Amerika diktálni próbálja a békefeltételeket?
Az Egyesült Államok diktálni szeretné a békefeltételeket az ukrajnai konfliktus rendezésére, minimálisra csökkentve az Oroszországnak nyújtandó engedményeket – jelentette a Magyar Békekör tudósítója az amerikai vezetők nyilatkozatai alapján.
Két nappal Trump és Putyin telefonbeszélgetése után James David Vance amerikai alelnök a Wall Street Journalban azt üzente Moszkvának, hogy ha nem szavatolja Ukrajna függetlenségét egy béke megállapodásban, akkor az Egyesült Államok újabb szankciókkal fogja sújtani Oroszországot, és csapatokat is küldhet Ukrajnába. Vance mindezt arra az esetre helyezte kilátásba, ha Oroszország nem akarna őszintén tárgyalni.
Maga Trump úgy vélekedett újságíróknak, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert meg akarta akadályozni, hogy Ukrajna a NATO tagjává váljon.
Megfigyelők megjegyezték:
ez ugyan kiemelten fontos kérdés a 2021. decemberében Washington és Brüsszel elé terjesztett, és a Nyugat által visszautasított orosz biztonsági követelések között, mégsem az egyetlen. (A követelések teljes listája megtalálható itt.)
Mivel Trump és Putyin egyetértett a közös munka megindításában, és készségüket fejezték ki a személyes találkozójukra, most a diplomatákra hárul a feladat, hogy tisztázzák, ki, milyen tartalommal kívánja megtölteni az Ukrajnával kapcsolatos béke megállapodást.
Kijevet és Brüsszelt felháborította, hogy az amerikai elnök kettejük feje fölött tárgyalt Putyinnal. Még csak nem is jelezte, mire készül, nemhogy konzultált volna velük. Zelenszkij ukrán elnök a „megcsalt hitves”, az Európai Unió pedig a „hisztis vénlány” jelenetét adja elő – tréfálkoznak az újságírók Brüsszelben.
Biden amerikai elnök távozásával Nyugat-Európa magára maradt hűség esküjével, hogy „támogatjuk Kijevet, amíg csak kell”. Pillanatnyilag úgy fest, hogy ha Washington felfüggeszti Kijev támogatását, ami ugyan nem biztos, az EU folytatja fegyver szállításait és anyagi támogatását egy olyan országnak, amellyel a NATO vezető hatalma békés rendezést akar tető alá hozni. Felmerül a kérdés: most akkor mit akar a NATO, háborút vagy békét?
Brüsszel és Kijev kimondatlanul is árulásnak tartja Trump oroszoknak tett engedményeit, nevezetesen azt, hogy az amerikai elnök lemondott Ukrajna bevonásáról a NATO-ba. S hogy egyáltalán szóba állt azzal a Putyinnal, aki ellen a Nyugat elfogatási parancsot adott ki a hágai büntetőbíróság révén. Horribile dictu, Trump még személyes találkozót is tervez Putyinnal!
„Nem fogadunk el kétoldalú megbeszélést Ukrajna nélkül”
– jelentette ki dacosan Zelenszkij.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pedig „piszkos ügynek” tartaná, ha gyors béke megállapodás születne Ukrajnáról. A Kreml szóvivője azt javasolta Brüsszelnek, hogy forduljon Trumphoz, ha részt akar venni a béketárgyaláson.
Trump ugyan biztosította Kijevet arról, hogy a béketárgyalásból nem rekesztik ki, de az Európai Uniónak minden jel szerint másodlagos szerep jutna az ukrajnai rendezésben, ha egyáltalán helyet kapna a tárgyalóasztalnál.
Ha az EU részt kíván venni a béketárgyaláson, ki kell igazítania politikáját
– mondta Orbán Viktor, magyar miniszterelnök, nyilvánvaló célzással arra, hogy egy béketárgyaláson nincs helye olyanoknak, akik háborúzni akarnak.
Amerikai körök kétütemű béketárgyalásra számítanak. Először Oroszország és az USA tárgyal egymással, várhatóan legfelső szinten, s csak az után vonják majd be a megbeszélésbe Ukrajnát.
New York, Brüsszel, Kijev, Moszkva, február 14. péntek (MB)
Kiemelt képen: Vlagyimir Putyin és Donald Trump / Fotó: Russia Today
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
