Kudarcba fulladt az amerikai-német tárgyalás tankok küldéséről Ukrajnának, Magyarország pedig elutasította az Európai Unió Ukrajnának szánt hetedik fegyverszállítási csomagját – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
Az „Európai Békeprogram” keretében Ukrajnának előirányzott 500 milló eurós újabb fegyverszállítmány magyar elutasításáról az RMF lengyel rádió adott hírt meg nem nevezett EU-s diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az RMF szerint az uniós államok külügyminisztereinek hétfői tanácskozásán még egy kísérletet tesznek majd, hogy hazánkat engedékenységre bírják, azaz támogassa Ukrajna további felfegyverzését, ha pedig továbbra is magyar ellenállásba ütköznének, Magyarország nélkül hajtanák végre tervüket.
Német ellenállásba ütközött Washington terve is, hogy Berlin Leopard 2 tankokat küldjön a kijevi rezsim támogatására. Lloyd Austin amerikai, és Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtöki megbeszélésén patt helyzet alakult ki, mert a németek csak akkor küldenének Leopárdokat Kijevnek, ha az amerikaiak is küldenének Abrams tankokat, a Pentagon azonban nem jelezte, hogy ez szándékában állna.
A német kormány meghátrálását megfigyelők annak tulajdonítják, hogy – mint egy katonai szakértő mondta – „az orosz tankok többet tudnak, mint a németek”. Az Alternatíva Németországért (AFD) radikális jobboldali párt egyik képviselője emlékeztette a Bundestagot, milyen következménnyel járt Németországra nézve, amikor legutóbb tankokat küldött Oroszország ellen. Petr Bystron így szólt: „Ne feledjétek, hogy nagyapáitok is próbálkoztak ugyanezzel a trükkel a II. világháborúban. Felhasználták az ukrán nacionalista Melniket és Banderát, meg támogatóit Oroszország térdre kényszerítésére. Az eredmény ismert: több millió áldozat mindkét oldalon, végül pedig az orosz tankok jöttek Berlinbe”.
Berlin álláspontja miatt kérdéses, vajon a britek, a lettek, a litvánok, a lengyelek, a dánok, a hollandok, a csehek és a szlovákok küldhetnek-e Leopard 2 tankokat Ukrajnának a hadseregeik rendelkezésére álló állományból. Most engedélyt kérnek a németektől, hogy átadhassanak belőlük Ukrajnának, de Berlin még nem döntötte el, hogy engedélyt ad-e rá.
Olaf Scholz kancellár közölte: Németország nem részese a konfliktusnak. Kijelentése nyomán a német parlament sem támogatta a tankok Ukrajnába küldéséröl előterjesztett indítványt.
A Washington Post értesülése szerint a néhány napja Kijevben járt William Burns CIA igazgató közölte Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy Ukrajna katonai támogatása nehezebbé fog válni a jövőben.
A Pentagon arra kérte a Dél-Koreában állomásozó amerikai haderőt, hogy saját felszereléséból küldjön Ukrajnának.
A NATO-államok Ukrajna támadó nehéz fegyverekkel való felszerelésével kapcsolatos dilemmái végső soron a harci helyzet alakulására vezethetők vissza. Az orosz haderő Soledar felszabadítása után Atyomovszkot készül bevenni. Az ukrán haderő szörnyű árat fizetett azért, hogy ellenőrzése alatt tartsa a vidéket. Vitalij Kiszeljev luhánszki ezredes szerint az oroszok 14 ukrán dandárt tettek harcképtelenné 60-70 százalékban. (Dandáronként 4 ezer főt számolva ez 33.600-37.800 katonát jelent.)
Az ukrán haderő veszteségeit fokozza a szétzilálódó sebesült-ellátás. A harcokban megsérült katonák kétharmada azért hal meg, mert későn részesülnek segítségben.
Az ukrán harci morál gyengülésének jele, hogy sokan átállnak az oroszok oldalára.
Zelenszkij most már úgy látja, hogy Ukrajna katonai győzelme Oroszország ellen nemcsak a nyugati nehéz támadó fegyverek megérkezésén múlik, hanem a Nyugat közvetlen katonai beavatkozásán is Kijev oldalán. Ennek lehetőségét abban látja, hogy Ukrajnát felvegyék a NATO-ba és az Európai Unióba.
Berlin, Varsó, Moszkva, 2023. január 20. péntek (MB)
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
