Elsüllyedt a bajba került devizahitelesek mentőcsomagja

A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége, gazdasági szakmai csoportja, már az „árfolyamrögzítés” és egyéb a Matolcsy Miniszter Úr által a devizahitelesek „megsegítésére” kitalált összes mentőcsomag bejelentésénél jelezte, hogy nem ér semmit és NEM SEGÍT a hiteleseken egyetlen egy a Kormány által kreált „megmentő csomag”  SEM!

Egyáltalán nem megoldás az Eszközkezelő és a kitelepített Ócsai hiteles tanya sem!

A „Fehér Kéményseprők” Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége, gazdasági szakmai csoportja, már a Rogán nyolc pontos törvénymódosítása előtt letette az asztalra az egyetlen egy működő és jó megoldást, de az valamiért nem érdekelte a Kormányt, így nem vették figyelembe…

JAVASLATUNK: „Kötelezzen a Magyar Állam minden bankot, aki deviza hitelt folyósított, hogy dolgozza át az összes hitelszerződését a mai 2012 évben hatályos jogszabályoknak megfelelően. Kössön minden ügyfelével tisztességes általános szerződési feltételek mellett új szerződést, úgy, hogy az eddig felszámolt eredeti hitelszerződésben foglalt kamat (THM) felüli adósra hárított összeget, írja jóvá az adós részére késedelmi- és büntető kamataival együtt.

Akinek az ingatlanát már pénzügyi szolgáltatóknak, ismeretlen bűnöző ingatlan maffiózóknak átjátszották, ott kártérítést kötelesek fizetni az adósaik részére a hitelszerződésbe foglalt zálogtárgy ingatlan piaci érték összegében. Amennyiben lehetséges azoknál az ingatlanoknál, melyek még nem kerültek értékesítésre, jogilag is állítsák vissza az eredeti állapot szerinti tulajdonjogot a bank költségén.

Véleményünk szerint NE a Magyar Állam vállaljon további anyagi terheket a deviza hitelesek megsegítésére, az adófizetők kárára, hanem a pénzügyi válság ideje alatt is tisztességtelenül extraprofitot szerzett, nyereségesen működő bankok adják vissza az összes ügyfélnek, a hazugságokkal, megszerzett, az aláírás napján szerződésben foglalt, THM feletti bevételeiket.”

A Magyar Állam, vagy a Kormány milyen alapon avatkozik bele két fél (bank és ügyfél) között létrejött szerződésbe, harmadik félként, akár anyagilag, akár a bankokat védve a Bankszövetség útmutatója szerint? Kötelezze a bankokat, hogy NE hárítsa át az ügyfeleire az előre nem kalkulált és egyéb költségeit, hanem mint egy másik vállalkozás úgy a bank is nyelje le a válságból kialakult veszteségeket. Miért csak az adósokat, vállalkozókat terheli a gazdasági válság, a bankokat miért nem?

Teljes eltörlését kérjük a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. Rendeletnek. Ezzel egyértelműen fel lehet számolni a csaló lakásmaffiás cégek bűnözését. Szüntessék meg és számolják fel annak lehetőségét, hogy bank cégre, vállalkozásra vagy magánszemélyre engedményezzen tartozást vagy ingatlant! Miért nem az adósra engedményezi ugyanazon nyomott áron?

Tiltsák meg, hogy külföldi tulajdonban lévő magáncégek árvereznek az adóhatóság honlapján. „Az utóbbi időben több ügyfél megkeresése alapján figyeltünk fel arra, hogy néhány magántulajdonban lévő követeléskezelő, végrehajtó társaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, pontosabban annak elektronikus árverési felületét használja fel arra, hogy magánszemélyeket fosszon meg a vagyonától”

Kapcsolódó cikk(hvg.hu):

Elsüllyedt a bajba került devizahitelesek mentőcsomagja

Az előzetesen a bajba került devizahitelesek helyzetének kompromisszumos rendezését ígérő megoldásról mára kiderült, hogy a forint magas kamatterhe miatt a „könnyítés” valójában nehezebb helyzetet teremthet, és magasabb törlesztőrészleteket eredményez. Nem csoda, ha kevesen kérik a tartozásuk negyedének elengedését és a maradék forintosítását.

A devizaadósok elenyésző száma kérvényezte eddig a tartozása egy részének elengedését és hitelük forintosítását – ez viszont a penzcentrum.hu korábbi elemzésének megállapításait látszik megerősíteni. Mint ismert, azok, akik tavaly szeptember vége óta folyamatosan legalább 78 ezer forinttal több mint 90 napos késedelemben estek, de a hitelfedezeti ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot, május 15-éig kérhették a tartozásuk 25 százalékának elengedését és a hitel forintra váltását.

A hitelező bankok visszajelzései szerint a legnagyobb érdeklődés a Budapest Banknál volt ezügyben, ott a jogosultak több, mint fele jelezte, hogy élne is a lehetőséggel. A CIB Banknál azonban csak mintegy ötszáz ügyfelet, az OTP Banknál és az Unicreditnél a jogosultak valamivel több, mint negyedét érdekelt ez a kérelmezés.

A pénzügyi blog arra a kérdésre, hogy e konstrukció valóban képes-e a hitelproblémás esetek megoldására, azt találták, hogy alapvetően nem, mert az a törlesztőrészlet, amit az adósok már nem voltak képesek törleszteni, jelen állás szerint könnyen alacsonyabb lehet, mint „az a teher, amit most a nyakukba vesznek a forintosítás után” – írta a penzcentrum.hu. Ráadásul az eltelt közel 1 év alatt a tartozás a kamatokkal és a késedelmi díjakkal is nőtt.

Azok, akik tavaly júliusban már nem tudták a törlesztőrészletüket fizetni, azok most a forinthitel kamatemelkedése miatt a forintosítás nélkül voltaképpen jobban járnának. A Pénzcentrum által korábban megkérdezett banki szakemberek a helyzetre úgy reagáltak, hogy a törlesztéssel bajba kerülők kis százalékának éri csak meg ezt a megoldást választania, így – hacsak radikális makrogazdasági változás be nem következik – önmagában ettől a helyzet megoldását is kár volna remélni. (Eddig a hvg.hu cikke)

Forrás: Fehér Kéményseprők

Nemzeti InternetFigyelő