Szerbia: a BRICS valódi alternatívája az EU-nak
Szerbia megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a BRICS-hez csatlakozzon az EU helyett, amely egyre keményebb követeléseket támasztott, és cserébe nem kínált előrelépést a tagság felé – mondta Aleksandar Vulin miniszterelnök-helyettes.
Az ország 2009-ben nyújtotta be EU-csatlakozási kérelmét, és 2012 óta tagjelölt. A közbeeső években Brüsszel azt a követelését, hogy Belgrád normalizálja a Koszovóval fenntartott kapcsolatokat, de facto ismerje el a szakadár tartomány függetlenségét, és Szerbia csatlakozzon az Unió szankciós tömbjéhez, valamint távolodjon el Moszkvától.
„Miért nem mondják azt nekünk, hogy egyszerűen nem kellettek?” – mondta Vulin a Berliner Zeitungnak adott vasárnap megjelent interjújában. „Miért állítasz olyan feltételeket elénk, amelyeket nem tudunk teljesíteni? Partnernek tekintjük az EU-t, de nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy az EU partnerként tekint ránk.”
Vulin a német lapnak azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem kényszerítette Szerbiát arra, hogy válasszon Brüsszel és Moszkva között, és nem fenyegetőzött a kapcsolatok megszakításával, ha Belgrád megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
„Ugyanakkor az EU tárgyalói azt mondják nekünk: ha nem szakítjátok meg a kapcsolatokat Oroszországgal, nem csatlakoztok az EU-hoz” –tette hozzá. „Szóval partnerek vagyunk vagy sem? Vagy nincs jogunk a saját érdekeinkhez?”
Szerbia még ebben a hónapban részt vesz a BRICS-csúcstalálkozón az oroszországi Kazany városában, azzal a céllal, hogy csatlakozzon a növekvő gazdasági csoporthoz.
„Felelőtlenség lenne, ha nem vizsgálnánk meg az összes lehetőséget, beleértve a BRICS-tagságot is” – mondta Vulin. „Ha a BRICS vonzó más országok, például az Emirátusok, Szaúd-Arábia vagy Törökország számára, miért lenne ez másként Szerbia esetében? Kétségtelen, hogy a BRICS-országok az EU valódi alternatívájává váltak.”
A kifejezés 2001-es bevezetése óta a BRICS egy mozaikszóból informális szövetséggé nőtte ki magát, amely a globális GDP-ből való részesedését tekintve megelőzte az Egyesült Államok vezette G7-blokkot, saját fejlesztési bankja van, és a kezdeti négy taggal elindult (Brazília, Oroszország, India és Kína), végül 2011-ben már öt tagországot tartalmazó szervezetként (plusz Dél-Afrika), kapta a BRICS nevet. Ebben az évben további négy ország – Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek – hivatalosan is tagja lett a csoportnak, Szaúd-Arábia pedig jelenleg véglegesíti a csatlakozást.
Szeptemberben Jurij Usakov orosz elnöki asszisztens megerősítette, hogy Törökország hivatalosan is jelentkezett a BRICS-hez való csatlakozásra, ezzel az első NATO-állam, amely ezt megtette.
Azerbajdzsán, Algéria, Vietnam, Indonézia, Pakisztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Venezuela, Kazahsztán, Palesztina, Kongói Demokratikus Köztársaság, Gabon, Banglades, Bahrein, Kuvait, Szenegál és Bolívia azon országok között, amelyek kifejezték csatlakozni kívánnak a BRICS-országokhoz, ez jól jelzi, hogy egy új gazdasági- és politikai ellenpólus alakult ki a Washington vezette eddigi monopolitás mellé.
Kiemelt kép: Kurir.rs/Szerbia Védelmi Minisztériuma
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Vulin fején találta a szöget ezzel a két kérdéssel. „Szóval partnerek vagyunk vagy sem? Vagy nincs jogunk a saját érdekeinkhez?”
Ezt a magyar kormány is felismerhetné, hiszen folyamatosan rá akarnak venni valami olyanra, amit mi nem akarunk! S ebben – hangsúlyozom, hogy ebben – nagyon is egyetértünk a jelenlegi miniszterelnökünkkel. Csak azt nem értjük, hogy miért nem világít rá arra, hogy nem tisztességes népszavazáson döntöttünk egykor az EU tagságról, mert levitték a kvótát 25%-ra, majd a népszavazás után ismét feltornázták 50+1 főre. Így aki azt állítja politikusként, hogy a magyarság többsége fel akarta adni a nemzeti függetlenséget és a NATO kapcsán a semlegességet, az egyszerűen hazudik. Nekünk nyugat soha nem adott semmi jót, vagy tekintsük jónak Trianont, vagy Jaltát, ahol oda dobtak minket a bolsevik Sztálinnak? NEEM, NEEM SOHA!