Ismeri ezt a jelképet Ponta úr? – kérdezte a román miniszterelnöktől Gaudi-Nagy Tamás Strasbourgban
Gaudi a román miniszterelnököt kérdezte a székely autonómiáról az ET-ben
[youtube=http://youtu.be/DbtmR8cOIs0]
(Kérjük, kapcsolja be a feliratozást a YouTube-on a fordításhoz!)
Ismeri ezt a jelképet Ponta úr? – kezdte kérdését Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2013 tavaszi ülésszakának 3. napján Strasbourgban, felmutatva a székelyek zászlójának közismert napos-holdas szimbólumát. Ismernie kell, mivel az Ön kormánya az, amely tiltani szeretné az ET jogi szabályozásával és az európai példákkal összhangban álló területi autonómiát követelő 700 ezer székely jelképének használatát. Idén márciusban 40 ezer székely hatalmas tüntetésen erősítette meg az autonómia statutumot, amelyet a román parlament már kétszer visszautasított. Nem gondolja úgy, hogy Romániának az ET tagsága 20. évfordulóján biztosítania kellene végre a területi autonómiát a székelyek számára és ennek érdekében haladéktalanul tárgyalásokat kezdenie a Székely Nemzeti Tanács vezetőivel, hogy a feszültségek és konfliktusok elkerülhetők legyenek? – fejezte be kérdését a Jobbik frakciójában működő, de az ET közgyűlés egy politikai csoportjához sem tartozó nemzeti radikális képviselő.
Ponta cinikus válasza:
„Megdicsérem Önt, hogy fellép a konfrontáció elkerülése érdekében és a szélsőségesség ellen, csatlakozok Önhöz a szélsőségesség elleni harc jegyében” kezdte cinikus válaszát Ponta, aki mellett a miniszterelnöki küldöttségben ott ült tanácsadóként Frunda György volt RMDSZ szenátor. A székely jelképek szabad használatára és a területi autonómiára irányuló konkrét kérdés megválaszolása helyett csupán annyit közölt a román miniszterelnök, hogy párbeszédet folytatnak a román parlamentbe jutott magyar párttal, az RMDSZ-szel annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb megoldásokat a magyar közösség hatékonyabb képviselete és a magyar kisebbség jogainak érvényesítése érdekében, de hogy ezt miként gondolja, arról hallgatott. Gaudi-Nagy Tamás mindezt úgy értékelte, hogy a jelenlegi román államvezetés láthatóan nem kíván előrelépni a területi autonómia kérdésében, ezért fokozni kell a nyomást minden szinten Romániára, ebben feladata van az Erdélyben élő magyar közösségnek, politikai és civil szervezeteknek, a magyar kormánynak és pártoknak, és természetesen a hagyományos európai közösségek jogainak betartására hivatott nemzetközi szervezeteknek is. A székely zászló elleni román hadjárat az autonómia küzdelmet csak felerősítette. A székely területi autonómia kivívása döntő jelentőségű, mert áttörést hozhat a többi elszakított területen élő magyar közösség jogaiért folytatott küzdelemben és egyedüli garancia a székelység közösségi megmaradására és virágzó jövőjére.
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
A búvópatak autonómia semmit nem és… Figyeljék Vajdaság autonómiáját. Egy tollvonással eltörölték többször, aztán ha a szerb politikának szüksége volt rá akkor előbujtatták… Figyelni kell a koszovói szerb autonómiát, ahol a szebek szerb rendőrséget, és szerb bírókat követelnek maguknak. Erre lehetne hívatkozni. Az autonómia jó lépés lehet az önrendelkezés felé.
Péter
Minden erőmmel támogatandó a székely autonómia ügye.
De attól tartok, hogy mindez nem fogja megoldani a magyarság asszimilálódásának súlyos veszély helyzetét.
Szerintem az autonómiával egyszerre követelni kellene Romániában az őslakos magyarság nyelvének ÁLLAMNYELVVÉ való előléptetését.
De legalábbis Erdélyben minden, még a román iskolákban is tanítani kellene a magyar nyelvet.
Nem ártana az elrománosított magyarságot ismét a saját nyelvének használatára megtanítani. A románoknak meg külön hasznos lenne némi magyar kultúrát elsajátítani. T. István.