kereseti kérelmet megalapozó, kiegészítő összefoglaló tájékoztatás

-A Nemzetközi Valutaalap {International Monetary Fund : IMF} professzora Jang-Yung Lee által 1997 márciusában publikált tanulmány alapján – melynek címe „Sterilizált tőkebeáramlás” {Sterilizing Capital Inflows} – alappal lehet következtetni a hazai Jegybank {Magyar Nemzeti Bank : MNB} csalárd és helytelen magatartására, melyet a tanulmányban úgy neveznek, hogy „Eladta a hátát idegen devizában”. A Jegybank számára kialakított helyzetben előállt, hogy a forint árfolyamának a gyengülése „nyereséget”, míg a forint erősödés „veszteséget” eredményez, itt árfolyamnyereségről van szó.

Simor András jegybankelnök nyilatkozatai és a jegybanki mérlegadatok alapján nyilvánvaló, hogy a forint árfolyammal kapcsolatos „befektetések” nem ellentétesek az állami büdzsével, mert ez az állapot csak adott devizákkal szemben következett be.

Az IMF tanulmány részletesen és körültekintően leírja milyen módon lehet és kell ezt a típusú „tőkebeáramlást” megvalósítani. {intervenciós sáv eltörlés, jegybank és a pénzügyi szektor szigorú felügyelete, stb.}

-A Magyarországot 2008-ban elérő gazdasági és pénzügyi válság kezelése céljából, első lépésként Simor András jegybank elnök és Veres János gazdasági miniszter hitelkérelemmel fordult az Európai Bizottság pénzügyi biztosához Joaquin Almuinia-hoz. Ebben a levélben megemlítésre került, hogy az intervenciós sáv eltörlése miatt a forint árfolyama spekulációs támadások célpontjává vált. Az intervenciós sáv eltörlésére 2008 február 26-án került sor.

-A Svájci Nemzeti Bank {Swiss National Bank : SNB} vezető közgazdászai {Martin Brown, Marcel Péter, Simon Wehrmüller} által 2009 februárban közzétett tanulmányban – melynek címe „Svájci frankban Európában” {Swiss Franc Lending in Europe} – átfogó és teljes képet kaphatunk a svájci frank típusú hitelezésről Európában. Ebben a tanulmányban is szerepel, hogy a hazai pénzügyi szektor a svájci frankban denominált hiteleit {32 milliárd CHF} nem fedezi valós frank típusú pénzügyi eszközökkel, hanem a forrásoldalon mérlegen kívüli pénzügyi eszközök vesznek részt, jellemzően swap és FX-swap ügyletek. Megállapítást nyert, hogy ameddig Európában az eurózónán belül valós frank típusú eszközöket alkalmaz a pénzügyi szektor, más a helyzet az eurózónán kívül eső európai országokban. Megjegyezni kívánom, hogy az intervenciós sáv eltörlését, illetve időzítését a tanulmány „aggályosnak” tartja.

Az SNB tanulmány készítése az MNB és a PSZÁF adatszolgáltatása alapján történt.”

„-A 2008-as EU/IMF hitel megállapodásban olyan konkrét folyósítási kritériumok kerültek meghatározásra, melyek összefüggnek a hazai devizahitelezéssel is.

A megállapodás 1. Számú melléklete „Konkrét gazdaságpolitikai kritériumok” Második részletének C pontjának 4.-ik bekezdése szerint

„Megállapodás keresése a kereskedelmi bankokkal…, beleértve a devizaalapú hitelek forintalapúra történő konvertálásának a lehetőségét is, ezzel csökkentve a nagyarányú lakossági devizakockázatot.” „

„-A Jegybank mérlegadataiban követhető változások, mérlegjavulás a számára kedvező forint árfolyam alakulásának köszönhető. A forint árfolyam kiegyenlítési céltartalék összege 4 év alatt a 2007-es 50 milliárdról, 2011-re 1300 milliárdos összegre növekedett. A hatályos jegybanktörvény szerint a pénzügyi műveletekkel kapcsolatos nyereséget is ebben a mérleg rovatban kell szerepeltetni.

A jelenlegi mérlegadatok alakulásából egyértelműen látható, hogy a Jegybank a Növekedési Hitel Program {NHP} keretében ezeket a felhalmozott tételeket felhasználja.

„Álláspontunk szerint a magyar lakosság nyitottnak nevezhető devizapozícióját a Jegybanki tevékenység zárta, gyakorlatilag fedezte. A jegybanki mérlegadatok változása a forint árfolyam alakulásával arányosan változott, mivel a mérlegadatok forintban kerülnek kimutatásra könnyedén követhető a forint árfolyam erősödésével szemben ellenérdekelt „nyereségorientált” jegybanki pozíció.

Az a körülmény, hogy a Magyar Állam a 2013-as év elején az IMF hitel törlesztése idő előtt és japán yenben történt, álláspontunk helyességét igazolja. „

-Az MNB által készített a „A bankok erőfölénye a devizahiteles-problémában” című közleménye 2013 augusztusában jelent meg {www.mnb.hu} részletesen bemutatja a szabályozatlanság következményeit, mely a kamatok árazásában is megvalósult, évente az ügyfelek számára 55-70 milliárd forint többlet költségeket okozott, mely minden szakmai alapot nélkülöző indokolatlan „uzsorás” magatartás a pénzügyi szektor részéről.

-Patai Mihály a Bankszövetség vezetője szerint a hitelek forintosítása most 10-12 milliárd CHF forrást igényel, melynek előteremtése során a kereslet – kínálat alapon működő devizapiac a forint árfolyamát „szétverné” és 400 Ft-os euró árfolyam is előfordulhatna.

Patai Mihály állítása véleményünk szerint, igaz. A 2011-ben elkezdődött és a 2012-ben az ügyfelek számára realizálódott „végtörlesztés” típusú „mentőcsomagnak” köszönhetően a 260-270 Ft-os svájci frank árfolyamot is előidézte a pénzügyi szektor forrásoldali ügyletei miatt jelentkező svájci frank iránti kereslet.

Ebben az esetben a „végtörlesztésnek” köszönhetően a svájci frank iránti hatalmas kereslet növekedés, már mint a „bennfentes” információnak tekinthető, ezért az ismeretekkel rendelkező pénzpiaci szereplők devizapiaci spekulációja tovább gyengítette a forint árfolyamát.

-A devizahiteles ügyfélcsoport kialakulásáért és rendszerkockázatot jelentő elterjedéséért a pénzügyi felügyeletet {PSZÁF} terheli elévülhetetlen felelősség. Az ügyfelek azonos kockázati elem mellett, azonos fedezeti típusokkal rendelkeznek {ingatlan, gépjármű} mely azt jelenti, hogy a vállaltatott árfolyam típusú kockázat megjelenése után az ügyfelek egyidejűleg válnak teljesítésre képtelenné, valamint ingó – és ingatlan vagyon elértéktelenedése is bekövetkezik. A árfolyam változás miatti kockázatokról szóló tájékoztatások során, az „ügyfélcsoport” kialakulása miatt előálló kockázatokról szóló tájékoztatások elmaradtak. A hazai pénzügyi szektor szereplői minden írott és íratlan szabályt, megsértettek.

Az Egyesületünk által előadottakból következik, hogy olyan aggályos körülmények sorozata befolyásolta a devizahitellel rendelkező családoknak ügylettel kapcsolatos döntését és felelősségét, melyek valójában az államháztartás hiányát és a devizatartalék pótlásának a forrásfedezetét biztosították a lakossági devizahitelezésen keresztül. „

B.É.CS.

Nemzeti InternetFigyelő