„Polgármester, levágjuk a fejedet!” – utcai gyilkossággal indult a kampány Franciaországban

Négy hónappal a jövő március 15-ére kiírt francia helyi választások előtt az algériai hátterű marseille-i kábítószer-kereskedők átléptek egy határt:

a nyílt utcán gyilkolták meg csütörtökön, Marseille-ben a drogkereskedelem ellen küzdő politikai aktivista, Amine Kessaci egy újabb testvérét.

A beinduló kampány heteiben „a választott képviselők és a polgárok tehetetlenül nézik, ahogy a szervezett bűnözőkből álló bandák egyre nagyobb hatalmat szereznek maguknak a helyi politikában és civil társadalom életben” – írja a Le Figaro.

„Figyelmeztették” az aktivistát

Nem ez az első eset, hogy a bűnözők ilyen módon „üzennek” a kábítószer-kereskedelem ellen keresztes hadjáratot vívó Kessacinak, az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség aktivistájának, akit az EELV nevű zöld párt indításra esélyes jelöltjeként emlegettek.

Kessaci egyesületén, a Conscience-en keresztül számos médiaszereplést vállalt, és könyvet is írt a drogkereskedelemről. Ténykedését a maffia nem nézte tétlenül: 2020-ban gyilkolták meg Kessaci bátyját, Brahim Kesacit. Most pedig 20 esztendős öccsét ölték meg a szigorú rendőri védelem alatt álló aktivistának. A fiatalabb testvér nevét egyelőre nem árulták el a hatóságok.

„Meg akarják fertőzni a politikai rendszert! A kábítószer-kereskedelem árnya lebeg a önkormányzati választások felett” – írta a Le Figaro a gyilkosság kapcsán, utalva a drogmaffia egyre fenyegetőbb és egyre befolyására, különösen a délkelet-franciaországi térségben.

Céljuk: befolyásolni a helyi döntéseket

Az elmúlt hetekben a fenyegetés új dimenziókat öltött: már az egyébként igen óvatosan fogalmazó Nemzeti Kampány- és Politikai Finanszírozási Bizottság (CCNCFP) is megkongatta meg a vészharangot. (A független francia közigazgatási hatóság a fő célja a kampányköltségek és a francia politikai pártok finanszírozásának ellenőrzése).

„Olyan bűnözői hálózatokkal van dolgunk, amelyek nagy összegeket kezelnek, és jelentős korrupciós kapacitással rendelkeznek, különösen készpénzadományok vagy kriptovaluta-fizetések révén” – figyelmeztetett az ellenőrző bizottság elnöke, Christian Charpy a Le Monde-nak adott interjújában szeptember elején . Csak 2024-ben a kábítószerpiac a becslések szerint akár 3,5 milliárd eurós profitot is termelt Franciaországban. A drogdílerek célja egyszerű: befolyásolni a helyi döntéseket, amelyek károsíthatják az üzletüket.

„Egy polgármester könnyű célpont a kábítószer-kereskedelem számára: neki ugyanis a mindennapi problémákkal kell foglalkozni, és könnyen azonosíthatónak kell lenni” – magyarázta egy közösségi aktivista. „Amikor megválasztanak, nem a fenyegetést vállalod el. Mindannyiunknak van családja, és nem az a cél, hogy veszélybe sodorjuk őket ” – tette hozzá Pierrick Spizak, Villerupt kommunista polgármestere, akinek városa korábban egy rivális bandák közötti, kábítószer-kereskedő hely miatti bosszú színhelye volt.

Rillieux-la-Pape-ban tavaly márciusban Alexandre Vincendet, Horizons polgármestere került a maffia útjába. Halálos fenyegetést tartalmazó feliratokat fújtak festékszóróval a falakra:

„Polgármester, levágjuk a fejedet!”

Ismert: a fej levágása egyértelműen a dzsihadista hátterű fanatikusok „harcmodorának” jellemzője.

Bár az országos átlagot tekintve 2026 tavaszán tízből hat hivatalban levő polgármester újra indul hivataláért, 2020 óta a megválasztott tisztségviselők elleni erőszak meredeken megnőtt – jelzi a francebleu.fr rádió. A polgármesterek 65 százaléka számolt be arról, hogy durva szavak célpontjává váltak.

Korrumpálódik a politikai rendszer

Nem mindenki annyira elszánt, mint a drog elleni küzdelmet felvállaló Kessaci.

Canteleu-ben az egyik alpolgármestert 2024 júliusában elítélték, miután furgonját kölcsönadta egy kábítószer-kereskedő klánnak kokainkereskedelem céljából.  Ez a befolyásos család, amely mélyen beágyazódott a Rouen külvárosába, egyik tagja volt annak, amelynek a megválasztott tisztviselő elismerte a „közvetlen kapcsolatot” – miközben azt állította, hogy semmit sem tudott tiltott tevékenységeikről. A bűnrészességként vádolt polgármestert később felmentették.

„Ezeknek a hálózatoknak a célja az egész politikai rendszer korrumpálása. Általánosságban elmondható, hogy egyre inkább elmosódnak a határvonalak, mind az egészséges, mind az egészségtelen irányban” – jegyzi meg Bruno Bartocetti, az Un1té rendőrszakszervezet déli régiójának országos titkára.

A maffia, amely elnézést kért a tevékenységével járó zajokért

A politikai befolyásszerzés okán nem elhanyagolható tényező, milyen bűnszervezet szerez ekkora befolyást Marseille régiójában, sőt az ország egy jelentős részében. A „DZ Mafia” nevű bűnszervezet nevében a DZ Algéria kétbetűs alfa kódjára utal. Mi több, a szervezet logója a félholdat is tartalmazó, zöld-fehér algériai zászlót idézi.

Az algériai hátterű kábítószer-kereskedő gengszterbanda nem véletlenül ebben a régióban aktív: dél-Franciaországnak ebben a régiójában százezer számra élnek a főleg észak-afrikai eredetű legális és illegális migránsok. Ezek a dél-franciaországi bűnszervezetek – ha éppen nem géppisztollyal irtják egymást – többél kevésbé jó kijönnek egymással: a „DZ Mafia” egy korzikai, szintén kábítószer-csempészettel foglalkozó és egy másik, a Le Figaro szerint „titokzatos” gengszterbandával osztoznak, akik A Cigánycsaládok („Les Gitanies”) néven ténykednek. Ez a maffia nemrég leveleket küldött számos marseilles-i lakosnak, melyben elnézést kértek a tevékenységük által okozott zajokért. 

Marseille-től nem messze,  húsz kilométerrel arrébb, Orange-ban pedig a helyi kábítószer-kereskedő hálózat megpróbált ugyanekkor ingyenes iskolai felszereléseket osztani hátrányos helyzetű gyermekek számára, mielőtt a prefektúra az utolsó pillanatban betiltotta ezt a jótékonysági kezdeményezést.

No-go zónák: belépés csak engedéllyel

„Marseille-ben köztudott: bizonyos városrészekbe (valakiktől) szabad kezet és zöld utat kell kapni” a belépéshez – szivárogtatta ki a Le Figarónak egy helyi politikai forrás, aki

tanúja volt a választott helyi képviselők és a kábítószer-kereskedők közötti, hallgatólagos megállapodásoknak.

Ezek a kapcsolatok annyira kétértelműek és titkosak, hogy a hatóságok nem veszik őket észre. Vagy nem akarják észrevenni…

„Csak a béke fenntartása számít. Amíg a rendőrség nem teszi be a lábát ezekbe a lakónegyedekbe, ott nem lesznek égő kukák” – foglalja össze Frédéric Péchenard, az országos rendőrség korábbi vezetője és az Île-de-France régió biztonságért felelős alelnöke. A hivatalnok tehát elismeri, hogy már a rendfenntartási feladatokat is átadták a helyei bűnszervezeteknek.

„Néhány megválasztott tisztviselő azt mondta nekem: »Feláldozunk egy környéket a többi megőrzéséért.« Bizonyos területeken tehát toleráljuk a bűnözői tevékenységet, hogy ne kelljen mindenhol foglalkoznunk vele”

– teszi hozzá egy, a lapnak névtelenül nyilatkozó parlamenti képviselő.

Már tényezők a helyi döntésekben

Az algériai hátterű kábítószer-kereskedő gengszterbandák (és más bűnözői csoportok) befolyása – mint azt a lap több cikkében is, részletesen kifejti – már messze túlterjed az egyes városrészekben kialakított no go-zónákon.

Azt is megszabják, hogy egy politikai párt kit jelölhet az általuk ellenőrzött városokban. Egy példa: 2025. október 14-én kellett volna a marseille-i zöldek aktivistáinak megválasztaniuk vezető jelöltjüket a márciusra kiírt helyhatósági választásokra.

Egyértelmű volt, hogy sokan a párt felemelkedőben lévő csillagának számító Amine Kessacira fognak voksolni. Csakhogy röviddel a választási esemény előtt Kessaci bizalmasan bevallotta a párt tisztviselőinek: nem indulhat el képviselőként, mert rendőri védelem alatt áll, és el kell hagynia Marseille-t” – számolt be a Le Figarónak Guy Benarroche, az EELV Bouches-du-Rhône-i szenátora . „Megfenyegették”– fogalmazott a zöld politikus. Marseille-ből tehát nem a gengsztereknek, hanem Kessacinak kellett távoznia.

A Le Figaro arra is kitér, hogy Észak-Franciaországban egy munkásnegyed felújítása nemcsak a helyi lakosok, hanem a lakóházak közötti üzleteket üzemeltető drogdílerek részéről is ellenállásba ütközött. (a kis élelmiszerboltokat a franciaajkú területeken többnyire észak-afrikai tulajdonosok üzemeltetik – a szerk.)

„Ott voltak, és beleszólásuk volt a városfejlesztésbe. Természetesen, csak mint helyi bolttulajdonosok…” – meséli egy helyi választott tisztviselő.

Udvardy Zoltán – hirado.hu

Kiemelt kép: illusztráció / a migránsok tombolása ellen védekező üzletek Franciaországban / fotó: MTI/EPA/Orianne Ciantar