Hirdetés

Újabb mentőöv az eurónak

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Azaz: ki is akar megmenteni kit, és miért? 

Válság, válság után. Tót atyafiaink éppen hogy csak megszavazták utolsóként az euró-országok közül az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) forrásainak kiterjesztését 440 milliárd euróra, máris következik egy újabb emelés 2 billió euróra. Mindenki tudja azonban, hogy ez az összeg is édeskevés akár csak egy nagyobb ország válságának orvoslására is. Márpedig Spanyol- és Olaszország után már Franciaország is veszélyben van.

Néhány nappal az EU újabb válságtanácskozása előtt – amiért Orbán Viktor október 23-án nem lehet jelen Budapesten – hatalmas bizonytalanság uralkodik a válság megoldása felől. Nemrégiben még esküdöztek a nagy EU kormányfők, hogy Görögországot nem hagyják cserben (értsd a Görögországnak hitelező bankokat), ma, az újabb válsággócok elterjedése miatt, már a hitelezők is kénytelenek lesznek kisebb áldozatokra… A válság elterjedésében a kamatrendszer irracionalitása mellett nagy szerepe van a megszorító gazdaságpolitikának is, amely még sohasem vezetett kilábaláshoz, de csődhöz igen. Görögország gazdasági teljesítménye az utóbbi két évben csaknem 20 százalékkal csökkent. Így természetesen egyre nehezebben tudja teljesíteni a ráerőltetett „csomagokat”.

A Görögországnak hitelező bankok között első helyen Franciaország áll, amely nem véletlenül erőltette bele Németországot is az egyre újabb „mentőcsomagok” nyújtásába. Az EFSF forrásainak 2 billió euróra tervezett emelése is Sárközy és Merkel műve. A francia bankok az utóbbi hetekben mégis megrendültek és a legnagyobb hitelminősítők egyike, Moody’s, e héten figyelmeztette Franciaországot, hogy elveszítheti előnyös osztályzatát, ha nem követ szigorúan megszorító gazdaságpolitikát. A francia állampapírok és a tőzsde azonnal látványosan gyengülni kezdett. Fillol miniszterelnök azonnal további megtakarításokról beszélt, de kérdéses, hogy Sárközy elnök a választások előtt hajlandó-e engedni. Ha az EU második legerősebb országa megbotlik, vége az euró-zónának. A hitelminősítők a háttérhatalom fő irányítói, akiknek elsősorban a dollár számít, ami közismerten még nagyobb bajban van, mint az euró, de az euró bajba keverése segíthet a dollárnak legalábbis átmenetileg megerősödni.

A válság erősödése miatt, Brüsszel az utóbbi napokban radikálisnak látszó intézkedéseket hirdetett meg. Barroso elnök még a „felelőtlen” pénzintézetek megbüntethetőségét is kilátásba helyezte. Valószínűleg ez sem lesz komolyabb, mint a két hete meghirdetett pénz transzakciós adó, amelynek mértékét szakértők nevetségesnek tartják. De éppilyen intézkedés a szintén most elhatározott CDS-ekkel (credit default swaps = hitelfogadások) való kereskedelem megszigorítása. Ez a 90-es évek közepén kitalált „pénztermék” erősen hozzájárult a válság elburjánzásához. Senki sem tudja – mivel nyilvántartás sem létezik róla -, hogy milyen összegek forognak kockán. Néhány szakértő több trillió dolláros nagyságrendről beszél, amelyek hirtelen megjelenése a piacokat az összeomlásba sodorhatja. Pedig a CDS nem is lett volna rossz termék, ha csak a hitelnyújtók élhettek volna vele. De a jelenkori „kaszinókapitalizmusban” bárki fogadhatott rájuk. Különösen a hírhedt Goldmann Sachsnak vetik az ilyen praktikákat a szemére, például Görögországgal kapcsolatban is. Brüsszel a CDS-eket illetően csak átmeneti szigorításokat tervez, ami nem több, mint a halálos betegnek egy lázcsillapítót adni.

Átmeneti könnyítést inkább az a biztosítási modell jelenthet, amiről újabban EU gazdasági vezető körökben beszélnek. Ez azt jelenti, hogy az olyan országok állampapírjait, amelyek magas felárral jutnak pénzhez, az EFSF a kibocsátási érték 20-30 százalékában bebiztosítaná. Ezzel például 100 milliárd euró bevetésével 300-500 milliárd eurót tudna létrehozni. Ezzel már nagy országoknak is lehet – átmenetileg – segíteni. Görögország valószínűleg teszteset lesz a kisebb államokat illetően, mert egyre szaporodnak a hangok, hogy büntetlenül nem úszhatja meg, ami a hataloméhes brüsszeli bürokrácia részéről azt is jelenti, hogy tervezett megbízottjuk az athéni politikai vezetést díszletté degradálja.

Habár nem állíthatjuk, hogy a pénzhatalom minden részletet előre eltervezett, kezdettől fogva nyilvánvaló volt – és sokan figyelmeztettek is rá -, hogy egy közös pénznem közös gazdaságpolitika nélkül – ami csak hasonló fejlettségű országok között lehetséges, ami az euróövezetben nem áll fenn -, hosszú távon nem működőképes. Ezt a háttérhatalom szakértői is tudták. A kialakult válsághelyzetben teljesen világos, hogy Európa (és a világ) további sorsa a pénzhatalom kezében van. Elég néhány rossz tendenciát egy kicsit felnagyítani és máris olyan óriási pánik keletkezhet, amelyet nem lehet megfékezni. Kérdés, hogy mit gondolnak a pénz urai, mi használ nekik jobban. Valószínűleg egy irányított bedöntés, ami a magyar népmesék alaphelyzetének a fordítottja. Azokban ugyanis a gonosz az elfogott jó gyereket inkább felhizlalja mielőtt megeszi, hiszen akkor jobban jár. A pénzoligarchia viszont akkor jár jobban, ha az összeomlás (azaz Bogár László böllérje leszúrása) előtt az áldozatot szépen lassan kopasztja meg, mert a hirtelen sokk kellemetlen vegyületeket okozhatna annak testében, netán még ellen is állna. Hát itt tartunk, és az ellenállás éppen hogy csak elkezdődött.

Vajta Dénes

(Nemzeti InternetFigyelő)

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás