KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Tudományos konferencia?

A 2010. december 10-én 10-órától az ország házában, az 58-as számú tanácsteremben folyt „Történelmi tradíciók és az új alkotmány” c. tudományos konferenciáról röviden.

Nagyon röviden csak annyit írnék, hogy a történelmi tradíciókkal szemben áll az új alkotmány kifejezés! Tehát vagy tradíció vagy új, a kettő együtt lehetetlen! S ehhez nem kell semmiféle egyetem, mert a legegyszerűbb ember is megérti! Ha a tradíciókat szeretné tartani a kormánytöbbség, akkor el kell felejteni a törvényt alkotmánynak nevezni, mert törvényt hozhatnak, de ha alkotmányt írnak, akkor az ismét csak „ál-alkotmány” lesz, jobb esetben „papírhajó”, amin majd lehet újra és újra vitatkozni a politika színházában!

Ha kicsit hosszabban írok eről a tudományos konferenciáról, akkor íme egy ma érkezett villámposta szövege Zolitól, s az arra elküldött válaszom:

„És az a sunyi fekete szemüveges ….nem mondom ki, akit felszólítottál…mit keres ott? A beszédeitek alatt cinikus képet vágott és röhögött rajtunk… ezért vett szemüveget..? Többet nem írok ma…csak felbőszített! Zoltán”

Kedves Zoli!

Az illetőt meghívták oda. Nótári Tamásnak hívják és MTA doktor az árvám!

A már előzőleg kapott néhány konkrét kérdésre adott válaszaimat, most ide másolom a konfernciával kapcsolatban:

A meghívott előadók a történeti alkotmányt vagy az új alkotmányt képviselték inkább?

Zétényi Zsolt előadása kifejezetten azt támasztotta alá, hogy nem lehet azt a jogszabályt alkotmánynak hívni, amit tavasszal fognak majd elfogadni! Ám a többi nem mondta ki ezt ilyen határozottan, de többnyire ezt sugallták ők is!

(Kivéve Salamon Lászlót, Nótári Tamást, Takács Albertet és Kapa Mátyást!)

A természetjog képviselői tehát: Pokol Béla, Zétényi Zsolt, Tanka Endre, Bertényi Iván, Pandula Attila, Horváth Attila, Téglási András, de még Zlinszy János is. Sőt a meghívott angol előadó is ezen a térfélen mozgott!

Az eredmény tehát, 4:9 volt a történeti alkotmányosság javára!

Mi volt a reakció a Ti megszólalásotokra?

Papp Lajos beszéde alatt Nótári vihogott, de én nem vettem a szívemre sem a Nótári viselkedését, sem a többiekét. Őket minősíti, nem minket!

Mi volt az előadók legalapvetőbb jogi érve ?

Alapvetően nem érveltek, hanem előadásokat tartottak, amelyekben többnyire valóban okos és tudományos témákat fejtegettek. Nótári például beszélt a római hatalmi fékekről, elemezte a népgyűlés, szenátus és a magisztrátus viszonyát, különösen a törvényhozás vonatkozásában. Azzal ugyan nem értek egyet, hogy Rómában tökéletesen működött a jogok és kötelezettségek egyensúlya, de a mai rendszerünkkel összehasonlítva, valóban közelebb volt – legalábbis a római polgárok esetében – az egyensúlyhoz az akkori helyzet. (A szegény rabszolgák helyzete viszont nagyon hasonlít a mai kor „demokratikus” szavazóinak helyzetére, kilátástalanság szintjén!)

A görög filozófia és a keresztény etika összekapcsolása ügyében is hasonló a véleményem, hiszen azt állította, hogy akkoriban a jog azonos volt az igazságossággal, s szerepet játszott az igazságosságot korlátozó méltányosság is. Mindezek politológiai érvekként hangzottak el tőle, a jelen „ál-alkotmányosság” igazolásaként, de legalábbis a tudományos megalapozottság bizonyítékaként. ( Ám a lóláb kilátszik!)

Milyen gondolatmenet mentén érveltek ?

A tudományos konferencia nem adott lehetőséget az azonnali és mélyreható vitára, hanem az előadások elhangzása utánra jelöltek meg időt (14.15 és 14.30 között!!!!) arra, hogy vita és hozzászólás legyen. Érted? Tizenöt percben vita és hozzászólás!

Mindez annyira nevetséges volt, hogy nem is lenne szabad róla beszélni, s ez az időintervallum határozta meg a „biodíszlet” minőségünket. Vita persze nem volt, mert oda sem figyeltek, hiszen csak a „demokráciára” való hívatkozás okán lehettünk jelen!

Ha egyszer megjelenik a konferenciáról a kiadvány, abban az esetben (ha nem cenzurázzák a mondataimat) elküldöm neked is, hogy értékeld a „színházat”.

Az angol előadó -Prof. Stathis Banakas Ph.D: a Strasburgi Robert Schuman Egyetem és a Kelet-Angliai Jogi Egyetem professzora arról beszélt, hogy Angliában ma sem vásárolhatnak földet külföldiek, tehát rájuk nem érvényes a tőke szabad áramlása ebben a témában. Ráadásul az összes föld az Angol Korona tulajdona, csak kétféle bérleti konstrukció létezik náluk. Igaz, hogy mindenki tulajdonosnak hívja őket, de valójában csak szabadon birtokolható földbérlettel rendelkeznek, amely azonban még gondozási kötelezettséget is takar. Az Eu-nak nincs lehetősége az ingatlanjogra és földjogra hatni, de ezzel nincsenek egyedül, mert pl. Kína is csak földhasználati jogot ruház a használóra, s nem tulajdonjogot! Nekik angoloknak sincs kartális alkotmányuk, (hozzánk hasolóan!) mert az alkotmányos szabályaik nagy része konvenció. A királynő viszont bármikor feloszlathatja a parlamentet, sőt a miniszterelnököt is leválthatja, bár erre még soha nem került sor, hiszen ha bármilyen gond támadt velük, önként lemondtak, s nem várták meg a királynő intézkedését.

Samu Professzor mit szólt hozzájuk, és Ő hogyan érvelt ?

Miska bátyám ragyogóan érvelt, csak a mikrofonnal volt kissebb gond, mert alig volt hallható. Megkérdőjelezte a törvényhozás alkotmányozó jogkörét, utalt arra, hogy legalább népszavazást rendeljenek el a témában. Választ persze nem kapott, s a Salamon László a zárszavában is csak arról beszélt, hogy nincs sehol lefektetve a Nemzetgyűlés összehívásának a technikája, ezért ők az Országgyűlést tekintik alkotmányozó hatalomnak.

Arra, amit pl. én mondtam, hogy az állam (s ezáltal az Országgyűlés is!) de jure illegitim, nem tért ki. Sőt Papp Lajos erkölcsi felvetését a parlamenti szavazások vezénylése, sőt a kiszavazók pénzbüntetése kapcsán meg sem említette. Gonda Laci és Szöllősi Józsefgondolataira sem reagált, de azt jelezte felénk, hogy: tökéletes állam nincs!

Honfiúi szeretettel: BG

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

2 thoughts on “Tudományos konferencia?

  1. A cikk bevezetőjével egyet kell értenem: „Tehát vagy tradíció vagy új, a kettő együtt lehetetlen!”
    Valóban ez a mostani alkotmányozás nem a tradiciót, hanem az újszerűséget képviseli. Hogy ez az újszerűség mégis mit takar, az hétpecsétes titok.
    Viszont akik ott voltak ezen a tanácskozáson, közülük egy fő sem kérte, hogy legyen legalább látszatdemokrata az alkotmányozási folyamat. Hiszen minden magyar ember nem hívható össze. De legalább azokat, vagy azok képviselőit össze kellett volna hívni egy méltó tanácskozásra, akik beküldték javaslataikat az Alkotmány-előkészítő eseti bizottságnak, és felkerült javaslatuk arra a bizonyos listára. Nem egy nagy tömeg, talán ha eléri a számuk a száz főt.
    Ezért tisztelettel kérem BG urat, ha még van hatása az alkotmányozásra, akkor követelje, hogy záros határidőn belül hívják össze egy tanácskozásra legalább azokat, akik az említett javaslatok litájára beküldték alkotmányozási javaslatukat.
    Rendkívül fontos tettet hajtana véghez!
    Egy javaslatbeküldő.

  2. 4.9 a történeti alkotmányosság javára, és 15 perc hozzászólásra és vitára! „Nemzeti Együttműködés” kipipálva, tavasszal jöhet a Fidesz-tákolmány Likudviktor instrukciói alapján, ahogy azt a „testvérpárt” a szájába rágta.
    Mert ugyebár:
    „A Likud egy nemzeti párt, kormányzópárt és
    nemzeti párt Izraelben. Mi is nemzeti párt vagyunk Magyarországon, az elveink is közel vannak egymáshoz, szeretnénk, hogyha a jövőben az együttműködésünk az még szorosabb lenne, mint a múltban volt. Ennek a jövőre nézve lehet jelentősége…”
    Orbán Viktor, Izrael, 2005. június 23.
    Minő előrelátás!
    Valóban „jövőre” lesz jelentősége, MÉGPEDIG VÉGZETES, A MAGYARSÁG „JÖVŐJÉRE” NÉZVE!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük