Magyaroknak is: szinte ingyenes felsőoktatás Ausztriában
Valósággal megrohamozták a jelentkezők az osztrák egyetemeket, a nagy többségnek ugyanis már nem kell tandíjat fizetnie. Az intézményvezetők nem örülnek a változásnak.
A nagy érdeklődést mutatja, hogy a grazi egyetemre például 53 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. A legnagyobb osztrák egyetemen, a bécsin hatezerrel többen iratkoztak be az októberben kezdődő téli szemeszterre, így összesen nyolcvanezer hallgató koptatja majd a patinás intézmény padjait.
A tavalyi tavaszi félév óta gyakorlatilag ingyen tanulhatnak az osztrák és EU-országbeli hallgatók az ország felsőoktatási intézményeiben, s az ősszel beiratkozóké lesz az első évfolyam, amelyik kezdettől tandíjmentességet élvez. A felmentést kérvényezni kell, de számos körülmény feljogosít rá – a Bécsi Egyetemen a hallgatók nyolcvan százalékának nem kell fizetnie. A tandíjmentesség egyik fontos feltétele, hogy legfeljebb két szemeszterrel lépheti túl a hallgató a minimális tanulmányi időt. Fennmaradt viszont az úgynevezett kvótaszabályozás, amely előírja, hogy a hallgatók 75 százalékának az osztrák diákok közül kell kikerülnie.
A diákokkal ellentétben a felsőoktatási intézmények vezetői nem örülnek a változásnak. Pénzügyi nehézségektől tartanak és úgy gondolják, a tandíjjal együtt megszűnt egy fontos tényező, amely helytállásra ösztönözte a diákokat. „Mindenféle ellenőrzés nélkül beiratkoznak majd olyanok, akik nem is akarnak igazán tanulni” – mondja a Loebeni Nehézipari Egyetem rektora, Wolfhard Wegscheider.
A rektorok aggodalmának egyik oka, hogy a tandíjjal együtt a legtöbb helyen megszűnt a létszámkorlátozás és több helyen a felvételi vizsga is. A hallgatók számát csak az orvosi egyetemeken, a pszichológia és a művészeti szakokon szorítják keretek közé. Az orvosegyetemeken ugyanakkor összesen 1500-ról 2400 főre nőtt a létszámkeret, a pszichológia szakokon 2015-ig 1600-ról 2300-ra fog emelkedni. A létszámbővítés mögül hiányzik a megfelelő állami támogatás, s ha nem tervezhető a hallgatók létszáma, nehéz lesz fenntartani a belföldi hallgatók arányát – vélik a rektorok.
A hallgatói „dömpinget” ellensúlyozhatja viszont az úgynevezett tanulmányi bevezető időszak, amelyről szintén az egyetemekről szóló törvény módosítása rendelkezik. 2011-re kell bevezetniük az egyetemeknek azt a rendszert, hogy aki nem teljesíti a legfeljebb két féléves képzési időszakot, az nem folytathatja tanulmányait. A hivatalos indoklás szerint a bevezető időszak rendeltetése, hogy ráébressze a hallgatót, ha nem neki való szakot választott. Sokan azonban attól tartanak, hogy az állam valójában eszközt adott az egyetemek kezébe a burkolt létszámkorlátozáshoz.
Mementó 2006 emlékmű
