Valóban az ATV végezte ki az ellenzéket? – vitaindító gondolatok a Bartus cikk kapcsán

Pár nappal ezelőtt közöltünk egy cikket, melyet az Amerikai Népszava oldalán találtunk. Természetesen felvezető nélkül nem hoztuk volna le az anyagot, hiszen az – pláne az azt megjelentető orgánum – nem tartozik azon gondolatvilágú médiumok közé, melyet támogatni tudnánk. Ugyanakkor a felfedezett tényanyagokat fontosnak találtuk bemutatni. Éppen ezért adtunk egy másik címet a cikknek és azon belül közöltük le Bartus László anyagát, természetesen úgy, ahogyan az eredetileg megjelent.

Sokan reagáltak erre, mind a hozzászólásokban, de email címünkön keresztül is. Most egyik kedves Olvasónk V.M. gondolatait nyújtjuk át Önöknek, amolyan vitaindító jelleggel.

Kérjük, ne feledje senki, tiszteletben tartjuk mindenki véleményét, ha azt kulturált, intelligens formában teszi meg. Tesszük ezt akkor is, ha nem feltétlenül értünk egyet vele.

Végül is az összes párt és politikus egy tenyérből eszik…

A véleményem a cikkről:

„…az Orbán-rendszer törvénytelen alapjai és legitimációja ne kérdőjeleződjön meg. Leereszti a gőzt, miközben a sajtószabadság hamis látszatát kelti.”

 Annak ellenére, hogy nem ismerem az ATV gazdasági hátterét – állítólag Németh Sándor és a Hit Gyülekezete támogatja, de nyilván azokat is támogatja valaki – elképzelhető, hogy manipulatív módon a jelenlegi hatalom támogatója.

Ennek ellenére nem értek egyet azzal a kijelentéssel, hogy az Orbán rendszernek törvénytelen alapjai lennének. Ezt kijelenteni majdnem három évvel a választások után, tömény demagógia, különösen annak tükrében, hogy a választások után annak az eredményét egyetlen párt sem kérdőjelezte meg. Legfeljebb annyiban lehet törvénytelen, mint az összes többi demokráciának hazudott előző társadalmi forma. Mint ilyen, része annak a rendszernek, amelyet az un. rendszerváltozáskor hoztak létre.

 Mindez törvényes akkor lenne, ha lett volna egy alkotmányozó nemzetgyűlés, (1989-90) amelyen a választópolgárok arról szavazhattak volna, hogy úgy személyesen, mint pártonként kibe helyezik a bizalmukat. Mivel ez elmaradt, ezért attól kezdve egyre mélyebbre süllyedünk az erkölcsi mocsárba. Nem csak mi, hanem az egész EU.

Egyébként pedig az egész írás többszöri elolvasás után is zavarosnak tűnik. Megint azzal a jelenséggel állunk szemben, hogy „én már régen megmondtam.” persze ettől ez még akár igaz is lehet, de meggyőződésem, hogy Magyarországon, sőt az egész unióban, de Amerikában is diktatúra van. Ez pedig nem Orbántól, vagy Merkeltől függ, hanem attól a háttérhatalomtól, amelyik Trumpot is a hatalomba segítette.

Az egypólusú világrendnek ma már csak Oroszország tud ellenállni – kérdés, hogy meddig.

Tételezzük fel, hogy ’18-ban a Fidesz megbukik a választásokon. Teljesen mindegy, hogy ki kerül a helyére, mert csak olyan személy és párt jöhet szóba, aki maximálisan kiszolgálja a cionista háttérhatalmat. Szanyi Tibortól Orbánon át egészen Vonáig.

Ami Magyarországon folyik – mint a világbirodalom egy kis perifériális szegletében – teljesen jelentéktelen, még akkor is, ha az itteni közel tíz millió rabszolga hogylétéről van szó.

Ennek a manipulációnak a része Kálmán Olga váltása, amelyet nyilván előre egyeztetve, parancsra tesz meg, mint ahogy Vona levele Köves Slomónak és az arra adott válasz is része a színháznak.

Amikor az ATV már a „Kőszívű ember fiait” vetíti, akkor minden elképzelhető, és annak az ellenkezője is. Mert ’18-ra nemzeti elkötelezettségűnek kell látszania.

 Végül is az összes párt és politikus egy tenyérből eszik, és ez egyre nyilvánvalóbb. Ezt szolgálja az összes média is.

 A véleményem alátámasztására két példa:

Az egyik:

A társadalmi fejlődésnek egy bizonyos szintjén a pénz forgatásából élő érdekcsoportoknak fel kellett találniuk a parlamenti demokráciát. Ennek az oka az volt, hogy addig az uralkodóknak adták a kölcsönöket, de azok halála esetén a befektetésüket és a kamatokat nem mindig kapták vissza, hiszen az új uralkodók nem ismerték el önmagukra nézve kötelező érvényűnek az elődjük tartozásait. Ezért ettől kezdve a kölcsönöket az államoknak folyósították. Ehhez viszont szükséges volt, hogy a lakosságot is, bevonják a döntésbe, mert nekik, mint alattvalóknak és az utódaiknak kellett viselni az adósságot és annak terheit. Ezért ki kellett találni a képviseleti demokráciát, és a parlamentet. A legstabilabb közösség az, amelyik egy nyelvet beszél és azonos a kultúrája. Így mindig lesz olyan a „jogfolytonosság” alapján álló alany – az adott ország népessége – aki a korábban fölvett hiteleket kamatostul visszafizeti, vagy örökre eldósodik. Ettől kezdve már csak arra kellett vigyázni, hogy a hiteleket olyan feltételekkel adják, hogy azok sohasem legyenek visszafizethetőek.

A másik:

Ugyanez a helyzet a tömegtájékoztatásban. A globális tömegtájékoztatás eszközei a pénzkartell tulajdonában vannak. Ami pedig nincs a tulajdonukban, azokat a médiákat is tudják zsarolni, Pl. nem hirdetnek azokon a felületeken. Ezért, ha valamilyen ordas hazugsággal állunk szemben, akkor magunknak kell utánajárni a dolognak, de ez egy nagyon síkos pálya. Mert ma már nem az a baj, hogy nincs információ, hanem éppen ellenkezőleg, a rengeteg dezinformáció között kell megtalálni a valós adatot.

 Churchill mondta, hogy az igazság egy olyan féltett kincs, amit a hazugságok hadosztályaival kell védelmezni.

Tulajdonban és ellenőrzés alatt tartani a sajtót és más hírközlési eszközt, hogy a népet befolyásolásuk alatt tudják tartani.

 Ezt nagyon jól jellemzi John Swinton a New York Times volt főszerkesztője kijelentése amelyet Lynne Meredith: Vultures in Eagle s Clothing, (Keselyű sasnak öltözve.) könyvéből idézek:

„Jelenleg Amerikában független sajtó nem létezik. Tudják ezt önök, és tudom ezt én is. Maguk közül, egyetlen sem merészkedik megírni a saját őszinte nézetét, mert ha ezt megírják, akkor előre tudják, hogy a sajtóban ez nem jelenik meg.

 Én hetente azért vagyok fizetve, hogy az őszinte nézetemet ne írjam le a papírra. Maguk ugyanezért vannak fizetve, és ha mindannyian olyan buták lennének, hogy a saját őszinte nézeteiket írnák le, akkor az utcán lennének, és más munkát keresnének. Ha megengedném magamnak, hogy a sajtóban megjelenjenek az én őszinte nézeteim, akkor 24 órán belül elveszteném az állásomat. Az újságíró feladata az, hogy semmisítse meg az igazságot, tökéletesen hazudjon, kiforgatni, ravasznak lenni, csúszni-mászni a mammon előtt és eladni a hazánkat és a fajunkat a mindennapi kenyerünkért. Tudják ezt önök, és tudom ezt én is. Milyen butaság koccintani a független sajtóra? Mi a háttérben lévő gazdag emberek eszközei és vazallusai vagyunk. Mi ugráló Janik vagyunk, ők tartják kezükbe a madzagot és mi táncolunk. A mi tehetségünk, képességünk és életünk, más emberek tulajdonában van. Mi intellektuális prostituáltak vagyunk.”

Természetesen ez vonatkozik nem csak az amerikai, hanem a teljes magyarországi és a magyarul íródott sajtóra is.

Ettől persze az ATV kivégezhette az ellenzéket, de sajnos a szomorú valóság az, hogy – a  Jobbikot, és minden más un. ellenzéki pártot is beleértve -, a Fidesznek ma nincs kormányképes alternatívája.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)