Az oroszok mégiscsak újraélesztenék az Osztrák–Magyar Monarchiát

Az a városi legenda járja, hogy Oroszországban felhívták az iskolások figyelmét, hogy ne siessék el a földrajzi atlasz megvásárlását, mert Közép-Európában a határok változni fognak. Az állítólagos közlemény bizonyára sokakban meghallgatásra találhatott, mert az orosz politikai közbeszédben már korábban is felbukkant térségünk „átrendeződésének” lehetősége.

A Rosszija–1 állami tévécsatorna egyik beszélgetős műsorában vetődött fel az ötlet: Oroszország hozzon létre egy új birodalmat Európában. Az egyik meghívott vendég szerint: „Itt van Ausztria, látszólag semleges, ott van Szlovákia, amely azt mondta, kényelmetlenül érzi magát a háborúzó Ukrajna közelében, és igyekszik kimaradni a konfliktusból. Így van ezzel Magyarország is, illetve ott van még a volt Jugoszlávia.”

Az ötletelők szerint ez a régió Lengyelországtól, a Balkánon keresztül a Földközi-tengerig húzódna, amelyet Oroszország nem támadna meg. Nem vitás, hogy az egykori Osztrák–Magyar Monarchia a kelet-közép-európai térség meghatározó állama volt, kiegyensúlyozó szerepet játszott a kontinens e régiója és annak nyugati fele között.

Mielőtt még bárki is azt gondolná, hogy Moszkvában visszafelé forgatnák a történelem kerekét, le kell szögeznünk, hogy valójában nem a Habsburgok ismételt trónra ültetéséről van szó. Annál is inkább, mert a fent idézett tévés beszélgetés eredeti változatában az is szerepelt, hogy a résztvevők egyetértettek abban: mindezt a Habsburgok nélkül kell megvalósítani. Ez a lényeges passzus azonban nem került fel a világhálóra, mert a beszélgetés tartalma elkezdett önálló életet „élni”. A kérdés az, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia ügyét miért kapta fel a világsajtó?

A Rosszija–1 tv-csatorna műsora mellett elment volna nemzetközi média, de volt valaki, aki a saját érdekeinek megfelelően „hírt gyártott” a műsorból, majd ezt a változatot átadta az amerikai Newsweek magazinnak. Az illető neve Anton Gerasenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója, majd 2021-től a Vállalkozásvédelmi Hivatal koordinátori posztját is betölti.

Ez a titokzatos nevű szervezet az Ukrajna területén működő illegális piaci folyamatokat kívánja felszámolni, ideértve a csempészetet, a korrupciót és minden egyebet, mely az adóbevételek csökkenését okozza.

Ukrajna oly módon keveredett bele az ügybe, hogy elkezdte „fúrni”, a még teljesen ki sem munkált orosz elképzelést az Osztrák–Magyar Monarchia feltámasztásáról. Ez ugyanis adott esetben komoly konkurenciát jelentene Ukrajnának, amely a sorozatos katonai vereségek ellenére jelentős geopolitikai ambíciókat dédelget. Ennek viszont pont egy „újragondolt” Monarchia állná útját. Gerasenko ezért Amerikát és Nyugat-Európát akarta „fellármázni” a terv megvalósítása ellen. „Az orosz propagandisták egy orosz kontingens által védett osztrák–magyar terület újraalkotásáról tárgyalnak” – írta Gerasenko.

A terv megvalósításának útjában komoly akadálynak számít, hogy Közép-Európában az első világháború után mély gyökereket vert a nemzetállami koncepció, amelyet minden bizonnyal aligha tudna meghaladni egy középhatalom létrehozásának terve.

Bármilyen furcsán hangzik is, de az orosz elképzelés 300 éves, vagyis Nagy Péter cár óta létezik. A mindenkori orosz uralkodó, illetve a szovjet vezetés, majd pedig a modern Oroszország ezt akarta megvalósítani.

A cél: Nyugat és a Kelet között olyan államok legyenek, amelyek nem ellenségesek Oroszországgal szemben. Vagyis egy Oroszország elleni támadás esetén ezek az államok ne támogassák az inváziót. Ez a terv tulajdonképpen a második világháború után meg is valósult, a szovjet típusú szatellit államok révén.

Egész Európa politikai trendváltozáson megy keresztül, így a kontinens középső része is. Magyarországon, Szlovákiában és Szerbiában jobboldali, patrióta kormány van hatalmon. Ausztriában az ugyancsak jobboldali Osztrák Szabadságpárt nyerte meg a választásokat, és ez még akkor is sikernek számít, ha a hagyományos pártok most azon „gépészkednek”, hogy a nyertest miként zárják ki a leendő koalíciós kormányból. Csehországban jövőre parlamenti választások lesznek, az Andrej Babiš vezette jobboldali ANO nemrégiben már megnyerte a szenátusi választást.

Tehát, a közeljövőben Közép-Európában, az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén kialakulhat egy jobboldali tömb – ahogy ez a fenti tévébeszélgetésben is elhangzott –, amely országainak több politikai közös nevezője is van. Az itteni jobboldali politikai pártok nem tekinti Oroszországot ellenségnek, ellenzik az ukrajnai háborút, patrióta politikát „visznek”, védik a nemzeti szuverenitást, ellenállnak a tömeges illegális migrációnak és nem utolsósorban szembemennek az Európai Unió központosító és globalista törekvéseivel.

Nehéz megjósolni a jövőt, de a trend világos: Közép-Európa új irányt vesz, politikája „leszakad” Brüsszelről, és megpróbálja – ahogy ezt az Osztrák–Magyar Monarchia is tette – stabilizálni a térséget.

Magyar Hírlap