A Biszku és Mátsik ügyében tüntetők (és szervezők) szíves figyelmébe

Köszönet a tüntetést kezdeményezőknek! Már-már úgy tűnik, hogy a különféle kedvezményeket élvező egykori gyilkosok, verőlegények, vérbírák, vérügyészek vagy a foxi-maxi tanfolyamot végzett, “hat-elemis” dilettáns politikusok az “érinthetetlenek” táborába tartoznak, és mind a magyar kormány(ok), mind a rendőri szervek, ügyészek, bírák és a vörös terrort csak hírből ismerő nyugati államok vezetői, a legszigorúbb és leghatékonyabb védelmét élvezik.

Biszku és Mátsik mellett el kell járni (ha kell posztumusz is) Rákosi és Kádár banda tagjai (söpredékei) ellen is! Meg kell nevezni azokat a báránybőrbe bújt alattomos (szemforgató) személyeket, akik közvetve vagy közvetlenül támogatták a mérhetetlen nagyságú erkölcsi, anyagi és fizikai károkozókat vagy akadályozták a leleplezésüket…

Göncz Árpád volt a legelső, aki az egyik legmagasabb kitüntetést adományozta Kárpáti Ferencnek, a Néphadsereg fő-komisszárjának, a “sereg” katonai és polgári állománya ideológiai agymosójának.

Göncz léptette elő vezérezredessé történelmünk legnagyobb szélhámosát, Gyurcsányt lepipáló hazugját, bajtársait eláruló  spiclijét, a “hullarablók” táborának gazdagítóját, a háromszoros dezertőrt, Rákosi-Farkas által kreált tábornokot: Király Bélát!

Sólyom László akadályozta meg az ügynöktörvény elfogadását, kétszínű hintapolitikájával ügyeskedett  a Gyurcsány ellen kialakult népharag csillapításában.

Szabó János (egykori honvédelmi miniszter) és Lányi Zsolt HB elnök “tuszkolták” a magasabb rendfokozatba Homola Csabát (egykori függetlenített párttitkárt), Bánkuty Gézát és Szalay Róbertet, egykori komisszárokat és pufajkás (Kádár hatalmát megszilárdító) hazaárulókat.

Keleti György “falazott” Horn Gyulának (a szigorúan őrzött helyről eltűntetett) személyi okmányai “kámforrá” válásával.

Für Lajos (saját bevallása szerint) mentette át a seregben lévő párt-politikai apparátust az utókornak, vele volt a HM-ben Hende Csaba (aki jogászként sem tett semmit a tisztogatásért), majd az első Orbán kormány igazságügyi miniszteri államtitkáraként is “kihagyta” a felelősségre vonás felvetését és beindítását.

Nem túlzás azt állítani, hogy, integrálva a Rákosi-Kádár rendszer népellenes bűnösei számát, valamint a tudatos vagy tudatlanságból fakadó támogatóikat (védőiket), mind erkölcsi, mind pedig anyagi értelemben felbecsülhetetlen nagyságrendű kárt okoztak hazánknak. És teszik ezt 2/3-os parlamenti többséggel rendelkező második Orbán kormány időszakban is!

Orbánnak a felelősségre vonást érintő ígérete immáron több mint két éve ígéret maradt! Azt a Horn Gyulát köszöntötte 80. születésnapja alkalmából, aki pufajkásként hazaáruló volt, aki miniszterelnöksége során “megtollasodott”, aki hazudott, csalt és a parlamenti képviselőket valamint a közvéleményt egy cinikus “NA ÉS”-sel pökhendi módon szembeköpte. Most pedig az állam költségén, VIP-es orvosi ellátásban, különleges felügyelet mellett morzsolja napjait.

Más  megvilágításban:  a Biszku, Mátsik, Horn és hasonszőrű senkiházik  azért  élhették és élhetik ma is  zavartalanul, valamint jólétben a  világukat, mert szép számmal akadtak olyan (enyhén szólva) balekok, akik  felejtvén (vagy nem is ismervén) a múltat, “futni hagyták” a történelmünk szemétdombjára dobandó gazembereket.

Sajnálatos, hogy a rendszerváltozást követően, a tisztességes embereket elbizonytalanították, az előző érákban megalázottak és kisemmizettek döntő többségét abban a nyomorúságos helyzetben hagyták, amely okozói a pozícióban, rendfokozatban, a kiemelt juttatásokban és más elismerések halmazában dúskálók voltak.

Az emberek (közvélemény) igazságérzete egyre jobban közelít a tűréshatár felé. A kormány ebbéli politikájából kiábrándultak száma gyorsan növekszik. Meg kell állítani ezt a folyamatot, mert a minden kilométernél lesben állók csak a kedvező alkalomra várnak, hogy ismét a hatalom birtokában jussanak. Ne várjunk tőlük semmi jót, 1917-óta bizonyították, hogy csak a proletár diktatúra drasztikus alkalmazására és a harácsolásra képesek.

Tisztelettel kérem a tüntetés szervezőit, hogy komplex módon kezeljék a Biszku-Mátsik ügyet, hatékony és alattomos közreműködők (segítők) nélkül már régen a megérdemelt cellájukban lennének, és ez akkor is igaz, ha egyes érintett “védőik” megsértődnek érte! Nem a más irányban végzett tevékenységükről vagy jóakaratuk megkérdőjelezéséről van szó, hanem a megmagyarázhatatlan “kihagyásukról”, az időhúzásról, a tudatos, a tudatalatti vagy a tapasztalatlanságuk miatti korrekt, igazságos, hatékony és jogos (megígért) felelősségre vonás elmaradásáról.

Tisztelettel:

(Prof. Dr. Bokor Imre)

Nemzeti InternetFigyelő