Vass István: A VAK RENDŐRFŐNÖK
Csak matat, tapogatózik, mint tót a pinán. Összekuporodik, mint egy jókora sün az iccakában, s ugrik egy nagyot. Aztán nagyot koppan, és elhallgat. Árnyékra vetődött. Mert vaksi szemei előtt valami nagy, félelmetes, fekete árnyék suhan tova, rémületet keltve sivár szügyében. Kapaszkodna belé, kapkod utána, de el sosem éri. Nem bizony. Mert az árnyék a fényben álló fekete nadrágos, bakancsos, fekete mellényes, fehér inges mosolygó gárdistáról vetődik homályos szemei elé,amelyek a vörös-ezüst árpádsávos lobogók lobogásától veszítették el tisztánlátásukat.
Már olvasni sem tud a mi rendőrfőnökünk. Képtelen arra, hogy áttanulmányozza az 1989.évi II. törvényt, amely az egyesülés állampolgári jogát szabályozza.
Pedig, ha megnézné e törvény 3. §. (1) bekezdését, valamint az 5. §. rendelkezését, akkor tudhatná, hogy az a sok-sok fekete-fehérbe öltözött gárdista nem társadalmi szervezet.
Ők most élve állampolgári jogukkal, amit épp a szóbanforgó törvény biztosít, most 11-én, egy mozgalmat alakítottak, amelynek semmi kötődése nincs sem volt, sem létező társadalmi szervezethez, hanem csak úgy van.
Szabadon, saját akaratból, csakazértis, mint egy nagy, erősödő, – a vak rendőrfőnök és társai számára talán félelemkeltő, – népi mozgalom.
Az emberek sokasága viszont nagyon örül ennek a mozgalomnak, amely magát Magyar Gárdának nevezi. A magyar Nemzet szereti a Gárdát. Szüksége van rá. Szinte midannyian gárdisták vagyunk.
Ezért a Gárda legyőzhetetelen.
Ám ez a vak rendőr nem nyugszik. Most nyomozást rendelt el, mert szerinte nem az ő dolga, hogy értse a törvényt, hanem az ügyészség, a bíróság majd megítéli.
Aha. De hát mit is fognak megítélni e jogalkalmazó szervek?
Így, ha a vakember ilyetén könnyelműséggel kezeli a dolgot, kénytelenek lesznek megítélni, hogy ez a vak rendőr, már megint hülyeséget csinált.
És miért? Hát, azért, mert egy kis drazsé, rendészeti miniszternek álcázva, állandóan pattog előtte, mint kecskeszar a deszkán.
Őrjítő……hát, igen
Vass István