"Militáns jellegű" ételosztás a Blahán…

A napokban utam a Blaha Lujza téri aluljárón át vezetett. Mióta Tarlósék kiűzték a kemény fagyba az ott „lakókat” , csak mutatóba maradt belőlük egy-kettő a lépcsőn ücsörögve. Ők azt az (egyébként ki tudja ki által szponzorált, egész jó minőségű) Fedél Nélkül  c. újságot terjeszthetik változatlanul a régi „helyükön”, amelyről egyikük úgy szokott nyilatkozni, hogy „jó meleg lakásban laknak azok akik ezt kiadják…” (Valami alapja van ennek, de erről majd máskor.)

Meg-meg szoktam állni beszélgetni az öreggel, aki lassan egy kisregényhez elegendő sztorival szolgált már…  Néha amikor akad felesleges(?)  apróbb forint, annak fejében kapom az újságot tőle, és a mindkettőnknek talán jól eső kézfogás, pár szavas csevegés is egyre inkább erősíti ismeretségünket.

„Nézze már, most meg valami gárdisták osztanak ott fönn ételt….”   fogadott pénteken délután amikor épp a buszhoz igyekeztem.
„Mi vaaaan?” hökkentem meg. A Krisnások ruhát váltottak volna? – tépelődtem amikor csak erőltette emberünk, hogy „azok bizony valami gárdisták, mert katonaruhában vannak..”
A kíváncsiság erősebb volt a hazamenetel szándékánál, gondoltam megnézem már, miről beszél….

Igaza volt, mint kiderült.  A naponta már megszokott látvány, a délutáni mikrobusz és a ki tudja honnan előkeveredett „Koppány nemzeti termék” névre aktualizált mozgó bolt között egy piros személykocsi… Hátulja kinyitva, ott a gőzölgő kondérok mögött a számkivetettek elég rendes létszámú sora, az ételt és a forró teát pedig „igazi” gárdisták osztják….
Találtam is rögtön ismerős arcot közöttük, köszöntés után aztán kiderült:  ők bizony a Nemzeti Gárda tagjai…  És mint hallom, most éppen „militáns jelleggel”  a rászorulóknak hoztak ételt…  Onnan ez a visszatérő minősítés, mert azt is elmeséli beszélgető-társam, hogy nemrég vidéken (Dunaújvárosban?) jártak, és az ünnepi, kegyeleti gyertyák gyújtása miatt a helyi hatalom eljárást indít ellenük…  Indok: a militáns jellegű megmozdulás…
Egyszerű „sima” és veszélytelem gyertyák, mécsesek gyújtogatása miatt… (megérteném a hatalmi felhördülést, ha a lángot más, arra érdemesebb objaktumok stb. irányába akarták volna, de ne feszítsük a húrt most feleslegesen..)

A sorban állók jóízűen falatozzák az illatáról ítélve nem akármilyen gulyást. A forró tea áldás-számba megy a cudar időben… Pár percnyi öröm, arcukról kicsit eltűnnek a gyötrődés ráncai…
Ha rövid is ez az idő, ezt már nem veheti el tőlük senki.  Kis időre emberségből, embernek méltó sorsot kaptak, kapnak…
„Militáns jelleggel”….
Urak (?)  ott arra Fönt a bársony-székekben! Nem kéne ebből valamit tanulni kicsit?  Nagy dumák, szólamok helyett  tenni is valamit néha?

*.*
És nem csak azoknak címezném a további gondolataimat.  Az álszent politikát hirdető, változatlanul csak színes lufikat  eregető város-vezetésnek, akik a „rendbetétel” okán embereket küldenek a fagyhalálba, ahelyett, hogy legalább – ha mást nem – csak létezni hagynák azokat…
Aztán amint kiderül szép lassan (ahogy a cukormáz leolvad) a New York-ból (is)  diszponált, „hajléktalan-érdekvédelmi”  tömörülés is valójában  egy LMP-nek látszó akármi…  A szerencsétlenek sorsát meglovagolva lényegében csak az épp uralmon lévő párt kritizálása, költségvetési és egyéb kifogások – karitatív jelmezbe csomagolt publikációi a valóságban.  Az elbukott választások után a semmiből felbukkanó csoport már éppen nemrégen tarhálásba is kezdett..  „Felszereléseink fejlesztésére”  indokkal.  No persze. A decemberben megtartott tiltakozáson amit ők szerveztek, lehetett is látni vadonatúj Bundeswehr-hálózsákokat éppen akkor kicsomagolva.  Amibe azután ők, a demonstrációt szervezők bújtak bele a hideg elől menekülve.
És valahogy nem  is nagyon akarózva nyilatkozgatni a  nem promóciós jellegű (nemzeti?) sajtó képviselőinek. Sőt, még köszönést sem fogadtak ezek a  „raszta hajú”  fiatalabb  kiadású „Tamás Gáspár – klónok”...

De ha már morfondír, itt van ez a gárda-kérdés is.  Van ugyan  a hírek szerint Új Magyar – , aztán Nemzeti –  , aztán Őrző-,  meg aztán „szentkoronás”  Gárda  csak így hirtelenjében leltározva…   Most nem mennék bele, milyen indíttatással, akarattal, hittel, és szándékkal állt össze annak idején az az „első ötvenhat” a Várban.. A végkifejlet a lényeges inkább.  Hatalmak játékai, erőlködése, praktikái folytán most lett lassan annyi  abból az Egy-ből, hogy Caius Cassius  szarrá röhögné magát (már bocsánat)  milyen könnyen is lehet a szétosztott felett uralkodni…  Ha már onnan ered az a régi mondás, a történelmi Rómából.

Nem kell hozzá nagy fantázia: mennyivel nagyobb lenne a gondjuk a „rettegőknek” ma is, ha az az Egy létezne…
A maga „militáns jellegével”.

Amivel éppen most és itt a Blahán, embereknek tettek jót, emberek sorsán igyekeztek ha csak percekre is:segíteni….

Oskar, Napifotó

[slideshow]

Nemzeti InternetFigyelő

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!