Ismét elment egy jó barát és harcostárs! – Veér Balázs, a Solymári Konzervatív Kör alapító elnökének halálára

Sokkolt a hír: április 6.-án a múlt hét szombaton Pilisszántón a sziklakápolnában búcsúztatták megemlékezés keretében barátomat, harcostársamat, Veér Balázst, a méltán elhíresült Solymári Konzervatív Kör alapító elnökét.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Mintha most lett volna, de sajnos már három éve, hogy e körnek állandó helyet adó Klinger-hof örök mosolygós és sugárzó, gyönyörű tulajdonosnőjét, a tragikus hirtelenséggel saját döntése következtében elhunyt barátomat, Solti Borit könnyeim között búcsúztattam a család felkérésére, a solymári temetőben.

Ott és akkor természetesen ott állt mellettem sokak között, a megrendült barátom is, Balázs!

Én sajnos nem állhattam mellette utolsó útján, sem megemlékező búcsúztatásán, pedig nagyon szerettem volna ott lenni…

Nem tudom, nem is vizsgálom az okokat, de meglopva érzem ismét magam, akár Bori halálakor, három évvel ezelőtt, de akkor másért!

Nagyon kötődtem Balázshoz és emlékeim szerint már szinte a kezdetektől a kilencvenes évek második felétől részt vettem az általa motorként szervezett kör munkájában, együttgondolkodó hallgatóságként.

Veér Balázs igazi patrióta volt, maga volt a megvalósult antibolsevizmus megtestesítője, szemeiben ott égett állandóan két kérdőjelként, a Hazájáért, Nemzetéért érzett féltő, folyamatos felelősség.

A politika és közélet szinte felsorolhatatlanul sok ismert személyisége jött el Solymárra hívására.

A kör több mint másfél évtizedes általam is nagyra becsült, két évtizedes tevékenysége alatt, mely vezetése alatt aktívan részt vett a település közéletében és komoly tevékenységet fejtett ki a választásokkor is.

Tipikusan civil egyesületként.

Erre nagyon büszke volt, joggal, Balázs barátom.

Bizony nem volt könnyű őt szeretni, fanyar, nyers humora miatt és odamondó, jól működő igazságérzete okán sem, nem ritkán megbántva meghívott kérdezettjeit.

Ennek ellenére profi szervezőkészsége, céltudatos közéleti tevékenysége, mérhető politikai eredményei alapján, nagyon sokunk tiszteletét és megbecsülését vívta ki, joggal.

Nemcsak szűkebb pátriárkájában, hanem messze, korábbi otthona, Solymárt meghaladóan, országosan is!

Az általa szervezett politikai közéleti fórumok mindig élményszámba mentek és mérhetően komoly sajtóvisszhangot keltettek.

Nem túlzás azt állítani egyesülete a Solymári Konzervatív Kör országos politikai befolyásoló tényezővé vált időszakosan.

Engem sem került el figyelme, amikor úgy ítélte meg, hogy köztevékenységem megérdemli a köz figyelmét, a hallgatóság soraiból két alkalommal az előadói pódiumra parancsolt.

Legutoljára ez év januárjában, ahol a rólam megjelent könyv harmadik kiadásának solymári bemutatóját éppen abban a vendéglőben szervezte meg a kör korábbi rendezvényeinek rendszeresen helyet adó, volt  Klinger-hof étteremben, ahova bizony a volt tulajdonos barátom Solti Bori halála miatt gombócokkal a torkomban léptem be, sírással küszködve.

A nagy érdeklődés és Balázs biztató segítő figyelme segített át a lehetetlennek tűnő feladaton, amit együtt ketten, megoldottunk.

Arra is volt energiája, hogy könyvem tavalyi nagy sikerű székelyföldi bemutatóját segítse, unokatestvérét felkérve Szovátán, a sorozat hatodik színhelyén, a bemutató sikeres megszervezésére.

A barátság természetesen kölcsönös és önzetlen volt, mert végtelenül aggódva egészségi állapotáért, kérésére állapota helyes és alapos mérlegelésére, eljuttattam természetesen együtt utazva vele Somogy megyébe, hogy még megalapozottabb diagnózis birtokába jusson, a helyes terápia érdekében.

Természetesen egyéniségéből egyenesen következett konoksága, amivel nem tudott és nem is akart önpusztító szokásáról a dohányzásról lemondani, végül megtette, de talán túl későn.

Vele, egy korszak és egy generáció izgalmas egyénisége távozott el idő előtt és bár utolsó éveit már nem Solymáron töltötte, ám személyisége bizony beleégett a településbe.

Nekem, aki e méltató sorokat írom és csak rendszeresen hívott és elvárt betolakodója voltam a településnek, a két kedves jó barát, akkor három éve Bori, most váratlanul Balázs, életem szerves részeinek eltávozása után, már soha többet nem lesz olyan Solymár, mint annak előtte volt!

Áldott legyen emléked kedves fanyar humorú, nagyszerű barátom, nagyon-nagyon sokan tisztelettel őrizzük emléked, pótolhatatlan hiányérzettel.

Nyugodj békében!

Híved és barátod:

Reiner Péter

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

Nemzeti InternetFigyelő