KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Trianon 100 (első rész)

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

Az első világháborút megelőzően közjogilag Hazánk és Ausztria teljesen külön államnak látszott. A gyakorlatban azonban az 1867-es kiegyezés, vagyis a közös pénz, közös hadsereg, közösnek mondott diplomácia okán ez a függetlenség csak illúzió volt.

Megvalósult „a közös lónak túrós a háta”- népi mondásunk! Így a világháborúba való belépésünk – a magyar miniszterelnök ellenzését figyelmen kívül hagyva – teljes mértékben Habsburg akarat szerint történt meg! Ahogy francia Gabriel Gobron leírta 1932-ben „Közép-Európában csak egyetlen egy ember akarta kétségbeesetten a békét, a becsületes Tisza István!”  Mindezek ellenére a trianoni diktátum 161. §-a szerint a szerencsétlenné szétdarabolt hazánknak még el is kellett ismernie, hogy bűnös a háború kirobbantásában.

Akik aláírták a diktátumot: Elől Benárd Ágost, mögötte Drasche-Lázár Alfréd
Akik aláírták a diktátumot: Elől Benárd Ágost, mögötte Drasche-Lázár Alfréd a Grand Trianon palota előtt (foter.ro/Wikipédia)

Egy francia újságíró Henri Pozzi ezt írta 1935-ben: „Tisza István miniszterelnök csupán 1914. július 14. után engedett kényszeredetten a háború indításának, mert értesült arról, hogy a cár mozgósítja Ázsiában a csapatait…

Írásom idézetek egész sorára épül, s most Lados Balázs szavait tolmácsolom:

„100 év után az önmagunkkal való szembenézés ideje jött el! Így a 100-ik évforduló az okulás évfordulója. Kézzelfogható vízió kell és ez csak szociális reform lehet, amivel szemben Tisza István is elbukott egykor. Ám elbukik a mai politikai elitünk is, mely újra ugyanabba a hibába esik bele, hogy nincs nemzeti nevelés, nincs valódi szociális megújhodás, mely felemelné a vidéki magyarságot, s a gazdasági egységből származó jólétet ki tudná terjeszteni az egész Kárpát-medence minden népére! Az akkori magyar vezető réteg intellektuális alkalmatlansága is bejátszott Trianonba, de hát a főnemességet épp a Habsburgok cserélték le szinte teljesen. Ma sajnos hasonló a helyzet, csak most a bolsevikok által lecserélt elitről derült ki, hogy alkalmatlanok a vezetésre, lásd 2006 őszét. De alkalmatlanok az állameszme fejlesztésre is, mert a liberalizmus fogságában szenvednek még az ún. konzervatívok is!

Nem szabad tehát a saját felelősségünkről megfeledkezni, nem áltathatjuk magunkat! Kisebbségi komplexusunk, gyengeségünk-hibáik takargatva van, és mindig kifelé toljuk a problémát, pedig ma ennek már nincs értelme!

Amíg nincs olyan értelmiségünk és kormányzatunk, amely a Szent Korona eszmét, mint igazi Keresztény-szociális Személyelvű/Perszonalista politikai, társadalmi, gazdasági-pénzügyi és  hétköznapokban is érthető és érezhető eszmét és létgyakorlatot – szlovák, román stb. nyelven is képes sugározni – és ezzel meggyőzni őket – vagyis az egykori hungarusokat is –  a Szent Korona eszme magasrendűségéről, addig hiába módosítgatjuk a határt, béke nem lesz! Nem lesz feloldva a féltékenység, az ilyen-olyan revans-vágy.”  

S ezt a kérdést csakis a „Szent Korona Országainak Konföderációja” tudná feloldani, s ezt ma Magyarországon egyedül a Nemzetegyesítők képviselik!

Sajnos ez az igazság, s ennek szellemében mondott beszédet 2000. jún. 4-én Szolnokon, Für Lajos: „Egyesíteni a nemzetet, csakis határmódosítással lehet. Nincs más megoldás. Igenis meg kell változtatni a határokat, hogy a teljes igazságtalanság, ami bennünket 80/100 esztendeje sújt, valamennyire enyhüljön.

Terítsük szét Trianon hatásait, ne csak a magyarság szenvedje meg!”

Az egykori államtitkár, vagyis Raffay Ernő a kiváló történész, is hasonlóan nyilatkozott nemrégen: „Határozottan állítom, hogy horvát szövetségben visszaszerezhettük volna a szerbek által elvett területeinket…– ezt szögezi le a tortenelem.hu portálnak adott nyilatkozatában Raffay (ezt leközölte a nol.hu  is), s így folytatja:

Horvát részről már 1990-ben felvetődött egy szövetség létrehozásának gondolata Magyarországgal. Ez óriási jelentőségű lett volna, ezért az akkori magyar kormány felelőssége igen komolyan felvetődik….

A szerb-magyar határra, hat pontra felderítő alakulatokat tett ki a honvéd vezérkar, s bizonyos alakulatok szóba kerültek arra az esetre, ha valami történik…. Beszéltem néhány vezető tábornokkal, hogy mi lenne, ha mi kezdeményeznénk egy horvátok melletti beavatkozást. A tábornokok támogatták a felvetést erősítette meg Raffay.

Ám Lőrincz Kálmán, a Magyar Hadsereg akkori parancsnoka szerint a honvédség különös időszakát élte.   „Az volt a feladatunk, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében a támadó típusú hadsereget védelmi típusúvá alakítsuk át. Ez meg is történt.” Raffay szerint Antall József  többször is mondta: „várjuk meg, amíg Magyarország gazdaságilag megerősödik, és azt is, hogy a szomszédok meggyengüljenek, akkor lehet majd valamit „csinálni”. Ennél sosem ment tovább.” (Lehet, hogy Antall József is szabadkőműves volt? Hiszen róla is neveztek el termet Brüsszelben az EU székházban épp Horn Gyula terme mellett. Ez nem véletlen! )

  • Raffay 1992-ben Vladimir Meciarral,: Nem félünk ám maguktól!”

Érdekes, hogy nem féltek, pedig akkor még nem állt fel a szlovák hadsereg!

  • Éva Maria Barki, a kitűnő bécsi ügyvédnő: „A trianoni „békeszerződés” nem volt szerződés, mert nem tárgyaltunk róla, így az egyszerűen diktátum volt. A népek feje felett új határokat rajzoltak, ez pedig az önrendelkezési jog ellen való, tehát semmis… A Kárpát-medencében mi vagyunk a nép! Csak meg kell fogalmazni a jogokat, követelni kell, majd tárgyalóasztalhoz ülni. Ott az asztalra kell tenni a követeléseket és nem szabad túl szerénynek lenni!”   —- Mit mond tehát a nemzetközi jog?—-  Kétféle elv van a határok megállapítására – az egyik a területi integritás elve, ami valójában egy történelmi elv, ami annyit jelent, hogy egy állam határai sérthetetlenek, azaz senkinek sincsen joga, más állam területe felett rendelkezni. Vajon miért nem tartották be, ezt az addig és az után is nagyon fontos elvet Trianonban?

– A másik jogelv, a Woodrow Wilson USA elnök által hangoztatott, népek önrendelkezési joga”. Vagyis az a nép állapíthatja meg saját államának határait, amelyik ott él. Pl. népszavazással, de miért nem volt népszavazás?

A szabadkőműves Benes világosan megmondta a szövetséges tárgyalók egyik ülésén, hogy amennyiben engedik a népszavazást megrendezni a magyar felvidéken, úgy nem tudják létrehozni Csehszlovákiát. Ez is mutatja, hogy a „hungarusok” – vagyis a tótok, rácok, oláhok, ruszinok, szászok és svábok – nagyobbrészt a Szent Korona mellett szavaztak volna. Sőt ugyanezt gondolom a társország, vagyis Horvátország lakosságáról is.

Vagyis ha megrendezték volna a népszavazást, akkor szerintem egyetlen centimétert, és egyetlen „hungarust” sem tudtak volna elcsatolni! Nos, ez az, ami az elmúlt 100 évben megváltozott a folyamatos agyfertőző, szélsőséges nacionalista uszítás hatására, s ezen a területen kellene a legtöbbet „dolgoznia” a magyar politikai osztálynak és a kormánynak is. Erre dolgozta ki lehetőségként a NEEM azt a gondolatsort, hogy szükséges lenne a Szent Korona Konföderációt meghirdetni, sőt az utódállamoknál ezt a gondolatot – mint az egységes Kárpát-medence gazdasági fejlődésének lehetőségeit – mielőbb feltérképezni a hazai és az utódállami lakosságnak!

Ma a Szent Korona Országainak felsorolását így képzelik el a NEEM, vagyis a Nemzetegyesítők Társaadalmi Tájékoztatási Irodája: Magyarország, Horvátország, Erdély-Transzilvánia, Felvidék-Szlovenszkó, Délvidék-Vojvodina, Kárpátalja-Ruszinszkó, Lajta bánság-Burgenland. Ezzel nem további ellenségeket szerzünk, hanem újabb Hungarus nemzettársakat!

Nézzük mi az, amit gróf Széchenyi István írt le útmutatóként az utódoknak:
„Tőlünk függ minden, csak akarnunk kell!”

Ehhez már csak annyit kell hozzátennem, hogy ha megdönthetetlennek is látszik ma még Trianon, de akár holnap is változhatnak a körülmények! Készüljünk fel arra, hogy a jövő mindig hoz új lehetőséget! MINIDIG HOZ!

Lord Harold Rothermer: „Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel elbánjanak ilyen igazságtalanul! Addig nem lesz béke és nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád, ostoba, 1920-as trianoni diktátumot” Fogadjuk el ennek a nemes lordnak az előző mondatát zárógondolatnak!

HISZEK a magyar feltámadásban és a Szent Korona új és régi országaiban!

Dr. Bene Gábor

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

LÉLEKEMELŐ - mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Trianon 100 (első rész)

  1. Kedves Gábor és szerkesztőség!

    Szeretném felhívni figyelmeteket a magyar közmondásra amit a Gábor idézett !
    „Közös lónak túrós a háta !“
    Az írása közben utal egy kárpát medencei konföderáció –ra , ez egy helyes megoldás lenne számunkra, de nem passzol a magyar közmondás mert ez ellentétben van a megoldással!!!

    Helyesnek tartom, hogyha itt az írásaink több nyelven is meg tudnának jelenni, mivel a nemzetközi közvélemény a magyar gondolatokról, magyarul írva nem fog tudomást szerezni, mert jelenleg ülünk a mi kis kalitkánkban és mondogatjuk a magunkét és arra gondolunk, hogy ért bennünket a világ !
    Üdv. Pentrado

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük