Változnak az idők: Tolvajt kiabál a tolvaj

Mottó: „Nekem pedig szívem joga, hogy Gyurcsánynak egy szavát se higyjem el. Múlt szerdán az elnökségi ülésen egész másban egyeztünk meg vele, mint amit azóta csinál. Így aztán nekem tök mindegy, hogy mit füstölög. A pártot, a frakciót kb. százszor verte át, szóval egy kezelhetetlen, követhetetlen ember tirádáival nem kívánok foglalkozni. „ Szanyi Tibor

Az már elég gázos, ha Szanyi sem hisz neki! Tegnap kaptam egy videót, ami úgy kezdődött, hogy Bauer Tamás – volt SZDSZ képviselő és ávós ivadék –, felszólalt a jogállamért! (sic) Ha nem lenne ilyen szomorú a gyarmatosított hazánk helyzete, akkor nevethetnénk is ezen: A „körmös Bauer” gyereke arról „hadovázik” az utcán, hogy ma Magyarországon felfüggesztették az alkotmányt! (Hogyan lehet valamit felfüggeszteni, amikor még a létezéséről sem vesz tudomást a teljes politikai osztály? Annak pedig csak örülhetnénk, ha valóban felfüggesztenék az ál-alkotmányt! Bár erre – nagyon félek –, nem kerül sor!)

Hirdetés

Az ávós banda – a számtalan tisztességes magyar megkínzása és meggyilkolása közben -, még kékcédulás választási csalásokat is produkált anno 1947-ben, majd 1949-ben bevezették a sztálini parancsra készült hatalmi szabályzatot, amit pofátlanul még alkotmánynak is neveztek. Ezek után 1989-ben éppen Bauer Tamás és elvtársai segítségével fordították a bennünket kifosztó (SZU) Unió irányából a még jobban kifosztó (EU) Unió irányába az akkori ál-jogrendet, illetve a mai ál-alkotmányosságot!

Azután feltűnt a videón Gyurcsány, s a szokásos „tudományos hadova” stílben nyomni kezdte:”Nagy Imre ha élne, megvetné Orbán Viktort!” Ezen állítást nem tudom se értékelni, se leellenőrizni, mert a „ha” értékelhetetlen, s nem alkalmas korrekt álláspont alátámasztására. Szerintem viszont jó, vastag bőr van az arcán, ami felveszi a versenyt az elefánt bőrével is. Hiszen ha kommunista is volt Nagy Imre, de ennek a ripacsnak még a nevét sem lenne szabad a szájára vennie!

Az emberbőrbe bújt gátlástalanság szobrát, minden bizonnyal El Quro táncos-komikusról lehetne megmintázni, ha az ember nem szégyellné, hogy akadtak olyan honfitársaink is, akik őrá szavaztak a 2006-os választásokon. Persze akadnak ma is olyanok, akik a Furcsán Nyerenc – (aki sajnos még mindig nem fegyenc!) – felhívására, kitódulnak oda Nagy Imre szobra mellé és utcára viszik a politikát! (pedig amíg hatalmon volt, hogy prüszkölt ez ellen!) Az ál-szocik és milliárdos vezéreik megbecstelenítették azt a teret, amelyet az 1919-es terror vértanúiról neveztek el. Oda pofátlankodtak a szemkilövőket bujtogató, sőt kitüntető bűnbanda irányítói, ahol a Kossuth tériek kitartó csapata tüntetett, éppen az élősködő „nyerencek” aljassága, a globalisták, valamint a bolsevikok érdekházassága ellen, majd másfélezer napon át. A nagyeszű lódító persze nem hitte, hogy ilyen kitartó magyarok is léteznek, hisz azt jósolta: „majd megunják és hazamennek!” Azután ő ment haza, mert már a gazdája – a nemzetközi pénzkartell – is, ráunt a folyamatos hazudozásaira. Most pedig tüntet! (vicces!)

A nehezen kicsábított tömeg – kb. 1000 fő –, agymosottak, zombiként vegetáló és magukat szocialistának tartó érzelmi roncsok, nem értettek meg semmit a múltból. Sőt, zavaros emlékeikben a szabadságharcunk 50.-ik évfordulója is, valami bolsevik hőstettként él. Az oda sereglők számára ugyanis semmi sem valódi, sem a kádári korszak emlékei, amit már régen meghamisítottak nekik, sem a vérengző pufajkások felvonulásai, amit mostanában a Magyar Gárda ellen felélesztett vak gyűlöletükkel próbálnak átmosni. A milliárdos vezér hívására odaérkezők, vagy maguk is a hazugságállam nyertesei, vagy a skizofrénia által a virtualitásba zakkant szegények, akik valóban elhiszik azt a sok kábító szöveget, amit El Quro szugerál beléjük. (sajna már évek óta) A nihilista deviancia lovagja pedig odaáll Nagy Imre mellé, s még hivatkozik is rá: ”Nagy Imre ha élne, megvetné Orbán Viktort! Mert nem a demokratát, hanem a despotát és nacionalistát látná benne!” Nem tisztem Viktort védeni, hiszen ő még képes rá. De Nagy Imrét az elvtársai által, arccal lefelé és dróttal összekötözött kézzel eltemetett bolsevikot, éppen a halottak napi megbékélés okán: kötelességem megvédeni! Hiszen ő volt az, aki kommunista mivolta ellenére szembeszállt Rákosival, majd Moszkvával is. Megtenné ezt valaha is ez a ripacs? Szembe merne szállni a global-kapitalista pénzhatalom érdekével? Nagy Imre viszont nem csak szép szavakat mondott, hanem elkezdte felszámolni a Rákosi korszak büntetőtáborait, s lassan kiengedte a börtönökből a különböző koncepciós perek elítéltjeit is. Nagy Imre szavai mögött nem egy milliárdos senki, hanem egy – még a tévedéseiben is – magyar lélek állt, aki a következőket írta: „A magyar nép nem soviniszta, de nem is kozmopolita, nem is akar, nem is fog azzá válni. A néptől idegen, ostoba politika, amely nem más, mint a nemzeti nihilizmus, amely a hazaszeretet és nemzeti érzés erényeit elutasítja, magatartásával éppen a sovinizmus veszélyeit szítja fel.” Vajon tudja-e Gy F, hogy mennyi emberben indította el az ő ostoba politizálása a nemzeti érzést? Vajon tudja-e azt, hogy a Fidesz 2/3-a éppen az ő ál-nemzeti lódításának, mocskos szövegeinek és hazug nihilizmusának a logikus és közvetlen következménye? Szerintem egy súlyos beteggel van dolgunk, aki mindezt – de főleg a saját hazaárulásának óriási felelősségét – képtelen belátni!

Ahogy szónokolt, s csalónak nevezte OV-t, saját eltorzult személyiségét is megpróbálta erősíteni: „Megcsalja Magyarország alkotmányosságát, s mindent, amire fölesküdött! Megcsalja az elmúlt húsz év és az azt megelőző évszázadok összes tisztességes eszményét!” Vajon tudatában van-e annak, hogy amire ők fölesküdtek, az már a létében is egy csalás? Vajon tudja-e, hogy az elmúlt húsz év közvagyon kifosztó, adósságcsapdába szorító időszaka annak a jogrendnek a folytatása, amit az erővel nyakunkba ültetet ál-alkotmány képviselt 1989-ig! Esetleg az is eszébe juthatott a fenti mondatokkal való pózolás közben, hogy éppen az 1949-től elmúlt 51 esztendő csalta meg a magyar évszázadok összes tisztességes eszményét? Mert a valódi, magyar, történeti alkotmányosság helyett a Moszkvának (1949), majd Brüsszelnek (1989) való kiszolgáltatást, éppen az ő elvtársai hozták össze! Nem tisztem tehát OV-t megvédeni a gyurcsányista támadásoktól, de ha éppen a „főhazug” ordítja, hogy: „Hazudott, csalt és végül lopott!” akkor csak kinyílik a bicska a zsebemben! S amikor azzal folytatja, hogy: „Érezve a felelősséget, érezve az alkotmányosság iránti kötelező tisztelet súlyát, azt kell mondanom, hogy Magyarországnak tolvaj kormánya van!” No akkor felmegy a pumpa, mert ami sok, az sok! Hiszen bagoly mondja bagolynak, hogy nagyfejű! Ám az ott tolongó baglyok és agymosott birkák mindebből semmit sem látnak, hiszen, a tárgyilagosságot semmibe vevő szónokok népbutító szövege nem véletlen vezetik őket a vissza homályba. A kommunisták és utódai szemérmetlenül lopnak és hazudnak. Ma is úgy, mint régen. (Különösen akkor teszik ezt, ha mi, nem a helyzet magaslatán állunk!) Ők eddig nem tisztelték a gyülekezési jogot és a vélemény nyilvánításának jogát. De ma is semmibe veszik a legalapvetőbb emberi jogokat. Akkor lövettek, mert úri kedvük szerint az szolgálta az érdekeiket. Ma pedig a lenézett utcai politizálás fegyveréhez nyúlnak, mert az szolgálja az érdekeiket. Megszorító csomagot készítenek, ha a gazdáik azt parancsolják. Lehazudják a napot az égről, ha valamivel lebuknak. Ez a politikai osztály bal oldalának erkölcsi szintje.

Azt állítják magukról, hogy segítenek szegényeken, s megcsúfolják a hétköznapi valóságot. S minél nagyobbat hazudnak: annál hihetőbbnek tűnik mindez a megtévesztett és agymosott rétegnek. A Gyurcsányt éltetők bedőltek egy téveszmének, majd átalakultak a kaptalista „reklámnarkó” fogyasztójává, a milliárdos kommunistát csodáló, s benne vallásosan „hívő” barmokká. Ezen szenvedélybetegeknek – az előadókkal együtt – egy kitűnően felszerelt gumiszobában, egy alaposan felkészült Pszichiátriai Intézetben lenne a helyük. Lehet, hogy ezért vetett véget a Lipót mezőnek Gyurcsány? Felismerte, hogy neki is ott a helye?

Furcsán Nyerenc elvtárs persze nagyon hatásos is tud lenni. Fejedelmi többesben nyomta a következő épületes dumát: „A legrosszabb pillanatunkban sem gondoltuk azt, hogy nem nekünk kell az alkotmányhoz idomulni, hanem az alkotmánynak kell hozzánk idomulni! Igen! Demokratikus mivoltunkban különbek voltunk és különbek vagyunk!” Az persze érezhető, hogy mennyire felkészült hazudozóval van dolgunk, de abban igazat adok neki, hogy valóban nekünk kell a történeti alkotmányossághoz – tehát a Szent Korona igazságos és az államot is korlátozó hatalmához – igazodnunk és nem fordítva!

Ám a demokratikus mivoltú MSZP-ről már árnyaltabb a kép. Szerintem nem véletlenül kiáltott egy agyament globál-bolsevik a „vezérüknek”, hogy: Feri! Ne hagyjon el minket! Hiszen ahhoz azért kellett bátorság, hogy Fletó a jelen helyzetében – amikor még békésen ücsöröghet a képviselőházban – hirtelen utcára hívja a Magyar Ál-demokratikus Chartát! Álljon itt a felhívásuk figyelmeztetőül, hogy a „jogállamért” ki kell állni mindenkinek, különösen annak, aki nem tudja, hogy ez részükről csupán egy ócska, politikai színház!

”Álljunk ki a jogállamért!

Orbán Viktor és kormánya sorra iktatta ki a politikai döntéshozatal rendszeréből azokat az alkotmányos fékeket és ellensúlyokat, amelyek demokratikus korlátok között tarthatnák az uralmát. Pártkádereket nevezett ki a közhivatalok élére és új, immár csak neki szolgáló intézményeket hozott létre. Az alkotmánybírák jelölésének monopolizálása jelezte, hogy a demokratikus jogállam kulcsintézményét is be akarják tagolni uralmi rendszerükbe.

Az alkotmánybíróság jogkörét drasztikusan csökkentő mostani föllépés nemcsak az iránya, de kendőzetlen durvasága miatt is fölháborító. A testület döntésére még aznap felelt a hatalmi gőg: tudatván mindenkivel, hogy ebben az országban – legyen bár jogsértő – csak a kormányzat akarata érvényesülhet.

Mi, magyar demokraták nem hagyhatjuk ezt válasz nélkül. Tiltakozzunk az Alkotmánybíróságot ért otromba kormányzati támadás ellen! November 2-án, kedden a Magyar Demokratikus Charta tüntetést szervez a demokrácia védelmében.

Mutassuk meg, hogy nem félünk az arrogáns és bárdolatlan hatalomtól!”

Utószó: „Minderről Nagy Imre utolsó szavai jutnak eszembe, amikor elvtársai a bitófa alá tuszkolták azért, hogy legyen kire kenni a felelősség mocskát! Nagy Imre jól ismerte az elvtársait, s tudta mennyire határtalanul gátlástalanok, s mennyire aljas minden gondolatuk. Az élcsapat, amely saját elvtársainak ezreit tudta megkínozni vagy bitóra, de legalább is Recskre vagy Hortobágyra küldeni, nem finnyáskodik azon, hogy Nagy Imre társaságában és a Kossuth tériek által „belakott” tüntetőhelyen bonyolított le egy olyan utcai demonstrációt, amit a „nagyvezérük” rettenetesen elítélt annak idején. No persze változnak az idők! Bár a hirtelen támadt csendben egyszerre csak megszólaltak az én kedves és nagyra becsült tüntetőtársaim: „Gyurcsány, takarodj! Gyurcsány, takarodj!” Ők mentették meg a nemzeti becsületet, ettől a tolvajok vezette buta csürhétől.

Azt pedig, hogy az utcára telepített globál-kommunista színházban, egy kopasz huligán magyarnak képzeli magát, de értékrend és tartás nélkül, sőt ennek nyomdafestéket nem tűrő módon ad hangot… hát Istenem.

Tamási Áron Írta: „Aki embernek hitvány, magyarnak alkalmatlan.”

Dr. Bene Gábor S.

Nemzeti InternetFigyelő


Facebook hozzászólások


Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Budapest szovjet városparancsnokának 1. sz. parancsa a mai napra (1956)
Tabukat döntögető vita a zsidók mivoltáról és valódi jelleméről
Jó, ha nem feledjük: 1938. november 6. – Komárom felszabadul (videó)
Close