A bolgár miniszterelnök visszautasította Emmanuel Macron meghívását a háborús koalícióba, és egyértelművé tette: a fegyverszállítások helyett a diplomáciának van itt az ideje
Bár a nemzeti szuverenitásért küzdő Orbán-kormány kénytelen volt átadni a helyét a brüsszeli akaratot kiszolgáló Tisza-kormánynak Magyarországon, az orbáni út, a béke és a nemzeti érdekek könyörtelen védelme nem veszett el Európában. Vannak még olyan bátor államfők és miniszterelnökök, akik készek nyíltan szembeszállni a globalista fegyvergyárosok és a brüsszeli háborús uszítók nyomásával. Rumen Radev bolgár miniszterelnök a napokban Párizsban mutatott követendő példát az egész kontinensnek.
Radev miniszterelnök a francia nemzeti ünnep alkalmából rendezett katonai parádé előtt, Párizsban nyilatkozott a bolgár újságíróknak, ahol kendőzetlen őszinteséggel beszélt arról, hogyan mondott nemet a nyugati elit legújabb háborús kezdeményezésére.
„Bulgáriának nincs helye a háborús koalícióban”
A bolgár kormányfő elárulta, hogy személyesen Emmanuel Macron francia elnöktől kapott meghívást a háborúpárti államokat tömörítő, úgynevezett „tettre készek koalíciójába” (Coalition of the Willing). Radev azonban gondolkodás nélkül visszautasította a felkérést, és világossá tette: Szófia nem vesz részt olyan formációban, amelynek egyetlen célja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások és pénzügyi segélyek végtelenített növelése.
„Személyesen kaptam meghívást Macron elnöktől, de meggyőződésem, hogy Bulgáriának nincs ott helye. Nem veszünk részt egy olyan koalícióban, amely a fegyverszállítások és a pénzügyi támogatások folytatását erőlteti Ukrajnának” – nyilatkozta határozottan Rumen Radev.
A bolgár miniszterelnök rámutatott arra a vastagbőrű igazságra, amit a nyugati fősodor igyekszik elhallgatni: a konfliktust nem lehet további katonai eszkalációval megoldani. A fegyverek küldése csak meghosszabbítja a vérontást és növeli egy globális katasztrófa kockázatát. Ehelyett azonnali tűzszünetre és egy erős, határozott diplomáciai kezdeményezésre van szükség.
Sikeres bolgár vétó Brüsszelben: a nemzeti érdek az első
Radev nemcsak a háborús koalíció elutasításával, hanem a Brüsszellel szembeni kemény fellépésével is bizonyította szuverenitását. Beszámolt arról, hogy az Európai Unió legújabb, 21. szankciós csomagjának tárgyalásakor Bulgária nyílt vétóval fenyegetőzött.
A brüsszeli bürokraták ugyanis olyan személyeket akartak szankciós listára tenni, akiknek a kitiltása közvetlenül veszélyeztette volna a szófiai metró biztonságos és zavartalan működését. A bolgár kormány azonban megüzente: vagy kiveszik ezeket az embereket a listáról, vagy Bulgária a teljes szankciós csomagot elgáncsolja. Brüsszel végül meghátrált, és engedett Szófiának.
„Most először Bulgária nyíltan deklarálta a nemzeti érdekét. Semmi szörnyű nincs abban, ha egy ország megvédi magát egy kollektív formátumban. Az Európai Unió akkor erős, ha a tagállamai is erősek” – hangsúlyozta Radev, aki egyúttal megkérdőjelezte az eddigi 20 brüsszeli szankciós csomag hatékonyságát is, rámutatva, hogy azok láthatóan nem érték el a céljukat, viszont az európai gazdaságokat romba döntik.
A békepárti tengely él és élni fog
Bulgária döntése, amellyel kimaradt a fegyverszállító koalícióból, óriási és bátor irányváltást jelent a korábbi, Brüsszel előtt hasaló bolgár kabinetek politikájához képest. Bár a liberális és globalista sajtó azonnal támadást indított Radev ellen, mondván, hogy ezzel „gyengíti Bulgária befolyását a NATO-ban”, a józan és békepárti többség üdvözli a miniszterelnök lépését.
Orbán Viktor békemissziója és szuverenista politikája tehát nem maradt követők nélkül. Rumen Radev példája is bizonyítja, hogy a nemzeti önrendelkezés és a béke hangja elfojthatatlan, és a békepárti vezetők továbbra is készek megvédeni Európa jövőjét a brüsszeli és washingtoni háborús tébollyal szemben.
